|
Témaindító hozzászólás
|
2010.10.12. 13:07 - |
Ouray Star szállodaláncolatának egy tagja ez a szálloda. Nevét azért kapta, mert ennek a tetején él a gazdag férfi. Ez egy ötcsillagos szálloda a pénzes emberek krémjének. Ide nem juthat be akárki, csak Ray ismerettsége, hiszen nem zaklathatja senki a tulajdonost csak úgy. Wellnessközpont, medencék és csodálatos parkoló várja itt az embereket. |
[161-142] [141-122] [121-102] [101-82] [81-62] [61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
*A kérdésre csak bólint,bár még a mai napig nem érti,hogy miért vannak úgy oda érte.Nem bírja sokáig állni Ray pillantását,így a mancsain lévő láncokra szegezi a tekintetét.Fülei szomorúan lekonyultak és ahogy a férfi nyíltan kimondta a tervét,egyre jobban konyultak levele.*De miért akarja,hogy itt legyek?*kérdezte elcsuklott hangon,még mindig nem nézve a férfi szemébe.Amint meghallja a kislány nevét,elszorul a torka,lelki szemei előtt pedig megjelenik az arca.Egyre rosszabbul érzi magát,bár egyenlőre még él a remény benne,hogy elmehet erről a helyről,ráadásul minél előbb.Bízik benne,hogy Ziva talál egy másik módot,mellyel megválthatja a szabadságát.*Miért nem tud lemondani rólam?Nem vagyok semmivel sem különb,mint a többi macska.Nekem is kettő fülem van és egy macskafarkam.A többi testrészem,pedig olyan,mint egy átlagos férfié.*magyarázza elfojtott hangon.*
|
- Heh. Nem éppen. - válaszol visszafordulva. - Egy kétszer akkora macskalényt kellett elcipelnem ide, mint én magam vagyok. Szerencsére csak magasságban kétszer akkora, elég nyurga. - fejti ki könnyedén. - Kíváncsi vagyok, mi lesz ennek a vége. - emeli meg a poharat egy pillanatra. A tekintetében valami fura van, de nem megmagyarázható, mire gondol, miért mondja ezt. Ezután Kobra eltűnik a lakrészén.
Fanyar képet vág, de komolysága nem hagy alább. Mélyet sóhajt, aztán lassú, kimért, megfontolt léptekkel a székhez sétál, melyben korábban a kutyalény ült, aztán leül rá. - Gondolom, tudod, hogy milyen szándékaim voltak veled kapcsolatban. - kezdi egyenesen. Nem teketóriázik, s nem is fél belenézni Aton szemeibe. - Meg akartalak venni a gazdádtól, de nem volt hajlandó eladni nekem. Ezután bérbe, fizetett kölcsönbe kértelek, amely hozhatott volna számára egy kis pulsz pénzt a konyhára, s a kis Amirának sem kellett volna végleg elbúcsúzni tőled. Ám a gazdád többszöri kérésemre, figyelmeztetésemre és felszólításomra sem volt hajlandó teljesíteni, amit akarok, így hát mostantól az én birtokomban vagy. - mondja meg nyíltan a frankót a kandúrnak. - Hamarosan ez a központi nyilvántartásban is szerepelni fog, így ha Ziva megpróbál törvényes úton tenni valamit, minden próbálkozása hiábavaló lesz. A törvénytelen utakat meg jobb, ha nem próbálja meg. - teszi hozzá, mintha jótanácsnak szánná. - Sajnálom, hogy idáig vezettek a makacskodásaink. - mondja őszintén, ezzel elismerve, hogy nem egyedül Ziva hibája, hogy itt tartanak, hiszen ő sem bírt lemondani erről az egyiptomi különlegességről.
