|
Témaindító hozzászólás
|
2010.08.26. 01:56 - |
Miután elköltözött Oroszországból az ottani otthonát felépíttette itt is.A házban rengeteg trófea és kitömött állat is fellelhető.
|
[666-647] [646-627] [626-607] [606-587] [586-567] [566-547] [546-527] [526-507] [506-487] [486-467] [466-447] [446-427] [426-407] [406-387] [386-367] [366-347] [346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
Nem nevezném komoly ottlétnek.Olyan volt,mintha hétvégi megőrzésre adtak volna be.Ahogy bekerültem már hozott is ki egy másik.Igen...azok.*ért egyet a kijelentéssel,elgondolkodva maga elé meredve,de a köszönetnyílvánítás kizökkenti.*Egészségedre.Örülök,hogy ízlett.Erre legalább jók voltak az előző gazdáim.*küld egy halovány mosolyt Dimitri felé.*Hogy milyen?*kérdez vissza,de csak az időhúzás végett,hogy összeszedhesse gondolatait.*Tulajdonképpen rendes férfi,bár semmit nem ad ingyen.Befogadott és megad mindent,míg én cserében azt teszem amit kér...
 |
- Ohh akkor mégis tévedtem... *vallja be* - Akkor valószínűleg a múltunk hasonló lehet... de végülis nem számít... mi mindig csak macskalények maradunk.... *sóhajt* - Nagyon finom volt, köszönöm...*a hangja egyre rekdtebb* - Ez a gazda... milyen? *érdeklődik*
 |
Szia Dimitri.*köszön mostmár nevén szólítva az idegent.*Valójában voltam a fekete piacon,de sose sok ideig.Mr.Salazar az 5.gazdám.Ha összeszámolnám,hogy összesen mennyit voltam ott,talán még a 2 hetet sem érné el.*magyarázza,majd újabb adagot vesz fel a kanállal,de ekkor a kandúr visszadől.Érti a célzást így visszateszi az evőeszközt a tányérba.A kérdésre egy aprót bólint.*
|
- Ne haragudj, el is felejtettem... a nevem Dimitri *mutatkozik be, s kissé erőtlenül de lenyeli az ételt* - Értem... nem baj, talán jobb is... én a fekete piacon tanultam meg ezeket a szabályokat... gondolom te nem jártál ott és ez jó... *sóhajt egyet és kissé vissza csuklik, jelezve, hogy nem bír többet enni, gyomra nem bír sokat* - Te főzted ezt az ételt? *érdeklődik*
|
*Fülei teljesen hátra voltak csapva,míg egyensúlyozta az ételt a kanállal a kandúr szájáig.*Köszönöm.*jelenti ki,a tegezésre.*Te már tudod az én nevem,de én nem tudom a tiédet.*utalt arra,hogy a bemutatkozás másik része még nem ment végbe.Mikor Dimitri a macskalény szokásokról beszél elszégyenli magát.*Háááát,az a helyzet....hogy engem mindig emberek neveltek és ők nem tanítottak ilyesmit,csak amit náluk használtam,mint pl a főzés.*meséli,majd elhallgat és eteti tovább a kandúrt.*
 |
- Éppen most ítélkeztem másképp... *mondja szelíden a fiúnak, mégis a hangja eltorzultnak, rekedtnek bizonyul* - A macskalények egyenlő lények egymással, mindegy mennyi idősek vagyunk, úgy adjuk meg egymásnak a tiszteletet, ha nem magázzuk egymást... kimaradtál a tanításból? *érdeklődik* - Nem kértem, hogy tedd meg, hagyd csak úgy, hiszen az emberek döntéseit mi nem írhatjuk felül... *mélyet sóhajt, aztán hagyja magát etetni, de ő is belepirul, még egyik szolgálóval sem érezte magát ilyen zavarban, de most már nem szól semmit, jófiú módjára eszik*
|
Mert idősebb és én addig magázok,míg az illető nem ítélkezik másképp.*válaszol a kérdésre,majd a kezekre pillant.*Nem hiszem,hogy szabad lenne kiengednem.*elmélkedik hangosan,majd tesz egy bátortalan lépést előre.*De talán megetethetem.*miután odalépett az ágyhoz,túl alacsonynak bizonyult,hogy etetni tudja,így keresett egy kisebb széket,amire fel tudott állni.Halovány pír jelent meg a kandúr arcán,hisz szégyelte magát,amiért ennyire szem elé került.Megragadta a kanalat és etetni kezdte Dimitri-t.*
|
- Miért magázol? Te is macskalény vagy... nem? *megpróbál egy kicsit rá mosolyogni, de ehhez még mindig gynegének bizonyul, mindenesetre meglepi a macska viselkedése, arra következtet, hogy gazdája nem bánhat túl jól szegénnyel* - Hát... a kezeim... *lesüti tekintetét* - Segítenél enni? *érdeklődik, s ahogy felemli a kezét megfeszül rajta a kötél, így Hermész láthatja, hogy i a probléma forrása*
|
*Hátracsapott fülekkel,megszeppenve meredt az idegen felé.*Sa...sajnálom.*mentegetőzött,majd gyorsan odalépett a kandúrhoz és letette elé a reggelit.Nem nézett a szemébe,igyekezett gyorsan végezni,s ahogy megterített neki hátralépett és várt.*Üdvözlöm.N...nem?*kérdezett vissza,majd szégyenlősen válaszolt.*Hermész vagyok.Tehetek még valamit Önért?
