|
Témaindító hozzászólás
|
2010.07.05. 01:23 - |
Kicsi háznak tűnik, de belül nagyon tágas, 4 szoba van benne, ebből kettőt használnak, a család maga 3 tagból áll, Noelből és szüleiből.
|
[237-218] [217-198] [197-178] [177-158] [157-138] [137-118] [117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
- A francba... *nyújtózkodik közben a srác, mert elég alacsony és nem tudja levenni a borsot, ha nem lenne itt Leaks csak felmászna érte mint mindig, de így túl ciki lenne, így nyújtózkodik még pár sort... * - Hé nyurga... levennéd? *szól oda neki végül amikor már nem tud mit kezdeni vele* -Amúgy alig várom már, hogy ismét akcióba lendüljenek, sőt... tűkön ülök lassan, hogy láthassam! *nevet, bár még ez nem az a fajta őszinte, tiszta nevetés.... nem tud teljesen ellzaulni még így sem* - Nem számít, mondom hogy nem érdekel... azt csinálsz amit akarzs... *evvel letudja*
 |
Ugye?Odavagy a cuki pilláimért,mi?Ha jó leszel láthatod még akcióban őket.Rebegtetés az életük.Ez hozza lázba őket.Hm,mit értesz az alatt,hogy más?Csakhogy egyre gondolunk-e.Nah látod,ezért maradtál magadra,mert a nagy közömbösséged egy falat emelt köréd,vizesárokkal.Nem.Nem szokásom feltárni múltam minden egyes mozzanatát.Amiről tudnod kell arról tudni fogsz.Elégedj meg ennyivel.Nem lesz se több,se kevesebb...jah,de kevesebb lehet.
 |
- Hmmm... nem is vagy annyira idegesítő, mint gondoltam...de azért csak ne bízd el magad... mondjuk jah van ennek jó oldala is... végülis... *elkomorodik hírtelen* - Akkor még... azt hiszem más voltam... csak nemrég vártam ilyen zárkózottá, félek, hogy ha megismerek valakit és megkedvelem... el is veszítem ezért igyekeztem mindnekivel közömbös maradni... *felsóhajt a válaszon* - Szóval nem akarsz róla beszélni mi? Rendben van, nem faggatlak ha nem akarod, én sem szeretem ha valaki rám akar erőltetni valamit*
|
Hogy én?Gúnyolódni?Ugyan kérlek,már megbeszéltük,hogy magam vagyok a megtestesült aranyos jóság,rebegő pillákkal.Vagy már elfelejtetted?Hat éves korod óta...nos,kinek mi jut.Nézd a jó oldalát.Nem halsz éhen.*ránt vállat.*Bomlottak,mi?Volt valami különlegesség ami miatt így tettek?Túlzott kölni,mely ájuláshoz vezetett,vagy azon a helyen csípték a mufurc fejet?*vigyorog,majd eltűnik a mosoly a képéről.*Itt vagyok.*fogja rövidre történetét.*
|
- Hé te csak ne gúnyolódj, már hat éves korom óta így megy... szóval befoghatod a szád... *morog* - Csinálok neked olyat, hogy megnyalod, mind a tíz ujjad... *morog és neki esik valaminek, még maga sem tudja, hogy mi lesz belőle* - Amúgy meg... előtte járkáltam bulikba... bár sohasem voltam olyan fajta aki alkoholizál vagy túlzottan nőzik... pedig bomlottak utánam a csajok... *nevet* - Ésveled mi a helyzet? Senki sem bírt ki téged hoszabb távon mi?
