|
Témaindító hozzászólás
|
2010.07.26. 00:23 - |
Itt él a Springheart család.Elég nagy ház,és kívülről elég furcsa de belül szokásos berendezés van,és nagyon csöndes környéken található.Erdő található a ház mögött,előtte pedig egy tó amiben lehet fürdeni,horgászni,vagy csónakázni.
|
[46-27] [26-7] [6-1]
*Kábultan és öntudatlanul,kénytelen hagyni,hogy Kobra cipelje.Legalább nem kell aggódnia,amíg odaér,bár szökésén se tud addig agyalni.A ház lakói mit sem tudnak arról,hogy épp rablás folyik,ezáltal az eb biztonságban és nyugodtan leszállíthatja a zsákmányt Raynek.*
|
Kicsit megijed, mert Aton erősebb annál, mint felmérte. Most, hogy kifeküdt, leszáll róla és lehúzza a takaróját. ~ Szép példány. ~ jegyzi meg félig bosszúsan, félig elismerően. Szerinte túl nagy volt a zaj, amit a kandúr csapott, úgyhogy gyorsan kikémlel a szobából. Szerencsére senki sem fogott gyanút, úgyhogy lerágatja az ágyról a macskalényt, a vállára veszi, majd nehézkesen elindul vele kifelé. Nincs könnyű dolga, méretéből adódóan alaposan megszenved, de nem adja fel. Tudja, hogy gazdája büszke lesz rá, ha elviszi neki ezt a zsákmányt. Mielőtt lelépne a háztól, karmával visszazárja a bejárati ajtót, aztán újra nekiveselkedik Atonnak, hogy végre hazavigye.
/Folytatás a Star szállodában/ |
*Lassan megmozdítja karját,melyet kicsit elfeküdt,de nem ébred fel,alszik tovább,mintha mi sem történt volna.Füle botja se mozdul a sunnyogó Kobra végett,ellenben mikor rávetődik felriad és kapálózni kezd.Az arca előtt lévő rongy miatt nem lehet hallani a kiabálását,így csak a támadóját próbálja kiiktatni,de hiába.A kloroform felülemelkedik rajta és átadja magát a támadójának.*
|
Kobra hamar felméri a helyzetet, aztán kárörvendőn elvigyorodik. ~ Szállítsam le, miközben hortyog, holott kétszer magasabb nálam. Ouray Star, mindig meglepsz a kegyetlenségeddel. ~ gondolja magában, majd munkához lát. Ugyan Aton alszik, azért a kutyalény szeretne biztosra menni, úgyhogy kendőt köt az orrára, majd kloroformos szövetzsebkendővel ráveti magát a macskalényre és az arcára szorítja azt. |
*Mostanában minden idejét a házban és annak rendben tartásával tölti,ami eléggé kifárasztja.Ma a kertet tette rendbe,ami nem kis feladat volt,így aludt,mint a tej,nem is figyelt fel a motoszkálásra.Egészen betakarózott,csak a füle hegye látszott ki.Hasán fekve,elterülve halkan szuszogott és az igazak álmát aludta.*
|
Az est leple alatt egy parányi lény jelenik meg a ház körül. Gyorsan felméri, hogy juthat be, aztán karmával addig babrál a zárral, míg az meg nem adja magát neki. Azután hangtalan lépésekkel furakszik a házba, szaglása alapján tájékozódik. Azonnal Aton lakrésze felé oson, remélve, hogy elkapja a macskát. Ha nincs ott, elbújik, ha igen, megpróbálja leteríteni a földre. |
*Úgy érzi,mintha Ray a velejéig látna,ahogy bámulja. Időnként a vendégre pillant.Nem tudja megállni,hogy ne vegye szemügyre.Valami különös van benne és kíváncsi a körülményekre.Miért ragaszkodik ennyire hozzá,hisz csak egy macskalény a sok közül.Nem tartja magát különbnek a többinél és mégis,ismét slamasztikába került.Feltűnik neki Ray sokszínűsége,melyből pillanatról pillanatra többet mutat meg.A ráhatás szó riadót kezdett fújni agyában.Riadót,mely arra figyelmezteti,hogy rosszabb idők is jönnek,majd eme házra,ha nem vigyáz.Két napja van egy tökéletes terv kiagyalására,különben ki tudja mik történnek majd.Mivel Ray felpattant és elindult az ajtó felé,utána vetette magát,hogy kinyissa azt.*Viszont látásra,Mr. Star.*köszönt illedelmesen.*
|
Felnéz Atonra. Túlságosan akarja ahhoz, hogy letegyen róla, így amikor Ziva ezt mondja, elmosolyodik. Még mindig a kandúrt vizsgálgatja, mintha vásáron lenne és az eladásra szánt állatok közt kiszúrt volna magának egyet, amelyet tüzetesebben is meg akarna nézni, hogy biztosan egészséges, erős, rátermett. Aton annak bizonyul. - Ezt a döntésem nem változtatom meg. - jelenti ki komolyan, némi fenyegető mélységet kölcsönözve a hangjába, mely azzal fenyeget, elnyeli azt, aki megpróbálja áthidalni a szakadékát. - Köszönöm, nem kérek. - mondja ezt a macskafiúnak, aztán újra Zivára néz. - Kérem, legyen velem engedékenyebb. - kéri a lányt. Lágy a hangja, de ismét ott van benne az a sötétség, az veszélyes mélység. - Nem kenyerem a könyörgés, nem is alacsonyodom le addig. Kérni tudok csak, aztán ráhatni. - azzal feláll, mielőtt Ziva bármit mondhatna. - Két éjszaka múlva visszajövök, hogy újra tárgyaljunk. - s már indul is. Egyetlen biccentésre futja csak a sietségében, s egy mélyre ható nézésre. Előbbit Zivának, utóbbit viszont Atonnak szánva.