|
Nem áll szándékomban gyilkossá válni,hacsak nem kényszerülök rá.*mondja a távozó férfinak,s búcsúzóul felemeli poharát,majd Kobrára pillant.*Jó volt kimozdulni?*kérdezi csevegő hangon.*Nos egy jót beszélgettünk és borozgattunk.*meséli,majd figyeli a távozó ebet.*Neked is.*teszi hozzá,majd a maradék borát megissza.Miután befejezte,felkelt és összeszedte az asztalon lévő dolgokat,majd elindult a szobájába.Útban leadta a konyhán a borozásnál használt eszközöket.Ahogy felért,belépett a fürdőbe és vizet kezdett engedni a kádba,hogy majd egy jót fürödjön a mai nap után.*
Üdvözlöm Mr.Star.*viszonozza a köszöntést,majd feltekint a férfira.Végigméri,aztán megállapítja magában,hogy ma is elegánsan jelent meg.*Mikor térhetek haza?Mit keresek itt?*zúdítja rá kérdéseit.Reménykedik,hogy Kobra csak ugratta és minél előbb hazatérhet,amint tisztázódott ez az ügy.*
|
Úgy dönt, nem fogja ecsetelni, miért óhajt párt találni Evelinnek. Talán nevetséges ok. Nem biztos benne, de talán mások számára az lehet. Legalábbis félti, mintha törékeny lenne. Evelin becses a számára, hiába a szolgálója, ő csak jót akart és a mai napig is csak jót akar neki. Ám a jó, amire a nő vágyik, nem megadható a jelenlegi helyzetben már számára. Nem arról van szó, hogy szó érné a ház elejét, ha a szeretőjeként kezelné, hiszen ha a világ tudná a kis dolgait, az egész házat eluralná a pocskondia. Inkább arról, hogy a nő érzései már túl mélyek ahhoz, hogy Ray játsszon velük. - Nem terveztem, hogy újabb lényt teszek gyilkossá. Mondj le róla, hacsak nem ez szíved vágya. - kéri komolyan, határozottan és méltóságteljesen, mintha egy király kérné a fiát arra, térjen jobb belátásra. A hangjában húzódik némi parancsszerű él is, de elég óvatosan ahhoz, hogy inkább kérés legyen ez, méghozzá tiszteletteljes, mintsem követelés. Melchior tele van meglepetésekkel, értékes lény, s szeretne neki normális életet biztosítani. Mert még úgy látja, lehet. Biccent még neki, aztán otthagyja. Mielőtt belépne a szobába, mély lélegzetet vesz. Kiüríti a fejéből az eddigi párbeszédet és új, tiszta lappal indítva jelenik meg Aton előtt. - Üdvözöllek. - szól hozzá kimérten. Megjelenése hordozza azt az erőt, amivel bír. Magabiztos kiállás, most is elegáns, vörössel díszített öltözék. Mélybordó ing, rajta fehér zakóval, fehér, élesre vasalt nadrág, fehér, makulátlan cipő. Egyetlen szokatlan dolog van csak rajta, övtartójába kötött, élénkvörös nyakkendője. - Gondolom, emlékszel még rám, így nem kell bemutatkoznom. - folytatja. - Sajnálom, hogy így alakult. Ha két makacs ember találkozik, általában az győz, aki bátrabb.
- Látom, a gazdám igazán kedvét leli benned. - kezdi Kobra, s odalépdel az üres pohárhoz, tölt bele egy keveset, aztán hanyagul lehúzza. - Hát akkor jó éjszakát. - búcsúzik is elégedetten, s a poharat magánál tartva elindul befelé.
|
Hallottam ezt-azt,de úgy vagyok vele,hogy mindenki akkor enged bizalmába mikor készen áll rá.Sose eröltetek senkit.Ha meg akarja osztani velem érzéseit és gondolatait akkor szívesen meghallgatom,de magam nem kérdezek rá.*majd bólint*Míg így gondolja,addig nincs gond.Jómagam se szoktam feladni.*húzza ki büszkén magát*Nos,ha szüksége van rám én itt leszek.Bár nem szoktam gyilkolászni,de ha szükség ezt kívánja,akkor legyen.Nekem mindegy,hogy ki hogy ismeri.Nem szoktam hamar ítélkezni.Az ember tele van meglepetéssel.Még évek után is tudunk újat mutatni,azoknak kik úgy vélik tökéletesen ismernek.*majd elhallgat mikor megjelenik Kobra.Ismét belekortyol borába,melyet tartalék üzemmódban fogyaszt.*Rendben,minden jót.*emeli felé poharát*
*Megragadja a láncot,mely a csuklóját ejtette rabul.Kicsit megrántja,de mivel érezte,hogy lehetetlen ebből szabadulni felhagyott vele.Fülében még mindig ott csengett a Kobrától hallottak,ettől egyre jobban elkeseredett.Lehúnyta szemeit és várta,hogy Ray belépjen az ajtón.Ő talán tud magyarázattal szolgálni,erről a helyzetről.*
|
- Nagyon egyszerű a válasz, magad is rájöhetsz, ha elmondta, hogyan került hozzám. - válaszol kimérten. Ebből érezheti Melchior, hogy igen ingoványos terepre tévedt, mert Ouray Star vonakodik megmondani az igazi, egyenes választ, márpedi ő sem szokott igazán kertelni. - Nem hiszek a lehetetlenben. - jegyzi meg büszkén. - A lehetetlen csak egy kényelmes kifogás arra, hogy az ember nem tud, vagy nem akar megtenni valamit. - osztja meg méltóságteljesen a gondolatmenetét a félvérrel. Aztán kíváncsian méricskéli, majd elkuncogja magát. - Nem mondasz hülyeséget. - ismeri el kicsit vidámabban Melchior igazát. - Egyelőre élve akarom elkapni, mert ez a gyerek akar tőlem valamit. Biztos vagyok benne, hogy nem véletlenül harcol velem ilyen ádáz módon, ahogy abban is, hogy fél tőlem. Magabiztosnak akar tűnni, de amikor a szemébe nézek, egy ijedt gyereket látok. - mondja. - MIndenki szívtelen embernek ismer, s teszek is róla, de nem vagyok az, Melchior. A látszatt mögött mindig van egy igazság, amit ha megismersz, megérthetsz egy személyt. - jelenti ki komolyan.
