|
Témaindító hozzászólás
|
2010.07.13. 01:13 - |
Egyetlen egy férfi él itt, mégpeddig Zyon, furcsa természetű ember, nem mindig tanácsos becsengetni hozzá.
|
[17-1]
- Köszi szépen, igyekeztem, hogy jó benyomást tegyek rád... *mondja mosolyogva* - Megfelel így? *érdeklődik, amikor kitöltötte a pezsgőt, s az övét az ajkaihoz emelte, hogy kortyolgasson belőle* - Igazából nem nagyon szeretem a felhajtást, te hogy vagy evvel?
 |
*Amarian szélesen mosolygott mikor a férfi kezet csókolt neki s üdvözölte.*-Én köszönöm a meghívást.*Kuncog kedvesen.*-Igen jól esne.*Válaszolta elvette miután a férfi tölött neki.Halványan elpirult.*-Köszönöm.Egy ilyen alkalomra illő szépen felöltözni.Te is kitettél magadért.*Válaszolja a Zyonnak.*
 |
*Amint mgpillantotta a nőt, a torkában dobogott a szíve, elindult felé, majd amikor oda ért kezet csókolt neki* - Örülök, hogy eljöttél... már vártalak, kívánsz valamit inni? *érdeklődött, s a kérésnek megfelelően cselekedett* - Nagyon gyönyörű vagy ma este is... *mosolygott*
|
*Amaria lépett be a férfi kapuján.A lehető legelegánsabb estélyi ruháját vette fel.Egy kevés sminket is tett magára,haja kontyban díszelgett feje tetején néhány gyöngy is bele volt fűzve.Lassan lépdelt,kimérten.Vett egy nagy levegőt,sok új embert ismerhet ma meg,sokan közölük talán híresek,nemesek és elképzelhető hogy az első benyomás mindent eldönthet.Bár egy kicsit izgult,jól leplezte s minden egyes lépéssel közelebb került ehez a sok idegenhez.De mindezek mellett újonnan megismert barátjukhoz is.Zyonhoz.És a férfira gondolva kicsit megnyugodott.*
|
*A ház tele van, nemesek, gazdagok, hírességek is megjelennek a partyn, Zyon persze csak a korlátnak dőlve figyel, vár valakit, nagyon is, csak rá tud gondolni mióta megismerte, bár ő sokkal fiatalabb a nőnél, de úgy gondolja ha a szerelem nem ismer határokat, akkor neki is lehet egy kis esélye.*
|
- Ártem, szóval Hannah... szép neved van, az enyém Zyon... *mutatkozik be, majd a kutyéjéra tekint* - Ő pedig Deidara... de hívd csak Deinek... *kézenfogta alényt, hogy el ne hagyja aztán megindult vele arra amerre mutatta*
 
|
*Hannah körbetekint,és meglát egy ismerős háztetőt.Oda mutat.*-Annak a háznak a közelében.*Feleli és a szőkeségre néz,hátha mond ez neki valamit.Hisz jelenleg maga sem tudja hogy hol van.*-Egyébként...Hannah a nevem.*Mosolyog szélesen nyusziját ölelgetve.*
|
- Persze.. amúgy is sétálgatunk csak.. Deinek nagyon nagy a mozgásigénye... Meg tudod mondani, hogy merre laksz? *érdeklődik a lánykától, és igazából nem is tudja miért segít rajta, nem a szokása.. dehát egyszer egyszer tehet valami jót is az életben*
|
*A kislány megsimogatta a kutya fejét,majd a férfire nézett.*-Eltévedtem...*Feleli kicsit szomorkásan.Tényleg rossz ötlet volt a pillangót követnie.*-Tényleg segítenek?Köszönöm!*Vigyorodik el szélesen.Mindenkivel ilyen barátságos,de főként a kutyus tetszik neki.És a szőkeséget is kedvesnek találja.*
|
*Így is lett, a szpke körbe kémlelt majd lehajolt a lányhoz* - Hol vannak a szüleid? Nem tanácsos egyedül csámborogni az utcán, ugye tudod? Talán eltévedtél? Ha ez így van... segíthetünk haza jutni... igaz Dei? * a kutya vakakantott*
|
*Hannah nemi jedt meg a kutyustól,amikor a nevét is hallotta örült hogy tudja új barátja nevét.A hatalmas szőke férfira pillantott.*-Nem ijedtem meg tőle,aranyos kutyus.*Mondta a kutyára tekintve.Mindig is szeretett volna egy kutyát,de anyja azt mondta nem szabad hisz nem lenne rá elég ideje.De egy kis szerencsével talán máskor is találkozhat Deivel.A kislány kalandozásai közepette viszont feltűnhet a szőkeségnek hogy a gyerek egyedül van,és közel s távol egy felnőtt sincs.*
|
*A kutya vakkantásokkal jelzett, snemsokára egy szőke férfi jelent meg* - Dei... ide hozzám... *mondta s a kutya megindult a férfi felé* - Megijesztett? Sajnálom... igazából nem bánt, nagyon játékos kutya... *simogatta meg az akita fejét*
|
*Hannah megállt és kiváncsian nézte ahogy a kutyus odamegy hozzá.*-Szia kutyus.*Mondta neki vidáman mosolyogva.Mikor az eb odaért odanyújtotta kezét,hogy megszagolhassa az állat.Aztán pedig megsimogatta a négylábú fejét,míg másik kezével szorosan ölelgette lila nyusziját.*
|
*A kislányt egy kutya vette észre, fejét ide oda mozgatta, majd lelapított fülekkel közelített hozzá, megadóan hogy a lány ne féljen tőle, más igazából nem is figyelt fel az apró teremtésre*
|
*Hannah lila plüssnyusziját szorongatva sétálgatott az utcában,nagy érdeklődéssel figyelte a házakat.Remélte hogy haza talál,de jócskán eltévedt mikor elszakadt anyja mellől.Nem szokott egyedül mászkálni,így mikor elsétált anyja mellől egy pillangót követve jól elkeveredett az utcák közt.Nem sírt,egy hangja sem volt,csupán haza találni próbált.Néha szólongatta anyját,de ritkán.Egyre jobban szonogatta lila pajtását,és remélte hogy még sötétedés előtt haza érhet.*
|
Egyetlen egy férfi él itt, mégpeddig Zyon, furcsa természetű ember, nem mindig tanácsos becsengetni hozzá.
|
[17-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
