|
Témaindító hozzászólás
|
2010.01.17. 15:36 - |
A telephelyen őrzik a fekete piac macskalényeit, úgymond itt vannak elszállásolva... a terület kutyákkal védett, szögesdróttal bevont, s őrök is figyelik őket, egyszerűen nincs kiút erről a helyről... azok a macskák is ide kerülnek, akiket az utcán találnak és nem szerencsétlenségükre nem a rendőrök kapják el őket.
|
[323-304] [303-284] [283-264] [263-244] [243-224] [223-204] [203-184] [183-164] [163-144] [143-124] [123-104] [103-84] [83-64] [63-44] [43-24] [23-4] [3-1]
*Türelmetlenül áll a csapat előtt és várja,hogy végre dűlőre jussanak.Tudja,hogy lehetetlen dolgot kér a csapat,hisz ez a világ is hatalmas,ráadásul milliónyi hely van,ahol el lehet bújni.Boltok,sikátorok,épületkomplexumok és a csatornarendszerről na meg a vad,erdős területekre még nem is gondolt.24 óra ebből a szempontból igen kevés idő.Naoto kijelentése végre valamiféle előrelépésnek bizonyult a számára.*Rendben,keresd meg az illetőt és maradjatok ott.Mi addig felkutatjuk azt a kandúrt és odamegyünk.Ha ti is a saját fejetek után mentek még ennyi esélyünk se lesz,mint most.*szavait Naotonak intézte,majd a csapat többi tagjához fordult.*Indulhatunk?
Részemről mehetünk.*szólt oda Jester,aki a harc után rögvest idejött,hogy Azurával tartson,ha már felkeresik ismét Zukiékat.*
Te meg mit akarsz itt?*tekintett szúrós pillantással a vézna kandúrra.*
Több szem többet lát.Nem?*vigyorogta.*
 
Folyt.: Shiki háza |
*Shiki büszkén néz a zsákmányra, majd Kreionra, aki segít neki cipekedni, Shiki fogja a kutyalényt, a másik macskalény pedig vezeti Leot... Jesternek még vissza int a vezér, majd eltűnnek mindketten*
- Nem értem... nem csak a kapu őrei segíthetnek nekem átjutni? Te is haza tudsz vinni? *mosolyog*- Örülök már kezdtem félni, hogy nem így van... *kicsit megnyugszik*- Nézd logikusna a dolgot Takumi... ez egy jövőkép... de Nantan viszont halhatatlan... azaz meghalhat de feléled... itt is életben kell lennie, tehát jelenleg lehet két Nantan... és ebből az okból kifolyólag lehet két Nayong is... de sok idő telhetett itt el, ők is változhattak nem biztos, hogy ugyanolyanok maradtak... jellegzetes... nem tudom... nem emlékszem rá teljesen... *naoto eközben nem igazán figyelt de most bekapcsolódott*
- Ne haragudjatok amiért közbe vágok, de... egy idő óta ismerős illatot érzek... Erles illatát... nem lehet messze... *bámul a macskalények szigete felöli átjáróra ahol eltűnt a két macska* - Talán meg kellene keresnem....
- Igen... menjünk... *még vet egy pillantást a csapat felé, majd Andrewal az oldalán eltűnik...ha az közben nem gondolja meg magát* - Ön szerint... tényleg olyan jó lehet az a világ? Kíváncsi lennék rá, hogy milyen, de egy kicsit tartok is ettől az elképzeléstől... Kokorot vajon még viszont látjuk valahogy? Kíváncsi vagyok a végkifejlettre... de nem éri meg maradni... *ül be az autóba*
  
|
Tudják mindketten, hogy a nősténynek igaza van, de kemény arckifejezéssel bámulnak csak rá, nem hagyják, hogy meglátszódjon rajtuk bármi, amitől gyengének nevezheté őket a másik.
- Nem tudom... - mondja csendesen Andrew. - Ha igaz, hogy az a világ csodálatos és összetartó, bárki, aki elfogadja a szabályait és veszélyeit, be tud illeszkedni. - folytatja, bár lehet, hogy már csak magának és Jigsawnak beszél.
