|
Témaindító hozzászólás
|
2010.07.05. 01:23 - |
Kicsi háznak tűnik, de belül nagyon tágas, 4 szoba van benne, ebből kettőt használnak, a család maga 3 tagból áll, Noelből és szüleiből.
|
[237-218] [217-198] [197-178] [177-158] [157-138] [137-118] [117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
*Még mindig a szobájában van, a macskalény ruhadarabját szorongatva... de amint ismét meghallja az ajtó nyikorgását felkapja a fejét, megindul a konyha felé, a lélegzete nehéz lesz, ismét egy emlékfoszlány képét látja maga előtt, de nem hagyja, hogy elméjét ismételten elragadja a múlt, amint a zaj forrásához ér, sóhajt egyet, hiszen egyszerre lépnek be a konyhába Leaksel* - Üdv... itthon... *mondja halkan* - Ne haragudj nem kellett volna így beszélnem veled... csak elveszítettem a fejem...
 |
*Még csengtek fülében a fiú szavai.Igaza volt,hisz magáról semmit nem mondott el,ellenben róla mindent tudni akart.Ezek után nem is csoda.Örül neki,hogy nem egy eszelős gyilkosnál kell laknia.Nem tudja,hogy mennyi ideje volt távol,de a nap lassan kezdett lenyugodni,ő pedig az egész várost bejárta.Mire visszaért a házhoz a hatalmas égitest utolsó sugarai festették narancsszínűre a tájat.Még egyszer hátrapillantott,majd belépett a házba,mintha mindigis itt lakott volna.Nem szólt egy szót sem,csak leült a konyhaasztalhoz.*
 |
- Nem tartozom neked magyarázattal, te sem árultál el semmit magamról, nekem miért kellene mindent megosztanom veled? Szerinted nem próbáltam meg mindent...? *de nem képes már mást mondani, csak vissza megy a szobájába és letelepszik az ágyára, nem tud aludni de nem is akar... kikutatja Higau egyik felsőjét és magához szorítja.... hallja ahogy csapódik az ajtó, hogy Leaks elment, de nem érdekli* - Gyere vissza Higau...
|
*Összeszűkült tekintettel mered a fiúra,várva a magyarázatot.Mikor előtörnek belőle az érzelmek,mintha egy pillanatra a kandúr is megenyhűlt volna.*Honnan kellett volna tudnom?Ez az apróbetűs résznél volt a leírásodnál?*mérgelődik,majd figyeli a fiút aki elhalad mellette.*Talán kezeltetni kellene magad.*bukik ki belőle a véleménye,majd miután eltűnt az ajtó mögött,összeszorította a mancsát és a kajára nézett.Két nagyobb szelet húst elvett a tányérról,majd kisétált az ajtón a szabadba.Nem tudott mit kezdeni ezzel a helyzettel.Mélyen a lelke legmélyén sajnálta Noelt,hisz több dolog is közös bennük annak ellenére,hogy nem ismeri be.Ő is elveszítette a számára a legfontosabban és azóta nem találja helyét a nagyvilágban.Átkozza magát amiatt a nap miatt.Ha csak egy kicsivel gyorsabb lett volna,talán,sőt biztos,hogy a gazdája még mindig élne.Elég gyakran álmában is kísérti a dolog.Arra kárhoztatott,hogy újra és újra megélje azt a pillanatot.Emlékszik,hogy még az újságokba is belekerült gazdájának a halálhíre,s hetekig arról a brutális kivégzésről beszéltek,ami akkor zajlott.Annyira belemélyedt a gondolataiba,hogy fel se tűnt neki,hogy elérkezett a város határához.*
|
*Ahogy Leaks szembe fordítja a történtekkel, elerednek a könnyei* - Nem tudom mit teszek, amikor rámtör az a furcsa érzés... mióta Higau meghalt mindig ez van, látom magam előtt azt a kis macskalényt akit mindig meg akartam védeni, de nem voltam képes rá... azóta sem tudom megemészteni a halálát, hát ezt nem lehet megérteni? *áll fel lassan a székről* - Folyton előtörnek azok a rohamok... már régóta megy így, semmi szükség rá, hogy felhozd nekem... éppen ezért nem akartam, hogy akárki velem legyen... elment az étvágyam... elmentem aludni... *avval elindul a szobája felé, s közben letörli a könnyeit, melyeket csak most vesz észre, hogy egyáltalán kicsordultak*
|