- Van. És ez egy ilyen helyzet. - világít rá Kobra. - Légy jó kandúr. - kéri egyszerűen, aztán Ourayhoz megy. - Gazdám. - szólítja meg pár lépés távolságból. A férfi feláll a székből és odalép hozzá. Kobra apró meghajlással üdvözli. - Elhoztam neked, amit kértél. Már teljesen magánál van, nem tanúsított ellenállást, sőt, egész kellemes társaságnak bizonyult.
- Értem. Mondott valami lényegeset? - kérdezi komoly képpel a kutyalényt.
- Nem tudom, lényeges-e, de megtudtam, hogy szeretett otthon élni és eléggé leverte a hír, hogy nem térhet többé vissza.
- Köszönöm. - biccent Kobrának, majd hátrapillant Melchiorra. - Akadt egy kis dolgom. Ha fázol, nem kell kit megvárnod, megeshet, hogy hosszú idő múlva sem térek vissza. - mondja neki, azzal otthagyja a két lényt.
|
*Büszkén bólogat,mikor Ray egyetért vele.*Ha szabad kérdeznem és persze rám is tartozik,miért szeretne Evelin mellé találni valakit?Mert,ha jól értelmezem,akkor tudja,hogy kit szeret,tehát nehéz,tán lehetetlen felülmúlni azt kit a szívébe zárt.*mosolyogja,majd elgondolkodik az imént hallottakon*Az meglehet,hogy az ellenségeit,ha...*itt tart egy rövid hatásszünetet.*...ha nincs más akit okolhatnának.Nehéz ügy,de egy öngyilkosságnak való álcásáz elég hasznos lehet.Esetleg úgy intézni a dolgokat,hogy családon belüli leszámolásnak tűnjön.Én legalábbis így tenném,ha ilyen helyzetben lennék és bölcs szavak süket fülekre találnának.*gondolkodik hangosan*
*Kellemetlenül érzi magát,mikor a kutya elneveti magát.Tekintetét a földre szegezte úgy várta sorsát*Nem vagyok harchoz szokva.Sose tanultam harcművészetet.Szerintem van helyzet,mikor hiába minden ellenszegülés és fölösleges a harc,hisz akkor rosszabbul jár az áldozat.Ha mindig ellenszegültem volna,lehet,hogy már nem élnék.*tette hozzá lemondóan*Azt mondják,hogy megbízható vagyok.*biztosította Kobrát*Köszönöm,hogy így gondolod.Veled is jó beszélgetni.*tette hozzá,de tekintetét még mindig nem emelte fel.Hallotta,ahogy becsukódik elrablója mögött az ajtó,majd felzengett lelkében a riadókürt hangja.Ha az eb igazat beszélt,talán soha többet nem látja viszont családját.*
|
- Egyetértek azzal, amit mondasz, valóban szükséges bizonyos dolgokhoz az, hogy meglegyen a közös szimpátia. - mondja a félvérnek. - Ismerem Evelint. - jegyzi meg, ezzel utalva arra, hogy tudja, hogy a nő kiért van oda teljesen. Biccent, hiszen komoly kérdésnek szánta. Figyelmesen hallgatja végig Melchior válaszát, néha aprót biccent is. - Nem tudom, hol találok ilyet. - ismeri el csüggedten, s újra a csillagokat kezdi fürkészni. - Nem, minél nagyobb nevű ember az ellenségem, annál jobban kell vigyáznom, nehogy a saját fegyverem fordítva süljön el. - magyarázza komolyan. Leteszi a poharat és elnyúlik a széken. - Tegyük fel, hogy holnap reggel halva találják ezt a gyereket. Nincsenek nyomok, tiszta vágás végzett vele. Kit vesznek elő azonnal? Az ellenfeleit. És ebben a kategóriában a jelek szerint egyedül vagyok Keiben. - világosítja fel. - Ráadásul, ha ez nem lenne elég, még van pár dolog, ami miatt óvatosnak