- Ahogy idejöttél. - válaszol a kandúr és a szemére mutat. - A kapu őrét Naotonak, Erlesnek és Hadesnak kell megtalálni, az ő világukba csak az itteni őr juttathatja haza.
- Micsoda önzetlenség... - mondja Takumi. Először nem tudja, miről beszél Kokoro, egy pillantást vet Osorerura, akinek fogalma sincs, miről hablatyol a fiú, majd leesik neki. - Emlékszem rájuk! A lány látványos volt, a fiú meg fehérhajú. Nantan... Kokoro, Nantan odaát van. - javítja ki határozottan az elképzelést, majd megtorpan és behunyja szemeit. Percekig mozdulatlan marad, s Osoreru sem lépked tovább, míg újra fel nem néz. - Nem túl sok fehérhajú lény él ideát, de semelyik sem hasonlít ahhoz, amelyik átjött. Volt valami jellegzetes a külsejében? - kérdezi.
- Azt hiszem, igazad van, Jigsaw. - mondja komolyan a férfi, azzal hátára teszi a kezét és finoman megtolja, mikor előre lép, hogy haladjanak előre. - Jó ötlet. - mondja minden meggyőződés nélkül. Igazából most, hogy látta, mi történik itt, gyorsan olajra akar lépni.
  
|
*Határozott léptekkel fürgén halad előre,de megtorpan mikor nem hall lépéseket maga mögött.Egyik kezével megdörzsöli szemeit,majd megfordul.Meglepetten tapasztalja,hogy a két idegen kandúr egymásnak esett.Látszik mennyire nem evilágiak,hisz itt a legtöbb macska összefogásban él,hogy segítsék egymást és túléljék a nehéz helyzeteket.Fújtat egy kisebbet,majd pár ugrással ott terem Osoreruék mellett.*Nem akarok beleszólni,de ezt a csatát a saját világotokban kéne folytatni.24 óra egy személy megtalálására elég rövid idő,ebben a hatalmas világban főleg,ráadásul még azt se tudjátok kit kerestek.*tanácsolja,majd miután abbamaradt az ellenségeskedés,legalábbis látszatra megindul Shikiék utolsó ismert helye felé.*
*A tarkójára mért csapás elég fájdalmasan érintette,ráadásul kicsúsztak a lábai,mintha kerekeken egyensúlyozott volna,de még eszméleténél volt.Hangosan szuszogott,a porcikái sajogtak,ráadásul a bors is zavarta,mely még mindig a levegőben terjengett,és a szemét is csípte.Ahogy a rongy a nyakába került,megtorpant,szemei kitágultak,majd Shiki felé kapott.Nem kellett sok idő,hogy Tristant kiüsse.*
*Jester önelégült mosollyal figyelte a társaságot.Meglepődött Shiki reakcióján,de aztán bíztatni kezdte,mintha valami arénában lenne és épp gladiátor küzdelmet látna.*Fojtsd meg!Gyerünk!*majd miután kiütötték a kutyalényt,odalép Leohoz,aki ez idő alatt megadta magát és megkötözi.Miután végzett vele,ezt teszi a kutyalénnyel is.Nagy kő esik le a szívéről,mikor főnöke engedélyt adott rá,hogy Azurával tartson,így legalább szemmel tudja tartani.*Vele tartok és vigyázok rá.*majd megindult a csapat után.*
|
*Leonak persze nincs kedvére a verekedés, és mivel tudja, hogy esélytelen inkább lehajtva fejét megadja magát* - Ezt már szeretem... kötözd meg Jester... őt is és a kutyalényt is sikeresen begyűjtöttük... *üt még egyet a kutyalény tarkójára amitól valószínüleg eszméletét veszti, de ha mégsem akkor egy rongyot teker a torkához és meghúzza maga felé, nem akarja maegfolytani, csak addig hagyja hogy szenvedjen amíg el nem ájul* - Jester ha gondolod nyugodtan menj Azurával innen már boldogulok... *hallja a bozót rezgését és kimászik onnan a megtépázott kandúr, ha Jester Azuráékkal tart ő segít Shikinek cipekedni*