|
Azok halottak már amúgy is.Valami rakottat vagy pörköltet,esetleg sűltet.Kijevi pulykamell.Az tudod milyen?Nah olyat.Oh,hát ez...anyuci pici fia már 18 éves és magának főz.Wow,teljes mértékben le vagyok nyűgözve.Bámulatos dolgok derülnek ki.18 évesen hány vad dologban vettél részt?Alkohol?Nők?Kettő vegyítve?*érdeklődik*
|
- És akik vegetáriánusok? na jó akkor mit akarsz enni, sok mindent meg tudok csinálni, találj ki valamit, nyűgözz le! *ad szerinte nagyon is komoly feladatot a kandúrnak* - Épp azt tervezem, hogy elköltözök, mos töltöttem be a 18-at... amúgy szerintem mi már rég alszunk mire ők jönnek és még alszunk amikor elmennek...nem sok vizet fognak zavarni... szóval mit akarsz enni?
|
Első pozitívum ittlétem során.Öröm ezt hallanom.Kezdjük ott,hogy amiben nincs hús az nem étel.Ebből következik,hogy az elkészített ételek száma a felére csappant.Ezen felül fűszeresen szeretem és jó állaga legyen.Várj...azt akarod mondani,hogy ide még az ősök is jönnek?Öregem,ehhez hány éves is vagy te?Pompás.Egyel több ok,hogy mihamarabb a saját lábamra tudjak állni.Neked is ezt kéne...
|
- Egy két dolgot tudok... a szüleim minden nap későn érnek haza szóval meg kellett tanulnom ellátnom magam... ilyen szempontból... valami gyorsat csináljak? A spagetti, pizza, tojásrántotta, bundáskenyér.... ilyesmik hamar megvannak, de van itthon virsli is... szóval... amit akarsz... meg ehetünk hideget is... *magyarázza* - Általában minden étel amit készítek ehető, de az ízlésedet nem tudom....
|
*Nyugtatólag hat rá,hogy Noel nem faggatja elszólása miatt.Kiissza maradék italát,majd koppanva leteszi az asztalra.*Nah,erről beszélek.*céloz a nevetésre,melyet egy apró mozdulattal ért el nála.*Az attól függ,hogy milyen kaját tudsz csinálni?Hogy mit ennék?Megelékszem azzal is,ha ehető.Nincsenek nagy elvárásaim.
|
*nem tudja mit akart mondani a macskalény, de kezdi érdekelni, hírtelen elneveti magát ahogy Leaks a pilláit rebegteti... majd felsóhajt* - Csinálok valami kaját.. kérsz? Bár még fogalmam sincs mi lesz az... hmmm... mit ennél?
|
*A párna nekivágódik a fejének és le is pattan róla.Nem foglalkozik vele.*Te meg ember vagy,ember alkatrészekkel és mégsem hasonlítgatlak a...mindegy.*hirtelen elhallgat,majd forgatja a szemeit mikor jellemzést készít róla.*Én se vagyok alkoholista.Ez a második sör az életemben és én mindig aranyos vagyok.Nem látod a cukiságomat?*gúnyolódik,pilláit rebegtetve*
|
- Nem iszom te idióta... *megdobja a párnájával* - Higau.. iszonyatosan hiányzik...te is macskalény vagy, van farkincád meg füleid... persze hogy ő jut eszembe rólad... bár másban nem nagyon hasonlítotok... ő sohasem volt ilyen nagyszájú, mint te... és nem volt alkoholista meg ilyesmi... ő nagyon aranyos volt... igen... *vissza gondol a fiúcskára és pár pillanatig csak mered maga elé.* - Gondolom te sohasem voltál aranyos mi?
|
Csodálod?Ha ilyen fancsali fapofát fágsz,ne várd,hogy örömmel jöjjenek hozzád.Könnyű kideríteni,hogy mi lett a társaddal.*magyarázza,majd ismét belekortyol a sörbe,de mikor meghallja,hogy a másik macskalényt juttatja a fiú eszébe,hirtelen félrenyel és hangosan köhögni kezd.*Hogy mi?*emeli fel tekintetét a kandúr.*Beléd meg mi ütött?Suttyomban iszol vagy mifene?*mondja felháborodva*Épp itt lenne az ideje...