kell lennem. A Merezon család egy nagy múltú nemes család, egyetlen utódjuk az én ellenségem, de még csak tizennyolc éves. Hogy tehetnék el láb alól egy kölyköt? Nem vagyok egy gátlástalan féreg, még akkor sem, ha álságos módon akar legyűrni. - magyarázza. - Rá fogok jönni, hogyan süssem el visszafelé a fegyverét, vagy hogyan verjem ki a kezéből. Valaki, aki ilyen fiatalon ennyire arrogáns, biztosan nagyon komoly gyengepontot védelmez a fölényeskedésével és birtoklási vágyával. Úgyhogy... jobb tervet kell kitalálnom, mint egyszerűen elküldeni Kobrát, hogy gyilkolja meg.
- Bevallom, nem tudok semmit az egyiptomi kultúráról. - ismeri el a kutyalény, majd meglepetten oldalra dönti a fejét, majd éktelen röhögésben tör fel. - Sajnálod? Sajnálod, hogy fele akkora vagyok magasságban, mint te és nekem el kellett hoznom az otthonodból? - kérdezi döbbenten. - Nem vagy észnél. - jelenti ki, s újra nevet egy rövidet. - Fura vagy. Talán ez fogta meg a gazdám benned. Szereti a különleges dolgokat és lényeket. - teszi hozzá a magyarázatot. - Nem is harcolsz? - kérdezi tőle. - Azt hittem, a macskák nem túl beletörődőek, s ha nem a saját ragaszkodásuk vezérli őket, tíz karommal igyekeznek megszabadulni a helyzettől. - mondja ki, miért lepte meg ez az egyszerű beletörődés, amit Aton tanúsított. - Nem kell félned, a gazdám nem fog anyagi hasznot húzni belőled, van elegendő pénze. Különös ember, felkarol olyanokat, akiket mások elkerülnek. - mondja elgondolkodó hangon. - Megbízható vagy? Akkor elmegyek a gazdámért. - jelenti be. - Azt vártam, vad leszel, ahogy az szerintem egy elrabolt macskához illik, ehelyett kellemes társaságnak bizonyultál. Remélem, jól viselkedsz, s nem csak láncon látlak majd. - mondja neki őszintén. - Kár lenne érted, a külsődből ítélve nem rabnak, hanem éknek való vagy. De egy valamit jegyezz meg, mielőtt viszont látod a gazdámat. Csak azok a lények ékesítenek egy olyan valakit, mint ő, akik elfogadják őt és hűek hozzá, akik a javát akarják és elfogadják a döntéseit. - azzal magára hagyja Atont, hogy szóljon Raynak, a kandúr megérkezett, magához tért és igen élénk, beszédes.
|
Szerintem pedig a helyzettől függ.Ha mind a két fél részéről megvan a szimpátia,akkor nagy az esély arra,hogy szorossabbá fonják a kapcsolatot.Ez persze nem azt akarja jelenteni,hogy Evelin odavan értem,mert mint mondtam kapcsolatunk baráti...Hogy milyen hím?*kérdez vissza és nyel egy nagyot.Számára elég érdekes irányt vett ez a beszélgetés,de ha már kiváncsiak a véleményére,hát megosztja*Nos,szerintem aki szereti és megbecsüli,olyannyira,hogy tejben vajban fürössze.Kimutatja számára,hogy igenis egy fontos teremtés és mindig mellette áll az illető,hogy megvédje és segítse.A védelem persze nemcsak fizikálisan értendő.Persze efelől megértő és gyengéd,akinek elmesélheti minden gondját-baját.*fejti ki bővebben elméletét.*Értem.Én azt hittem nem kell más hozzá csak egy álruhába bújtatott bérenc,aki könnyűszerrel be tud osonni az ilyen helyekre és egy pillanat alatt átvágja valakinek a torkát.