*Kokoro elmosolyodik* - A mi világunk tényleg nagyszerű, de nem hiszem hogy jól éreznéd ott magad Andrew... és szerintem az itteni macskáknak sem való már...túlságosan megszokták már ezt a helyet, akkor is ha vissza vágynának, szerintem már képtelenek lennének beilleszkedni... *mondja ezt nagyon is komolyan, aztán hagyja had élje ki magát a két rokon, de őt is meglepi a hír miszerint egy család várja haza a kandúrt, bár nem ismeri annyira, annyit azért ő is tud, hogy nagy nősténycsábász hírében állt, megmosolyogja a dolgot* - Osoreru hogy fogok haza jutni ha nem találjuk meg a kapu őrét? Abban biztos vagyok, hogy az a kandúr lesz az... *mondja komolyan*- Ők jöttek vissza emlékszel? Azon a napon amikor... bár te talán nem láttad őket... de te biztosan emlékszel rájuk... *néz komolyan a szőkére* - Az a kandúr és az a nőstény... bár akkor még nem tudtuk kik azok, de biztos vagyok benne, hogy egyikük az evilági kapu őre... a másik ami eszembe jutott, az Nantan... biztod vagyok benne, hogy neki életben kell lennie még ezen a földön... és ha megérzéseim nem csalnak biztosan együtt maradtak...! *mondja komolysággal* - Mit szóltok az elméletemhez? Ez segít valamiben? *mosolyog tovább és végig Osoreru oldalán marad*
- Kokoro már rendben lesz, szerintem nem kellene jobban bele ásnunk magunkat ebbe a dologba.... *mondja teljesen őszintén bár igazán kíváncsilenne a végkifejlettre, nem tartja biztonságosnak a társasággal menni* - De persze ez az ön döntése,én azt javaslom, keressük fel a gazdámat, talán meggondolta magát velem kapcsolatban... *fülei lelapulnak*
|
Osoreru büszke az ő kis hűséges szeretőjére, hiszen várt rá és hitt az eljövetelében. Persze még villámok szikráznak az egyik mancsában, hiába bizonyul Andrew jószándékúnak, de nem támad újra, ha nem látja szükségét. Takumi azonban szó nélkül elteszi a kardját.
- Köszönöm. - mondja Kokoronak a férfi. - Még ilyet sose láttam. A ti világotok fantasztikus lehet. - mondja.
- Sose próbáld megtalálni. - figyelmezteti villanó szemmel Osoreru.
- Kíváncsi lettem volna rá, de alapvetően ezt a helyet szeretem. - válaszol az árnymacskának kissé ridegen. Osoreru már indulna Azura után, de Andrew szavai haragossá teszik.
- Persze, hiszen itt a fajtám védtelen veled szemben és kiszolgál.
- Nem. - ellenkezik a férfi azonnal és határozottan.
- Haza akarok menni, vár a lányom és a párom. - morog elégedetlenül a szőkeség. - Vagy küldj vissza, Osoreru.
- Neked még meg kell találnod a kapu őrét. - mordul rá vissza a szólított.
- Lehetetlent kérsz. Csak akkor látom, mi történik itt, ha történik valami. A kapu őre nem használja a képességét, még sosem nyitott átjárót, s amilyen gyenge itt minden, valószínűleg képtelen lesz rá, ha meg is találjuk. - közli.
- Ezt Naoto szemébe nézve mondd el újra. - indul meg öles léptekkel a nőstény után.
- Nocsak. A macskavilág legkegyetlenebbje elérzékenyül a lányos kandúroktól? - hecceli nem baráti gesztusból unokabátyját, aki erre lendületből hátrafordulva megküldi pár fémtüskével. Takumi résen volt, kardját előhúzva küldi a falba az összeset egyetlen csapással. Beleállnak ott a falba, ahol Leo és Tristan lealázása folyik.
Andrew elképedve nézi a párost. Lenyűgözi őt az erejük és képességük. - Most igazán haragszom az őseimre. - mondja Jigsaw-nak.