|
*Dimitri most kivételesen nem aludt, csak lehunyt szemmel pihent, a csörömpölésre viszont megrezzenktek fülei, és felnyitotta a szemeit, végig tekintett a macskán, akit még sohasem volt szerencséje megpillantani, mert csak akkor ébredt fel, mire az már távozott* - Szia... *köszönt rekedt hangon, de szavai kivehetőek voltak* - Nem láttalak még itt... *búgta, s megpróbált felülni, bár eléggé visszafogta az a tény, hogy csuklója még mindig le volt kötözve* - Hogy hívnak? *érdeklődött, majd egy kicsit vissza csúszott és így félig ülő helyzetbe került*
|
*Jópár nap eltelt,mióta itt van az új szerzemény Hermésznek mégsem sikerült még olyan pillanatban betérni hozzá,hogy ébren találhassa.A mai reggelen is ő vitte be a reggelit,melyet az orvos előírt.Igyekezett halk lenni,nehogy megzavarja Dimitrit,de ahogy be akarta csukni az ajtót a tálcán az evőeszközök csörömpölni kezdtek.*Upsz.*mondta hátracsapott fülekkel,majd a macska felé pillantott,hogy felébredt-e ügyetlenkedésére.*
|
*Lassan tetek a napok, az ifjú kandúr számára, de nem panaszkodhatott, enni és inni kapott, kiszolgálták, ruhákat és gyógyszereket is adtak neki, egyre jobban kezdett erősödni, és csontjai sem látszódtak már ki, bár azt a bizonyos gazdát a mai napig nem látta újra, ki jótevőjévé vált... bár Dimitri tudta, hogy az emberekben nem szabad megbízni... úgy érezte ha felépül teljesen úgy is kibújik a szög a zsákból, és megtudja mit szánt most számára a sors, bár beszélni még nehézkesen és rekedtesen tudott, azért igyekezett minden felmerülő kérdésre válaszolni, amit a szolgálók kérdeztek*
|
*Figyeli a gyenge kandúrt,mely szólni próbál,de eredménytelenül.Körültekint a szobán,s miután mindent rendben talált kilépett az ajtón.A legközelebbi szolgálót odahívta.*
A maga feladata mostantól az lesz,hogy ellássa az itt fekvő macskalényt,gyógyszerekkel,étellel és mindennel amire szüksége van.Érthető?*kérdezte,majd meg se várva a választ visszatért a szobájába*
 |
*Válaszolni nem tud, a szja és nyelőcsöve teljesen kiszáradt, bár az infúzió hatására, mintha egy kis erőre kapott volna, legalábbis megpróbálja mozgatni a száját, hangokat kiejteni, melyek üres tátogásba csapnak át, de amint letakarják, mintha megnyugodott volna, nem tudja mit várhat a férfitól, magához édesgeti aztán majd megalázza, ahogy elhunyt gazdája is tette, hörgő hangon levegőt vesz, majd végleg elnyomja az álom*
|
Köszönök mindent és viszont látásra!Akkor egy hét múlva.*miután kezet ráztak és a doki kilépett az ajtón,jobban szemügyre veszi a kandúrt.*Üdvözöllek Dimitri.Patrick Salazar vagyok,az új gazdád.*jelenti ki halkan a félálomban lévő kandúrnak.*Ne aggódj,itt jó helyed lesz.*mosolyogja,majd odalép a szekrényhez és elővesz egy takarót,melyet a macskára terít.A biztonság kedvéért a szíjakat egyenlőre a karján hagyja,hisz nem ismeri a lényt.*
 |
