|
Témaindító hozzászólás
|
2010.08.05. 23:17 - |
Ez a ház teljesen egybeolvad a környezetével... szó szerint... Alexander a könyvtárban dolgozik, a fizetése igen csekély de akkor sem költözne el ebből a "gazlak"-ból. xD
|
[80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
/Folyt köv.: Érintetlen vidék > Folyó/ |
- Siettem, nem szeretek senkit megvárakoztatni, főleg nem önt *vallja meg.* - Merre szeretne menni, uram? *kíváncsiskodik* -majd meglátja, milyen jó hatással van a tiszta levegő az emberre *fecseg tovább, mérhetetlen zavarban van Alexander jelenlétében, valamit annyira mondana, csak épp nem tudja, mit.*
 |
*a férfi kint cigire gyújt, magába szívja a füstöt és leengedi a torkán, ez enyhíti a fájdalmait... és most vajon miért megy a lánnyal? Mert felejteni akar? Nem az túl kegyetlen lenne, lehetséges, hogy ha már ő nem boldog, a macskalányt azzá akarja tenni? Nem tudja csak bambul maga elé* - Gyors voltál.. *mondja és megindul kifelé a városból,az érintetlen terület felé*
/Folyt köv.: Érintetlen vidék > Folyó/ |
*A lány sebesen magára kapkod valamit, nem fázós, egy piciny textil elég a testén, a többi csak zavarja. Az eső gondolatára izgatott lesz ~ milyen jó lenne.. akkor mellette állhatnék..egészen közel hozzá..hallhatnám a szíve dobogását *feltesz egy nyakláncot* ~és talán.. hozzáérhetnék..*megfésüli a haját* ~ és ő sosem emlékezne erre a percre.. de én örökké a lelkemben hordanám.. *megnézi magát a tükörben, majd a férfi mellé áll, és rámosolyog* -indulhatunk *jelenti ki*
|
*Viszont amint az ajtóhoz ér megtorpan, végül nagy levegőt vesz és rányom a kilincsre* - Akkor menjünk levegőzni, úgyis szép idő van... *néz a közeledő fekete felhőkre* - Legalábbis még egy darabig... *aztán magához vesz egy esernyőt* - Ha baj lenne ez elég lesz mindkettőnknek... *közli és megvárja amíg a macskalány elkészül*
|
*Saina jól tudja, hogy hibázott, helyrehozni azonban túl büszke. Elvonul, és passzív módon akar lubickolni a gyötrelemben, haldokolni, sírni egy kicsit, és sajnálni magát. Épp mielőtt nekiveselkedne, megjelenik a férfi. A nőstény halkan szipog, ki se meri fújni az orrát, nehogy a férfi megsejtse előbbi elkeseredését. Hálásan feltekint rá, arca kipirosodik* - köszönöm *bólint, s rosszkedve úgy száll el, mint poros füstfelhő.*
|
- Nem vagy oly régóta itt, hogy tudjam mit kívánsz, ha nem nyitod ki a szád... *eltelik pár perc, de végül Alexander előbújik, utcai ruhák vannak rajta, egy cigit csúsztat a szájába de nem gyújtja meg, oda megy a macskalényhez* - Nos akkor indulhatunk? *kérdi tőle nyugodt hangon, férfi ruhákban van, de kicsit kisminkelte fehér bőrét elrejtve onnan a fájdalmat.
|
*Meghökkenve hátrakapja fejét. Alexander mindig meg tudja lepni, épp ezt imádja benne. Kiismerhetetlen és titokzatos, s mikor ő hideg, a férfi akkor válik tán tűzzé. * -ha az úr elfogad egy kritikát *kezdi tartózkodón* -talán megérti, hogy azt képzelhettem, tudja, hogy milyen boldoggá tenne, ha nekem adna egy pillanatot az életéből. Ha így van, nem csinálok bolondot magamból, hogy még győzködjem, ha nincs így... ha még észre sem veszi.. akkor meg hát... *zavaros tekintettel fürkészi a férfit, Saina hűvös mint a jég, a szavai tán elismerően hízelegnek, de kimutatni semmit sem mer.* -felesleg is az egész *nyilatkoztatja ki, nem megy a hapsi után, miután az otthagyta őt.*
|
*A férfi meglepődik ahogy a nőstény arca eltorzul a szomorúságtól, nem is habozik sokat, utána megy és elkapja a csuklóját* - Ennyi? *kérdezi rekedtes hangon* - Ennyire könnyen feladod? Nem is próbálsz meg rábeszélni arra, hogy esetleg veled töltsem a délutánt? *kérdezi komolyan, majd elengedi* - Nem azért vettelek magamhoz, hogy szó nélkül teljesítsd a parancsaimat... nekem nem kell egy bábu... *avval ha nem állítja meg a nőstény, ő vissza megy a szobájába*
|
*Először még mondaná,. hogy ő itt van, vele meg lehet osztani bármit. Aztán veszi a lapot, és nem mond semmit, sóhajt, és rosszkedvű lesz. Az egész napja ebben a mélabú csüggedésben tellik, rossz gazdája szeme elé kerülnie, alázatosan kiviszi a reggeli maradványait, ezután eltűnik szégyenében szem elől.*
|
*Nem tiltja meg, hogy kitárja a szemei elé a világot, de nem is ad rá engedélyt, a lányra bízza, s hamarosan ellepi a fény a szoba minden sarkát* - De már nincs senkim, akivel megoszthatnám ezeket a pillanatokat, már senkiben sem bízom... *evvel szinte kijelenti, hogy a nőstényben sem tud hinni, bízni...* - Köszönöm a reggelit... *mormogja és enni kezdi az egyik szeletet*
|
* Saina a jelre nekikezd a kalácsoknak, közben fel-felpillant, lesi gazdája minden arcrezdülését. Látja, hogy az ablakot bámulja, abbahagyja hát a reggeli készítését, az ablakhoz lép* -megengedi, uram? *érdeklődik, s ha nem kap elutasítást, felhúzza a redőnyt, szélesre tárja az ablakot, s nagyot sóhajt a reggeli levegőből* -kár lenne veszni hagyni egy ilyen szép napot, én az ön helyében biztos nagy sétákat tennék, elmennék piknikezni, vagy csónakázni, de semmiképp sem gubbasztanék itthon. A szűk kis lyukak nagyon nyomasztóak tudnak lenni a közérzetre. *szól visszafordulva a párkánytól*
|
*mosolyog a dolgon, ahogy a nőstény arról beszél, hogy ő mindig pompásan néz ki, úgy érzi csak azért mondja,mert ez a macskalény egy szolgája, s a dolga az alázatosság, nem mer rá másképp gondolni, miután elárulták, már senkiben sem mer bízni, senkinek sem hinni, bólint a macskalánynak, hogy megvajazhatja a reggelijét, de utána már csak kitekint az ablak felé, de észre veszi, hogy a redőny még mindig eltakarja előle a külvilágot, nem baj, most amúgy sem érdekli semmi más... csak a sötétség és az önmarcangolás.