A két kandúr szikrázó szemekkel bámul egymásra, aztán Osoreru húzza ki magát előbb a támadó testhelyzetből.
- Bármit teszel, nem juttatlak előbb haza. Ha felbosszantasz, kivájom a szemed és soha többé nem találkozhatsz a családoddal. - fenyegeti meg sötéten.
- Nem lennél rá képes. - mondja neki, de közben már elteszi katanáját.
- Még mindig én vagyok a macskavilág legkegyetlenebbje és az is maradok.
- Nem így értettem. - ellenkezik Takumi. - Ahhoz előbb le kellene győznöd.
- Nem értem, családos kandúrként miért ragaszkodsz hozzá, hogy ropogósra süsselek. - morog ridegen. Kokoro hátán megtámasztja egy picit a kezét, ezzel invitálva őt a lépkedésre, hiszen már megy is Azura után. Takumi sem késlekedik, Andrew pedig kérdőn néz most Jigsaw-ra.
|
*Azurát elfordítja fejét,mikor Osoreru átkarolja a rózsaszínt,így láthatja,ahogy társai legyőzik a kutyalényt.Attól még kirázza a hideg,de nem szól semmit.Megörül,mikor elhangzik az indulhatunk szó.Odaint társainak,majd megindul Kei városába,ott is a Baono család házához,ahol utoljára látta Zukit.*
*Jester támadására kizökken és az oldalára dől,de nem kell sok,mert Shiki az oldalát találta el.Mivel semmit nem látott a bors miatt,ráadásul teste különböző pontjai is sajogtak a fájdalomtól lassan megpróbált feltápászkodni.*
*Kárörvendően vigyorog az esetlen kutyalényen,majd őrült pillantást vetett Leora.*Te leszel a következő.Önként velünk jössz,vagy megdolgozzunk előtte?*kérdezi kaján vigyorral a képén,majd a távozókra pillant.Nem tetszik neki,hogy Azura egyedül indul útra egy rakás idegennel,bár tudja,hogy tud vigyázni magára,de az ötlet,hogy Zukihoz igyekeznek jobban zavarja*
|
*Shiki felugrik és miután Jester hasba vágja akutyát, ő a hátára kisérel meg ütést mérni, s ha sikerül minden bizonnyal a kutya a földön köt ki, s szemei Leora vándorlnak, aki elhűlten, mozduatlanná dermedve nézi a kutyalényt*
*Kokoro lehunyja szemeit, amikor Osoreru megcsókolja, kezei szorosan ölelik magához a kandúrt* - Éreztem, hogy itt vagy alahol.... tudtam, hogy értem jössz.... *motyogja, de attól megijed, hogy a két kandúr bántani fogja Andrewet* - Álljatok le, ő nem ellenség, Andrew segített nekem ide jutni... és Jigsaw... *próbál máris a férfi védelmébe kelni de nem ereszti el akkor sem a sötétség urát, Jigsaw készenlétbe áll, ha kell megvédelmezi a férfit, hiszen sokat köszönhet neki*
 
|
~ Birtokolnak? ~ kérdezi magában Andrew. Cigivel a szájában lépdel a telephely felé Jigsaw mellett.
Osoreru azonnal a hang irányába fordul. Arcán öröm suhan át, még Takumi is meglepődik ezen. Főleg akkor, amikor ezt a sötét aurájú macskát átöleli egy ilyen vézna, lányos kis macskafiú. Osoreru lenéz Kokorora. Örül neki, amit végül ki is fejez, köpenyét kétoldalt összefogja és sátrat képez köré, hogy senki se láthassa, ahogy csókot lop szerelmétől. Ezután azonban hátrább lép tőle és a fekete palást lágyan omlik vissza mögé. - Indulhatunk. - mondja komolyan.
Takumi megborzong. Nem kell nagyon sok fantázia, hogy kitalálja, mit csinált az idősebb kandúr ezzel az érzelmes rózsaszínnel. Mégis meg kell állapítania magában, hogy összeillenek, hisz kiegészítik egymást. Kokoro a fény, Osoreru a sötétség. Kokoro az őszinteség és a szeretet, Osoreru gyűlölni és imádni tud, szeretni és őszinte lenni a szőkeség szerint nem.