|
*Ziva leteszi teáját és hátraveti haját.*-Noss,ezt a döntését attól tartok meg kell változtatnia.*Válaszolja kitartva Aton mellett,számára teljesen idegen a férfi.Sőt mindannyiuknak,mégis csak úgy betoppan hogy megvegye a macskalényt akit apjától ajándékba kapott,és akit annyira szeretnek mint egy családtagot.*
|
*Még mindig nem hiszi el Ray kijelentését.Szentül meg van győződve róla,hogy ez csak egy álom és hamarosan úgyis fel fog ébredni.Legalábbis ebben bízik.Amint egy pillanatnyi csönd terül a szobára kihasználta az alkalmat,hogy kérdezzen.*Hozhatok valami rágcsálni valót?*érdeklődött,majd igyekezett alig láthatóan Rayre sandítani.Jó vágású úriember volt,aki adott magára és láthatta,hogy tud bánni a gyerekekkel,de valami foglalkoztatja.Annyi macskalényt vehetne,mellyel Dunát lehetne rekeszteni,de mégse teszi.Kitart mellette.Az ösztönei viszont,mint riadókürt jeleznek számára.*
|
Tudta, hogy Aton kitér majdhogy a hitéből, ha majd meghallja, miért van itt. Élvezet tölti el, ahogy kiejti a kanalat a kezéből. - Semmi gond. - mondja neki. Meghallgatja Zivát. Szótlanul és nem tűnik úgy, hogy csalódott. - Nem ért váratlanul a válasz, de nem teszek le a macskalényről. Megegyezhetünk akár feles tartásban is. - ajánlja gálánsan, majd elveszi a teáját, elkeveri és egy lendületre felissza. - Nem vagyok egy szívtelen alak, sajnálnám a kis Amirát, ha sírna, viszont a döntéseim sem szokásom megváltoztatni. - közli magabiztosan, gonoszkás kis fénnyel a szemében.
|
*Ziva nem lepődik meg túlságosan,sejtette hogy ilyesvalamiből fog állni ez a beszélgetés.Ezért is nem várta meg hogy lassan lyukadjanak ki erre a pontra.Hátradől a székben,csak mosolyog majd egy bíztató pillantást vet Atonra.Végül kissé talán hidegen tekint vissza Rayre.*-Noss,akkor potyára jött ide.Ugyanis,nem adnám őt semmi pénzért.Sőt,bátran kijelentem hogy nem is fogom adni.Sajnálom hogyha ezzel csalódást okoztam,de a válaszom az nem.Nem adjuk.*Válaszolja belekortyolva teájába.*-Ha Aton el akar tőlünk menni,nem gátolom meg benne.De nem érem úgy hogy rosszul bánunk vele és ezért el akarna menni.*Néz a kandúrra.*-Arról nem beszélve,hogy a hugomnak fájna ha ilyesmit tennék.Akárcsak nekem.