- Persze, megoldható... *és már teszi is a dolgát, felülírja a chipet, majd munkája végeztévl felálll és kezét nyújtja a férfinek* - Remélem segítetettem, természetesen hívom majd előtte, további szép napot és ne aggódjon egyedül is kitalálok... *a férfi kimegy, a fhér hajú kandúr, pedig csak pislog a férfire, mivel fejét is képtelen megmozdítani, nem tudja megnézni, miért fáj ennyire a jobb karja, a hangokat is tompítottan hallja így szinte semmit sem vett ki a beszélgetésből, ismét lecsukódnak a szemei*
|
*Robek elveszi gazdájától a listát,majd kilép az ajtón,hogy beszerezze a szükséges gyógyszereket.*
Ne aggódjon Doktor úr!Itt jó kezekben lesz.Mindent megkap amire szüksége lesz.Eddig nem panaszkodtak rám.Ha megtenné,hogy a tulajdonommá tenné Dimitri-t annak hálás lennék.Gazda nélkül ő egy bűnözőnek számít,s mint olyat a hatóság elkapná...Jobb lesz így neki.Értettem,úgy lesz ahogy mondja.Egy hét?Rendben,de előtte csörögjön ide,ha lehetséges.*kéri.*
 |
- Rendben megnézem... *mondja az orvos, majd a chipet kezdi kutatni egy kis szerkezettel, amit meg is talál, a tarkójába beágyazva, de az adatok szerint a macskalény, már halott... ezen elcsodálkozik* - A neve Dimitri, de a xhip szerint már egy halott kandúr, nem tudom ki rendezte így, de ha... *elővesz egy laptopot és utána keres az azonosítónak* - Igen itt van egy körözés, lehet, hogy ellopták valakitől, és az a férfi úgy csinált mintha a kandúr meghalt volna.... *vállat von* - Az ilyen esetek gyakoriak... főleg a macskalényes gazdák körében... igazából ez alapon már azt tesz vele amit akar... szeretné, hogy felülrjam a régi adatokat, mint az ön macskalénye? *érdeklődik* - Egyébként szerintem rendbe jön, úgy tűnik régóta nem kapott se enni se inni, egy ember már belehalt volna, biztosan nagyon kitartó... eleinte csak pépesített ételt adjanak neki, és szerintem valami ruhát is kéne, hogy meg ne fagyjon *közben beköti az infúziót* - egy hét múlva megfelelő önnek ha ismét meglátogatom?
|
Doktor úr.*biccent a férfinek,majd odalép az asztalhoz.*Egyenlőre itt marad,majd meglátjuk,hogy mi lesz vele.Meg tudná nézni a chipjét?*érdeklődik a férfi,majd Robekre pillant.*Szép munka,öregfiú.*dícséri a kutyalényt,majd a doki kijelentésére végigméri tekintetével a macskalényt.*Tény és való,hogy szép testtel áldották meg,s teszek róla,hogy rendbejöjjön.*ígéri.*Robek,szeretném,ha ezeket addig kiváltanád.*átnyújtja neki a recepteket.*Mik az esélyei?
|
*Dimitri már csak arra eszmél, hogy erős kezek tapogatják végig, vért vesznek tőle és megvizsgálják mindenét, még egy hajszálat is kitépnek a hajából, amikor belép a férfi, természetesen az orvos hozzá fordul* - Nagyon alultáplált és kiszáradt, ajánlom adjanak neki sokat enni, inni... sok pihenés kell neki, van egy felelsleges fekvőhelyük? *érdeklődik* - Oda kellene vinni és bekötném neki az infúziót... mert szüksége lesz rá, illetve ezeket a gyógyszereket kérem váltsák ki számára... *átnyújtja a recepteket* - Vagy itt fog feküdni? mert akkor itt látom el... egyébként nagyon szép testű kandúr de kissé meggyötört..
|
[666-647] [646-627] [626-607] [606-587] [586-567] [566-547] [546-527] [526-507] [506-487] [486-467] [466-447] [446-427] [426-407] [406-387] [386-367] [366-347] [346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