- Nocsak. - szólal meg Andrew. - Úgy látom, elég sok mindenben változtak itt a dolgok. - jegyzi meg, amikor végignéz a telephelyen. Osoreru gyilkos pillantást küld felé, majd fekete villámaival megsemmisíti a cigarettát a férfi szájában, aki ettől úgy megijed, hát majdnem elesik. Takumi is előhúzza katanáját. Andrew a tenyereit mutatja a két kandúrnak. A férfi most nem tűnik elegánsnak, nyugodtnak, magabiztosnak és lezsernek, amely általában jellemzi. Fáradt és elég erősen megriadt ettől a két idegentől.
|
Miért ne tegyem,te tejfölzabáló bolhafészek?*morogja miközben ismét lecsap fegyverével.Sajnálatos módon beleszaladt a bors-felhőbe mely ellen nem tudott mit tenni.Szeme lassan könnyezni kezdett,olyannyira,hogy elhomályosodott előtte a külvilág.*
*Jester seperc alatt a térdre rogyott kutya mellett terem,s félrerúgja a fegyvert,majd gonosz vigyor kíséretében jó erősen gyomron rúgja az előtte lévő áldozatát.*Mi a véleményed rólunk,te dög?*érdeklődik,kaján vigyorral a képén*
*Azura a számára eddig ismeretlen hang irányába kapja a fejét.Amikor megjelenik a különös rózsaszín kandúr,felhúzott szemöldökkel figyeli.Szereti a férfiakat,jómaga is nagy fogyasztójuk,de ez a jelenség sokkolja,persze nem adja a világ tudtára.Számára az a kandúr,aki A. elég férfias, B. nem hord rózsaszínt.Csendben várakozik egy darabig,majd megszólal.*Indulhatunk Zukihoz?
|
*Shiki sem tétovázik tovább, meglendül és félre ugrik, még mielőtt a kutyalény hozzá érne akár egyetlen ujjal is. alrébb pattan, mint valami gumilabda* - Ne becsülj alá minket, te telpnyaló eb! *idő közben sikerült egy kis borsot szereznie, s azt egy ugrással, ha minden igaz a kutya arcába szórni* - Jester... *int a macska felé, s ha az veszi a lapot akkor el tudja venni a kutyalénytől, fegyverét*
- Osoreru! *hallatszik egy vékony hang a távolból,s valószínüleg csak a szólított személy ismeri fel azonnal, Kokoro lihegve lép elő a semmiből* - Megvagy... *lihegi még mindig, s ha mestere nem általkodik érzelemmentes viselkedni, akkor megöleli, mögötte messzebb megjelenik Jigsaw, s ha minden igaz Andrew is*
|
Takumi csak nézi a macskalényt. Az ő világukban és itt is vannak macskalények, mégsem ide valósi ez a kandúrka. El tudja képzelni, milyen rémes lehet egy idegen helyen, távol a szeretteitől lenni. Mivel ő már egy családapa, így megérti és segíteni akar Naotonak.
Osoreru a nőstényt nézi, s figyeli minden szavát. Aztán lendületesen utána fordul, palástja fellibben, majd öles léptekkel követi Azurát. Takumi is elindul és int Naotonak, hogy jöjjön. - Félvér?
- Keveréke embernek és macskalénynek. - mormolja a szőke.
- Szánalmas.
- Ha jól látom, ezen a helyen a macskalények reménységei ezek a szerinted szánalmas lények. - mormol tovább.