|
*Elkészíti Ziva teáját,ahogy a lány szereti,amíg a férfi beszél.Igyekszik nem nagy zajt kelteni,nehogy mégjobban felhívja magára a figyelmet.Mihelyst megkapja az instrukciókat,már kezdi is készíteni a vendég teáját is,közben igyekszik elkerülni Ray pillantását.Óvatosan beleönti a tejet a teába,majd a cukorért nyúlt.Beletesz két kanálnyit,de a kijelentés hallatán,döbbenten kiejti a kezéből a kanalat.Egy röpke pillanatra Zivára mered aztán gyorsan feltakarítja a kanálnyi cukrot.Kirohan a konyhába és hoz egy tiszta kanalat a férfinek.*Elnézést...*teszi hozzá*
|
Elégedett képet vág és lusta nagymacskaként követi a lányt, majd helyet foglal. Kényelmesen elhelyezkedik, majd bólint Zivának, hogy akkor vágjanak a közepébe. - Tudja, Aton nagyon... - de nem fejezi be, mert megpillantja a kandúrt, amint teát hoz nekik. Elmosolyodik. Látja, hogy a macskalény zavarban van, kedvét leli a nézésében, de nem akarja megfélemlíteni. - Tejet és cukrot kérek bele. - válaszol, majd a lányhoz fordul. - Akarom. - jelenti ki kurtán. - Azért jöttem, hogy megvegyem.
|
*Engedte a kézcsókot,nem volt gondja vele.*-Köszönöm az érdeklődést.Egy kicsit fárasztó volt de jól ment minden.Jöjjön beljebb.*Perdül meg s már be is ballagott.Alig észrevehetően Aton felé pillantott,látta rajta hogy vendégük jelenléte elég zavaró számára.Leül az asztalhoz.*-Noss,a levelén meglepődtem.A megérkezésén még inkább.De,vágjunk a közepébe.*Tanácsolja Ziva.*
|
*A döbbenet még mindig nem tűnt el arcáról.Egy röpke pillanatra behúnyja szemeit,s reméli,hogy ez csak egy álom.Mikor kinyitja Ray még mindig náluk van.Látszik,hogy nem lustálkodott,ha már délutánra meg tudta szerezni a címet.Van egy olyan érzése,hogy ez nagyrészt neki köszönhető.Mivel nem akart útban lenni,elvégre mégiscsak szolga szerepet tölt be,így kiment a konyhába teát készíteni.Két csészét felöntött forró vízzel,beletette a filtereket és amíg azok áztak egy tálcára felpakolt minden teához való alapanyagot.Amint kiáztak a filterek,kidobta őket és tálcástúl bevitte a szobába.*Hoztam egy kis teát.*jelentette be hátracsapott fülekkel.*Hogy szereti?*zavartan érdeklődött Raytől.*
|
Ray arcán lusta mosoly jelenik meg, majd ahogy beengedi őt Aton, biccent neki. - Nem szeretek halogatni fontos dolgokat. - jegyzi meg mély hangon a kandúrnak szánva a szavakat. - Örvendek. - aprót hajol, de csak formalitásból, majd ha Ziva engedi, gáláns képpel kezet csókol neki. - Azt hiszem, nem volna illő rabolnom az idejét, kedves, viszont azonnal a közepébe vágnom sem. Remélem, kellemes napja volt és üzenetem, illetve megérkezésem nem volt túlságosan tolakodó. - beszél a lányhoz méltóságteljesen.
|
-Akkor jó*Sóhajt megkönnyebbülten Ziva.*-Rendben,csak érdeklődtem.Mert ő is nagyon azt teszi...*Feleli kicsit oldalra tekintve a virágra.A csöngő hangjára feláll,leteszi a levelét a csokor mellé és az előszobába sétál hogy üdvözölhesse a férfit,aki ilyen hamar be is toppant hozzájul.*-Üdvözlöm nálunk Mr.Star.Ziva Springheart.*Mutatkozik be.Ekkor eszmél rá hogy még mindig váltóruhájába van amibe haza jött,pedig illendő lett volna átöltöznie.Bár tény hogy nem számított rá hogy a férfi ilyen hamar betoppan.*
|
Nem csinált semmi rosszat.Rendes gyerek ő,de nem árt,ha időnként emberek közé megy,hogy tanuljon és sok külső hatás éri.Ezáltal fejlődik.*tart egy rövid,de annál tartalmasabb beszédet a szocializálódó Amiráról,mikor elé tolják a borítékot.*Nem történt semmi se.Összefutottunk ezzel a Ray nevű férfival,akivel váltottunk egy pár szót,kisegítettük egy apró információval és ment a dolgára.*magyarázza,mikor meghallja a csengetést.Felpattan és az ajtóhoz lép,melyet hamar ki is nyit.Meglepetten veszi észre,hogy Ray áll az ajtóban.*Mr.Star.Micsoda meglepetés.Nem hittem volna,hogy még ma...jöjjön be.*invitálja be a vendéget.*
|
A férfi végül megjelenik, ahogy ígérte a kis kártyán. Vörös-arany kimonót vett fel hozzá illő obival, lábbelivel. Haját kiengedve hordja most is, s a fülében ott vannak a szokott ékszerek. Peckesen áll, úgy kopog/csenget, majd vár, hogy beengedjék.
|
[46-27] [26-7] [6-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