|
- Én csak nem értem mi lett velem... a barátaim elköltöztek, vagy máshova mentek tanulni... a macskalényem pedig... öngyilkos lett... egy nap arra jöttem haza, hogy felakasztotta magát... bár azt sem tudom, hogy ő tette e vagy segítettek neki a dologban... azóta is minden nap... csak az a kép tárul elém amit aznap láttam amikor mehalt... te macskalény vagy, nem hasonlítasz rá mégis mindig ő jut rólad az eszembe... kíváncsi vagyok, hogy mikor fogok tudni... tovább lépni...
|
Mit nyervákolsz,mint egy töketlen kandúr?Neked legalább van választásod...nekem nincs,mert ha a magam útját járnám ismét golyót röpítenének belém.*mondja maga elé,rá se pillant a fiúra,csak ismét belekortyol a sörébe.Már tudja,hogy miért nem szokott alkoholt fogyasztani,de most valahogy úgy érezte muszáj.Talán a sérült lába az oka,maga sem tudja.Pihenés képpen feltette bekötözött lábát az asztalra.Körbetekintett,hogy mi a legközelebbi mozdítható tárgy a közelében,s tekintete megakadt egy söröskupakon,melyen nem sokkal ezelőtt dobott az asztalra.Felkapta és pöckölgetni kezdte a levegőbe.Minden egyes pöccintésnél fémes hang törte meg a csendet,melyet a körmével idézett elő.Egy rövid idő után elég idegesítővé tudott válni.*
|
*Noel összehúzza magát az ágyon* - Akkora egy idióta vagyok... miért is mentem bele ebbe? Senki sem pótolhatja őt.... *nyöszörgi halkan, nem tudja a kandúr hallja -e de nem is érdekli* ~ Mindenki eltűnt... mintha sohasem léteztek volna... mi maradt nekem? Ez a macska csak nyűg nekem... *gondolkodik már magában, felkel és az ablakhoz sétál, elmélázik a dolgokon* ~ Mégha más nem is lenne itt, legalább te lennél itt... én kicsi kandúrom...
|
*A ház minden egyes pontját igyekszik kiismerni.Lassan,bicegősen közlekedik a házban.Kiélvezi a pillanatot,hogy egyedül van,bár semmi kedve itt lenni,ennek ellenére a körülmények ezt hozták.Épp a pincébe nyíló ajtóban állt,mikor egy ismerős hang szólalt meg a háttérből.Szemeit forgatva fordult vissza,majd visszabicegett a konyhába.Ledobta magát az asztalhoz,hogy magához vehesse a sört.*Nem a szökést terveztem.*nyitja ki a sört,majd folytatja.*Kösz.*nyögte ki végül.*
|
- Megint szökni akarsz? *tette le a sört az asztalra* - Tudod közel van a bolt... ilyen lábakkal nem kellene feltétlenül ugrálgatnod, mint valami idióta... az hiszed máshol jobb lesz? Várd meg az engedélyed aztán mehetsz ahova akarsz, ahogy megbeszéltük, engem nem zörget a dolog...
|
Mintha érdekelne.*szól oda olyan hangerőn,mintha magával vitatná meg a dolgot,majd a becsapódó ajtóra felemeli a fejét.Egy apró és halovány mosoly jelent meg a képén,mikor tudatosult benne,hogy teljesen egyedül van az egész házban.Feltápászkodik a székből,majd lassan,bicegve megindul előre.Nincs terve,de ha már egyedül maradt akkor kihasználja a lehetőséget,hogy saját maga fedezhesse fel a birodalmat.Legszívesebben ismét megszökne,de jelen állapotában nem lenne túl szerencsés.A lőtt sebnek idő kell,míg begyógyul,de egyszerűen nem bírt várni.Se a piára se a holnapra...*
|
[237-218] [217-198] [197-178] [177-158] [157-138] [137-118] [117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