|
*Már támadásba lendülne,mikor Osoreru mégis elfogadja a segítségét.*El tudjátok intézni?*érdeklődik,majd megindul a másik csapat felé.*Zuki egy félvér,aki hihetetlen sebességre képes,ráadásul elég jártas az itteni dolgokban.Ha ő nem tud segíteni akkor senki más sem.*fejti ki bővebben válaszát,arra a kérdésre,hogy miért pont őt ajánlotta.*Srácok,a szigeten találkozunk.*pillantott hátra a válla fölött,majd ismét Osorerura pillantott.*Ideje indulnunk,hisz nincs sok időd.*adta ki az utasítást,míg megindult Kei felé.*
*A gyülekező macskalények végett megfordul,hogy szemügyre vegye őket.Pont jókor tette,mert Shiki támadásba lendült.A pillanat töredéke alatt félreugrott és katanájával lecsapott,mely egyenlőre még a tokban pihent.Jester a kellő pillanatban magára vonta a figyelmet és egy kisebb borsmennyiséget átdobott Shikinek.*
|
*Shikiék már el vannak foglalva a kutyalénnyel, nemigazán figyelnek az új macskákra, de lehetséges hoy Azura mindkét helyre tud koncentrálni, hiszen nőstény....* - Mehet jester! *mondja, s megindul a kutya mögött, ugrik egy kisebbet, nem túl nagyot de sok erőt belefektet, hogy a kutyalény gerincére nagy csapást mérjen, s ha sikerül neki akkor valószínüleg Tristan elesik és nem elsz ahhoz elég gyors, hogy tegyden valamit ellnük*
- Nem használja? *értetlenkedik naoto* - De akkor hogy fogunk haza jutni? Kérlek segíts... ez a világ nagyon furcsa, mindannyian szeretnénk haza térni nem igaz?
|
Takumi hízelgőnek találja, hogy Naoto hajlong előtte, de a bizalma ettől nem lesz nagyobb. - Semmi trükk, Osoreru. - szól oda neki keményen. - Nem tudom, te mivel töltötted az elmúlt éved, de nekem családom van, amely mellől elrángattál.
- Neked? - kérdezi meglepetten, de nem gúnyolódva. - Szép fordulat. - jegyzi meg, de nem elég szárazon, így a szőke gyanút fog és lejjebb ereszti a kardját. Osoreru Azurára néz. - A kapu őrét ismered, Takumi?
- Nem.
- Akkor vigyél el ahhoz a lényhez, akit említettél, ha nincs jobb ötleted. - veti oda a nősténynek a kékhajú. - Miért őt ajánlottad? - kérdezi.
- A kapu őrzője nem tudja, vagy nem használja a képességét. - jegyzi meg Takumi, azzal visszacsúsztatja katanáját a hüvelyébe.
|
*Legyint egyet a macskalények felé.Megy előre,vissza se néz.Elhatározta,hogy mancsba veszi a dolgokat s ebben senki sem akadályozhatja meg.Egészen addig nem törődik a körülötte lévő dolgokkal,míg egy ismerős hang meg nem csendül mögötte,mely nem más,mint az edzett fém hangja,másnéven katana.Legközelebb akkor eszmél fel,mikor Shiki áll meg előtte.*Nézd meg,hogy megteszem.*azzal megindul előre.*Nemcsak,hogy bemegyek,de vissza is jövök onnan.
*Jester Shiki után rohan,hogy segítsen neki elkapni a kutyát a gazdájával együtt.*Bevessem a nehéztüzérséget?*érdeklődött a bors használata felől.*
Ezek szerint nincs már szükségetek ránk,nemde?*érdeklődik Azura,közben hátrasandít a srácokra.*Örülök,hogy találkoztunk,most viszont dolgunk van.*biccentett egyet,s lassan megindult csapata felé.*Jólvan,vigyük magunkkal ezt a kettőt,hogy folytathassuk a küldetésünket.*szólt oda unott hangon,hisz számára ebben semmi izgalmas nem volt.Vágyott már egy jó kis csatára,vagy valami kivételes dologra.*
|
- Mi? Még egy kapuőr? Áhh... meg kell találnom Erlest, ha nem sietek, még a végén baja esik... *lelapítja a füleit* - Ümm köszi... *motyorogja azért a kandúrnak, majd hírtelen ott terem Takumi és ez nagyon meglepi, fejet hajt amint arra kerül a sor, hogy esetleg meg tudja keresni neki a macska ezt a személyt és persze társát is* - Kérlek... meg kell találnom a barátaimat... és hazha kell jutnunk, mi nem tartozunk ide... *kérleli*
- Na ezt majd ők elintézik, de mi ne hagyjuk meglógni a kutyalényt és az embert! *üvölti Shiki s a kutyalény elé toppan* - Nem mehetsz be... ha anynira látni akarjátok azt a férfit, nem akadály, titeket is szívesen beviszünk oda hogy együtt lógjatok! *nyalintja meg a mancsát*
|
Osoreru a válla felett Shikire néz vissza. - Nincs mit köszönnöm, hiszen szócsépléssel húzzátok az időt. - veti oda. Aztán megjelenik Naoto. - Hát nem ez a hazátok? - kérdezi hidegen. - Máshova én nem tudlak juttatni, úgyhogy ha nem ez a világotok, keressétek meg ennek a világnak a kapuőrét. - mondja félvállról a kis kandúrnak. - Hihetetlen... - morog elégedetlenül, majd behunyja a szemét. Lassan hátradől, aztán hirtelen felrántja szeméről a kötést és megjelenik egy szőke kandúr, Takumi.