Köszönöm,az egyiptomi napistenről kaptam az enyémet,de a Tiéd is elég találó.Sajnálom.*szabadkozik,mikor Kobra szóvá teszi,hogy okozott egy kis nehézséget a számára.Fülei lekonyultak,mikor az eb tudatosítja benne,hogy milyen elkötelezett ember a gazdája.Már egy ideje sejti,hogy kiről lehet szó,de nem említi.*Igen.*ismeri be,lehajtott fejjel*Amióta itt élek,ők az egyetlenek akik emberszámba vettek és nem a pénzt és a meggazdagodást látták bennem,hanem egy olyan valakit,akiben megbízhatnak és bármikor fordulhatnak hozzá segítségkérés vagy bármi más gyanánt.
|
Csak komoly képpel figyeli Melchiort. Kíváncsi, tetszik-e neki a nőstény. A reakciójából úgy ítéli, igenlő választ kapott, ám megvárja türelmesen, míg a félvér szavakkal is felel neki. - Semmi gond. - mondja gálánsan. - Ugyan, Melchior, a párkapcsolat és az, hogy valakit vonzónak találunk, nem függ szorosan össze. - mondja neki félszeg mosollyal. - Szerinted milyen hím illene hozzá? - kérdezi aztán elgondolkodtató hangon, s felveszi a borát. Kortyolgatja, míg el nem fogy, aztán felnéz a csillagos égre. - Kobrán kívül nincs szükségem másra, ő mindent elintéz, amire csak szükségem van. - kezdi. - Egyébként ez a gyerek nem ilyen könnyen eltűntethető. A kisemberekkel megteheti az ember, hogy ilyesmiket művel, de amikor egy olyan arrogáns és ismert illetővel kerül szembe, az eszközeit jobban meg kell válogatnia. - magyarázza kimérten.
- A nevem nem árulom el, így a Fény tökéletes lesz. - mondja elégedetten. - Kellemes hangzású a tiéd. - bátorítja. - Nem volt időm alaposan megvizsgálni, elég nehéz voltál. - jegyzi meg két lábra állva. Nem túl magas, így Aton könnyen megértheti, mi okból mondta, amit. - Egyelőre azt hiszem, a gazdám elfoglalt. Hamarosan felkeresem, addig ébredj fel teljesen, egyiptomi Csipkerózsika. - mosolyog rá teli szájjal, kivillantva borotvaéles fogsorát. - A gazdám nem szokott lemondani arról, amit megszerzett magának, így attól tartok, bizony már nem térhetsz haza. - avatja be nyíltan a macskalényt. - De erről majd ő nyilatkozik. Miért, olyan jó volt neked ott, ahonnan elhoztalak? - kérdezi kíváncsian.
|
Ne is tudja mennyire.Még szerencse,hogy a macskák a lábukra érkeznek.*ecseteli ezt az elméletet,majd az "Evelin és a csalódás" résznél a férfira pillant,majd belekortyol a borba,de mikor rákérdez,hogy tetszik-e neki leteszi az asztalra a poharat és hirtelen köhögni kezd.Miután leküzdötte a köhögési ingert,nagy levegőt vesz.*Sajnálom...*kér elnézést az iménti jelenet végett*Nem,mármint kedves és szimpatikus lány meg minden,de nem lesz több nálunk,mint barátság.Rám nem a párkapcsolatban élés a jellemző.*próbál magyarázkodni,közben füle tövét vakargatja.*Miért nem bérel fel orvgyilkosokat,akik eltűntetik azokat,akik az útjában állnak?*érdeklődik tovább*
Örvendek Fény.Elég különös egy neved van.Mondjuk az enyém is furán hangozhat itt,mert az Aton egy egyiptomi név.De gondolom a ruhámból rájöttél.*küld felé egy halovány mosolyt,bár valójában tart a helyzettől.*Értem.S mikor találkozhatok a gazdáddal.*érdeklődik,majd a döbbenet ül ki az arcára,mikor Kobra száját elhagyják a végzetes szavak.*Már...nem?*kérdez vissza remegő ajkakkal.*Miért?
|
A férfi szelíden elmosolyodik, ahogy elképzeli a jelenetet, amikor is ez a fura félvér rosszul lép egy tetőn, s lezúg róla. - Igazad lehet. - ismeri el az állítását. - Evelin és a csalódás... - emeli ki e kettőt keserűen. Az arcáról leolvasható, hogy ezen már túlvannak mindketten. - Tetszik ő neked? - kérdezi egyszeriben, minden érzelmet eltűntetve az arcáról. Ettől a kérdés nagyon komoly hangsúlyt kap. - Mindig máshogy. Maffiásan, vagy nem, ez általában helyzetfüggő. Sajnos nem engedhetem meg magamnak, hogy bárki megpróbálja kikezdeni a nevem, mivel a felső tízezer így is csak az alkalmat lesi, mikor röhöghet ki egy magamfajta felkapaszkodott nemest. - mondja kemény képpel.