|
*Mosolyogva bólint, könyökével lenyomja a kilincset, kezében széles tálcát egyensúlyoz.* -valóban szép, uram *felel alázatosan* -oh, dehogy is, hogy gondolhat ilyet? *a tálcát lerakja, de még elszöszmötöl, csak hogy a pasas közelében maradhasson* -a gazdám mindig pompásan néz ki *tekint fel rá, s ezt őszintén, a szívéből mondja. Neki ez a férfi mindenhogyan csodaszép.* - de az úrra úgy van szükség, hogyha kipihent, friss és üde *mondja* -kívánja hogy megvajazzam a kalácsot? *érdeklődik, szégyelli, hogy ilyen csipcsup ügyekkel kell foglalkoznia, miközben legszivesebben a férfi nyakába ugrana. ~ de én vezetem a háztartását, és ehhez akkora bizalom kell, mintha az asszonya volnék *nyugtatja meg magát. Igazából még rá sem döbbent, milyen rajongva szereti gazdáját.*
|
- Gyere csak.. *megpróbálta össze szedni magát amíg a lány belépett, azóta mióta a srác csúnyán felültette, még csak nőnek sem öltözött, bambán bámult maga elé* - Szép reggelünk van igaz? A főnököm mára szabadnapot adott, de hogy minek....? Ennyire rosszul nézek ki?
|
*Udvariasan kopog gazdája szobája ajtaján.* -bejöhetek, uram? Hozom a reggelijét *jelenti csillogó szemmel. Saina csak attól boldog volt, hogy láthatta a férfit nap nap után, bár tudta, hogy rossz bőrben van, örült, hogy segíthetett.*
|
*Alex szinte magáva volt zuhanva pár napja, hiszen a fiú akivel összeismerkedett eltűnt, ugyanígy a macskalány is akit befogadott... egyikőjüktől sem várta ezt, így nagyon fájdalmas volt neki létezni is... főleg így... egyszerűen nem találta a helyét, bár maga mellé vtt egy macskalényt aki ellátta az otthoni feladatokat, nem akart vele mélyebb kapcsolatba kerülni így csak későn járt haza és korán lelépett, a napok szürkévé váltaka férfi számára... s valahogy üresebbé mint bármi más...
|
- Várj meg akarom kérdezni, hogy... melyik akarsz lenni? *gondol itt arra, hogy az uke vagy a seme szerepet szeretné e betölteni a macska, ha a seme szerepet választja, neki az is tökéletsen megfelelne...*
- A gazdám nem olyan bolond, hogy bevegye ezt a szöveget, ráadásul... áhh mindegy lényegtelen, felejtsd el ez már legyen az én problémám... *sóhajtotta* - Mindenesetre köszönök szépen mindent... ha most munkába állítottak volna valószínűleg elájultam volna miközben megdugnak... aztán még azért is várhattam volna a bűntetésem... úgy tűnik te tényleg szerencsés vagy.... *mosolygott a lányra*
 
|
18+
*A reakciók alapján arra következtetett, hogy partnere élvezi amit csinál. A szívást, mint ahogyan azt fokozatosan kezdte el szintén fokozatosan engedte el az összecsípett bőr részt. Nyelvével finoman nyalogatta s az ajkáról lopott csókot.*
*Húzta el a száját arra amiket az emberekről mondott* - Akkor szerencsésnek mondhatom magam.... *Gondolt bele* - De ez hülyeség... Egy menet nem hiszem, hogy ilyen gyors lenne! - *Vágta rá és elvörösödött* ~Miket habratyolok itt össze?~
 
|
18+
- áhh... *felnyögött ahogy a srác a nyakába harapott, kellemes érzés járta át a testét, s úgy érezte többé nem lesz képes mással lefeküdni, Souji teljesen elvette az eszét... ezek az ajkak, ezek a szemek mind a hatalmukba kerítették, de tudta hogy ez a varázs csak erre az éjszakára szól*
- Hát persze hog furán néztek rád... egy macskalény nem kószálhat csak úgy, örülnöd kellene, hogy befogadott ez a férfi... mert ha nem tette volna valószínüleg afekete piacon lennél megkötözve, elverve és... az emberek valószínüleg már rég használták volna a tested... ez egy szörnyű vilég szóval légy óvatos... *mondta egyszerűen és leült* - Nemsokára mennem kell, ha túl sokat maradok távol, úgy megbűntetnek, hogy holnap lábra sem tudok majd állni...
|
[80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