- Mi a...?! - kezdi, de amint meglátja unokabátyját, előrántja a katanáját.
- Mivel te lelátsz ide, arra kérlek, segíts. - mondja neki hideg hangon, mire Takumi meg is lepődik. - Egy felemás szemű lényt, egy szőke férfit és Kokorot, egy rózsaszín, lányos kandúrt keresek.
- És miből gondolod, hogy segítek neked? - fújja a szavakat.
- A kölyökkel beszéld meg. - int Naotora, majd Azurára pillant. Nem kérdez tőle, de nem tudja, miről beszél a nőstény.
|
*Szemrebbenés nélkül figyeli a kandúrt.Nem ijed meg a villámoktól.Előző gazdájától megtanulta,hogy a haláltól nem szabad félni,hisz egy új élet kezdete.Egy szamuráj sose riad meg a harctól.*Felőlem,akkor keresd meg magad,kevesebb,mint 24 óra alatt egy hatalmas birodalomban,ahol bárhol lehet.Nem érdekel a dolgaitok,csak Gax-ot akarjuk visszakapni.*jelenti ki ridegen,majd megfordul és elindul a sziget felé vezető úton.*
Akkor most mi legyen?Segítünk megkeresni azt a rózsaszín kandúrt vagy hagyjuk az egészet és folytatjuk,amit elkezdtünk?*nyugtalankodik a kandúr,majd Naotora pillant.*Manapság mindenki jár kell általad más világokból?
Van egy ötletem.Ti menjetek és keressétek meg a kandúrt én pedig elviszem Zukinak Osorerut.Így legalább haladunk valamicskét.*ajánlkozott Azura*
|
- Hé... mi csak segíteni akartunk... lehetnél egy kicsit normáisabb is velünk, ha már belemegyünk a kis játékodba, legalább egy köszönömöt elnyomhatnál... *mondja neki morogva* - Tudod mit? Neked adjuk a kutyalényt, az embert magunkal visszük... azt csinálsz vele amit akarsz... *mondja egyszerűen* - De ajánlok neked valamit... keress meg egy félvért... a neve Zuki, és gyorsabb, mint bárki, ő fél perc alatt előkeríti neked... utoljára a baono család házánál láttuk, Kei városban, ami arra van... *mutat Kei felé* - Mi csak feleslegesek lennénk, lassítanánk, szóval...
- Hé... te... várj! *szólal meg egy hang Osoreru mögött* - Miért hoztál ide minket...? *liheg Naoto, úgy tűnk felkutatta az egész helyet fejvesztve már Erles után* - Azt hittem haza juttatsz... minket, de ez nem az a hely ahol mi élünk... ez egy felettébb fura és büdös hely... és külön helyekre kerültünk, nem találom Erlest... tudsz róla valamit? Ohh... te a rózsaszín macska miatt vagy itt? Az utolsó emlékem, hogy őt s belökte az a fura macska aki a semmiből jött elő... *magyarázza*
|
[323-304] [303-284] [283-264] [263-244] [243-224] [223-204] [203-184] [183-164] [163-144] [143-124] [123-104] [103-84] [83-64] [63-44] [43-24] [23-4] [3-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