- Én vagyok a fény az alagút végén. - mutatkozik be büszkén Kobra. - Rajtad áll, vonat vagyok-e, mely kilapít, vagy a Mennyet ígérő kapu. - folytatja elégedetten mosolyogva. - Nem ismerlek, csupán a kötelességemnek tettem eleget, mikor megkerestelek és idehoztalak. - válaszol, s közben figyeli a macskát. - A látogatás sajnos nem volt elegendő a gazdám számára, ezért vagy itt, s attól tartok, már nem mehetsz többé haza. - osztja kimérten le a lapokat Atonnak.
|
*Lassan kortyolgatja a bort,melyet kapott,nehogy hamar elfogyjon.*Meglehet,de itt legalább nem kell attól tartani,hogy rossz helyre lép az ember és a földön köt ki egy hatalmas nagy puffanással és porfelhővel körítve.Szóval elég kényelmes.A környék pedig hülyének nézett volna,ha még egy széket is felviszek a tetőre.Oda a kémény és a szélkakas a megfelelő,maximum egy antenna,aki megengedheti magának.*meséli a To városi életet,majd elhallgat mikor megjelenik Evelin,aki bejelenti,hogy Raynek telefonja van.Tekintetét a fényekre szegezi,s mikor meghallja,hogy Evelin a fiatal kort veti fel,elkerekedett szemekkel mered rá.*Szerintem komolyan veszi a feladatok tökéletes elvégzését,hogy ne okozzon csalódást és hogy mindennel meg legyen elégedve.Szóval egy komoly feladatorientált hölgy.*válaszol miután Evelin visszament az épületbe.*Ez a sztori kezd elég maffiásan hangzani...Így mennek itt az ügyek?
*Fejéhez kap,hisz fejfájás lett urrá rajta.A hang irányába tekint,majd a falnak dőlve leül.*Igen,Aton vagyok.S benned kit tisztelhetek?Honnan ismersz?És miért vagyok itt?Gazdád?Miért ezt a módszert választotta?Bármikor ellátogathatott volna hozzánk.*zúdította Kobra fejére a kérdéseket,majd a pohár vízhez nyúlt.*Köszönöm.*azzal megitta*
|
- Örülök, ha ízlik. - mondja őszintén a fiúnak. Nem is sejti, hogy meglepte, s valamit beléfojtott. Ő csak elmondta a véleményét, a gondolatait, amit éppen érzett. - Ez is egyfajta tető. - mondja elmosolyodva. Csak kicsit magasabb. - teszi hozzá örömmel, aztán nevetni kezd Melchior meggondolatlan őszinteségén.
- Uram, telefonon keresik. - jelenik meg Evelin. - Ronald Merezon úr az és azt mondja, kitartóan fogja hívogatni, ha nem hajlandó vele beszélni.
- Micsoda elkényeztetett kölyök. - morog a férfi, s leteszi a poharát, majd feláll a székből. Elveszi a telefont a nőtől. - 'estét, Merezon. - köszön bele kimért dühvel. - Jól nyisd ki a füled, mert egyszer mondom csak el. - vág a srác szavába. - Ne merészelj még egyszer az otthonomban, a magánidőmben zavarni. - mordul rá méltóságteljesen. - Hogy mi lesz? Ne akard tudni. - azzal kinyomja. - Ha újra hív, irányítsd át a biztonsági személyzetnek. - utasítja hidegen a nőt, azzal dühösen visszaül a székbe, magához veszi a bort és belekortyol. Azonnal eszébe jut, hogy ez nem akármi, hogy csak úgy lehúzza, így lenyugszik, s a következő kortyot már újra az élvezet fejében fogyasztja el.
- Uram... - kezdi félénken Evelin. - Azt hiszem, ennek az ügynek így nem lesz jó vége. Már elnézést, hogy bátorkodtam ilyen megjegyzést tenni. - hajol is meg bűnbánón.
- Én is ettől tartok, Evelin. - kezdi sóhajtva a fáradtságtól. - Ez a gyerek jóval befolyásosabb annál, hogy könnyedén elintézhessem. A modora égbekiáltóan fölényes, ordít róla, hogy nem lehet vele packázni.
- Csak nem emlékezteti önt a fiatal éveire?
- Azt akarod mondani, már nem vagyok fiatal? - pillant hátra félmosollyal a nőre, aki ettől vér vörös lesz.
- Dehogy! Én... jaj, Istenem, én nem is gondoltam ilyesmire!
- Ne mentegetőzz, inkább menj be, mert megfázol. - kéri barátságosan. Evelinen rövid szoknya van fodros blúzzal. Meghajol még gyorsan, aztán berohan. - Úgy látom, helytálló volt a kijelentésed a barátkozást illetően. Evelin ritkán engedi meg magának, hogy zavarba hozzák, túlságosan... feladatorientált. Azt hiszem. Vagy inkább túl komoly? - fordul a félvérhez csevegőn.
Kobra megélénkül, amikor zsákmánya mozgolódni kezd. Fülei felágaskodnak, farka egy kicsit megremeg az izgalomtól. Kíváncsi, milyen ez a kandúr, ha Ouray Star képes volt ellopni őt egy családtól. - A neved Aton, igaz? - kérdezi tőle. - Jelenleg Kei tetején vagy. A gazdám látni kívánt. - mondja el ezeket neki. - Ne vedd zokon a vendégszeretetet, ennél lehet jobb is, de egyelőre nem kaptam más utasítást azt illetően, hogy mit csináljak veled, miután idehoztalak. - magyarázza. Felkel ültéből és felfordítja a poharat, amely az asztalon állt, s tölt bele egy kis ásványvizet. Odalépdel a kandúrhoz és az orra elé nyújtja. - Víz. Csillapítja a fejfájást, mert dúsítja a vért az agyban.
|
*Szemügyre veszi a pohár tartalmát,s csendben hallgatja Ray szavait.Elképedve tapasztalja,hogy a férfi ennyire otthon van a borok terén,ráadásul ilyen élvezettel tud róla beszélni.Nem is meri kiejteni a száján,hogy náluk a legolcsóbb és legszarabb minőségű bor volt megtalálható,bár szülei oda voltak érte.A megfelelő pillanatban belekortyol a nedübe,de előtte megszaglássza.Kiérzi a különböző aromákat,melyek kedvére valóak.Megízlelgeti a bort,majd elismerően bólint.*Ez tényleg jó.*ismeri be,majd a fényeket kezdi nézni,ahogy Ray tanácsolja.*Szeretem a telet.Olyan szép a táj akkor.Én is sok időt töltöttem kint,csak én a tetőn ültem.Ha sokáig tettem így a cserepek kikezdték a hátsómat,de megérte a látványért.Onnan elég sok helyet be lehetett látni Kei városából.*meséli visszaemlékezve azokra az időkre*
*Miután Kobra kikötötte beletelik pár percbe mire kezdi észlelni a külvilágot.Szemeit résnyire kinyitotta,de csak homályos foltokat látott.Kezével elkezdte megdörzsölni a szemeit,s meglepődve tapasztalta,hogy lánccsörgés párosul a mozgásához.Nagyokat pislogott,majd lassan kezdett tisztulni a kép.*Hol...vagyok?*nyögi*
|
Vállat von a dolgon, hisz számára is természetes, hogy a megjelenés fontos. Míg egyedül van, lehunyja szemeit és elmélyed gondolataiban. Nem akar kimenni a fejéből a Merezon-gyerek dühös képe, a hasztalan fenyegetései. Ray nem érti, mi vezérli, mitől ennyire magabiztos. Gyakorlatilag pár trükk és a zsebébe teszi a srácot, ehelyett az mindent megtesz, hogy legyőzze, holott szinte labdába se rúghat a nagy Star mellett. A poharak lerakásánál keletkező apró hang riasztja fel gondolataiból a férfit. Megrezzen a széken és rögtön a hang irányába fordul. Elfogadja a poharat, majd meglötypöli orra előtt a bort. Nem akármilyen, nincs márkája, csupán egy fehér címke, amin egy borász saját kézírása és egy évszám van. - Jól becsüld meg, amit most iszol, mert ez nem akármi. - szólal meg büszkén. - A legtöbb neves nedű elbújhat emögött. Az íze páratlan, mintha sangria lenne, de nem az. - beszél pár szót, majd még egyszer beszívja édes, zamatos, testes illatát a bornak. - Egészségedre. - kívánja ő is szívből, aztán magához veszi az első kortyot. Megforgatja a szájában, kicsit játszik az ízharmóniával, amely édes, mintha a borba friss mustot öntöttek volna, mégis összhangban áll a bor sajátos savanyúságával. Mennyei kettősség, Ray egyszerűen imádja. - Nézd a fényeket. Ha sokáig nem csukod be a szemed, elkezdenek összefolyni és érdekes mintákat, domborzatot alkotnak. - javasolja. - Ha majd hó lesz, még szebb lesz. A fehér takaró szikrázva veri vissza a ráeső fényt. Télen sokat ülök idekint, ha hó van, noha néha már érzem, hogy ráfagyok a székre. A látvány azonban kárpótol.
Miközben Ouray Star cseverészik a félvérrel, a kutyalény megérkezik Atonnal. Rögtön a sötétszobába viszi, ahol bilincsbe veri kezeit és a falba ágyazott láncra köti. Mivel aludt, nincs nála olyan tárgy, amivel kiszabadulhatna, vagy kárt tehetne valakiben, vagy Kobra nem találta meg azt. Leül a kandúrtól távol, hogy kifújja magát, s közben figyeli őt.
|
Szerintem ez így természetes.Vagy csak azért gondolom így,mert megtanítottak rá?Nah,mindegy.Hozom a bort.*jelenti ki,majd elsiet és nem sokra rá már meg is jelenik a kért dolgokkal.Nem akarta megvárattatni Ray-t,így nem ment el átöltözni.Lerakta a poharakat és töltött beléjük.Odaadta az egyiket a férfinak a másikat pedig magánál tartotta.*Egészségére!*emelte meg egy kicsit a poharát,majd leült és szemügyre vette az említett dolgokat.*Tényleg jó érzés itt ülni.*ért egyet,hisz komolyan gondolja*
|
Látja, hogy meglepte Melchiort, de nem érti, mivel. Nincs igazán kedve kérdezősködni ezügyben, úgyhogy ennyiben is hagyja. - Ideális esetben én is elvárom, hogy gondozott és rendezett külsővel jelenjenek meg előttem mások, hiszen én is mindig adok a megjelenésemre. S valóban ez a tisztelet egyik alapja. - ért egyet komoly hangon a félvérrel. - Furcsa... Kobra nem szokott barátkozni, még Evelinnel sem állnak igazán közel egymáshoz, pedig évek óta össze vannak zárva. - jegyzi meg elgondolkodva. - Egyetértek a fürdő kapcsán, de most jól esik ez az esti hűs levegő, a város fényei és mellé egy kis bor. Csak édes van itthon, azt szeretem. Evelin majd kiigazít, ha nem találod.
|
*Hatalmasakat pislog a férfi reakcióján,de nem agyal rajta tovább,elmosolyodik a dolgon.*Nem számítottam ilyesmire,tudtam,hogy a munkával együtt jár a bemocskolódás is,de bennem az a tudat van,hogy meg kell adni a tiszteletet öltözködésben is.S mivel Ön rangban jóval fölöttem áll,ígyhát...Nah de mindegy.Igen,de már megbeszéltük a dolgokat.Még vele is.*bólint boldogan.*Előfordul az ilyen.Egy jó fürdő kellemes egy nehéz nap után.Bort?Milyet?Szárazat,édeset vagy félédeset?*kérdez vissza,s ha megtudja,hogy milyen kell hoz egy üveggel és két poharat mellé.*
|
Ray jókedvűen elneveti magát a bocsánatkérésre. - Ugyan. Te mit vártál, hogy makulátlan maradsz egy egész napos munkát követően? - kérdezi. - Egyébként sem kell bocsánatot kérned, van fürdőszoba három is a hajlékomban, úgyhogy ha szükségét érzed, elmehetsz tisztálkodni. - ajánlja fel gálánsan. - Félreértés? - kérdez rá. - Barátok? Még Kobrával is? - emeli ki a parányi lény nevét meglepetten. - Minden rendben, csak kicsit... nehézkesre sikerült a napom. Hozz egy üveg vörösbort, afölött beszélgessünk tovább. - kéri Melchiort.
|
[161-142] [141-122] [121-102] [101-82] [81-62] [61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