*Gyanakvó pillantásokkal méregeti Noelt a késsel,mellyel épp a húst szeleteli.Lassan leoldja derekáról pengéjét,készen arra,ha netalán nekiesne.*Ne tégy úgy,mintha nem tudnád.*jelenti ki ridegen,rezzenéstelen arccal.Egy pillanatra se pislant,nehogy késő legyen számára.*Tény,hogy nem maradok sokáig,de meg akarom élni a holnapot.*morogja tovább a kandúr.Zavarja a fiú viselkedése.Egyik öklével rácsap az asztalra és felpattan.*Beszélj.*jelenti ki mégegyszer határozottan,majd összeszűkült szemekkel figyeli.*Rendben,hallgatsz.Könnyítsük meg a dolgot rendben?*kezd bele mondandójába,kihúzva magát.*Egyik pillanatban még megpróbálsz beetetni a salátával,míg a másikban úgy ijedezel,mint egy szende szűz,aki először találkozik szatírral.Másodszor felrohansz a fürdőbe és Higaunak szólítasz.Az már csak hab a tortán,hogy elnyalsz a fürdőszoba kövén és miután felsikáltalak onnan panaszkodsz a vizes ruházatod miatt...*ecseteli a dolgokat,míg fel s alá mászkál a konyhában.*
|
*Felvágja a húst* - Huh? Miről kellene beszélnem? *most veszi észre, hogy vizes mindene* - Basszus... mindenem vizes... mégis mi a fenének kellett beáztatnod egy kádnyi vízbe? *morogta, miközben nekilátott az evésnek* - Nem tudom mi bajod van, az egyik pillanatban még a salátáról rinyálsz, a másikban meg már bedobsz a vízbe... *eszik tovább morogva* -Inkább egyél és ma már ne beszélj, úgy sem maradsz itt sokáig, szóval semmi szükség arra, hogy jobban megismerjük egymást...
|
*Már épp válaszolna Noelnek aki egy kisebb kérdés-combo-val támadta be,mikor hirtelen kipattan a kádból és lerohan,mintha mi sem történt volna.Eltátja a száját.Haját kiemeli a kádból,és a végéből kicsavarja a vizet,hisz a mentőakciója jóvoltából sikeresen belelógott,ráadásul ő is valamelyest vizes lett.Miután végzett,odalépett pengéjéhez,melyet a földön hagyott,mikor felkapta a fiút és visszaakasztotta a derekára.Még mindig nem érti,hogy mi történhetett,s jelen pillanatban erre a helyzetre kíváncsi is.Nem hagyja nyugodni.Tart tőle,hogy egy eszelős elmebajoshoz került,aki szívfájdalom nélkül végzett az előző macskájával,hisz nem emlékezett az imént történtekre sem.Egy dologban biztos...a mai vacsorát azért a biztonság kedvéért,szemügyre fogja venni,mivel nem tartozik a kannibálok közé.Mikor visszaért a konyhába ismét elfoglalta a helyét,ám gyanúsan méregetni kezdte szakácsát.*Óké,beszélj.*tért a lényegre.*
 |
*Ahogy a víz éri először nem reagál de aztán lassan felnyitja a szemeit, feleszmél és az első dolog, hogy belecsimpaszkodik a macskába* - Ez hideg! *kiálltja és felpattan* - Hogy kerültem ide? *vakargatja meg a fejét* - Leaks? Mi történt? *rázza meg a fejét, zselézett haja most furcsán lelapul a víz hatására* - Áhh a vacsora! * kiugrik a kádból és lerohan, hogy kivegye a csirkét* - Huh szerencsére nem égett el..
|
*Egy határozott és gyors mozdulattal berúgta az ajtót a sérült lábával,melynek hatására egy kicsit megtántorodott,de az ajtófélfa sikeresen megtámasztotta.Vett egy mély lélegzetet,hogy enyhüljön a lüktetés és a fájdalom,mely forrón izzott benne.Meghökkenve meredt a fiúra,hisz nem értette miről magyaráz,de lassan kezdett derengeni neki,amit előző macskalényéről mesélt.A kandúr,aki felkötötte magát,vagy legalábbis felakasztották.*Hát persze,majd menekülök.*ment bele a játékba,lassan odalépdel az ájult fiúhoz.Miután meggyőződött róla,hogy még él a kádhoz lépett és vizet kezdett bele tölteni.Visszament a fiúhoz,majd felkapta és a vízbe rakta,hátha ezzel sikerül felébresztenie.Magabiztosan tartotta,hogyha felébred és kapálódzik ne fulladjon a kádba.*
|
*Noel éppen magába zuhant, a múlt és a jelen egyszerre kavargott benne...* - Menj innen... tűnj el...! *vágott valamit az ajtónak, nem is figyelte hogy mit, mert a képzeletbeli vércsík egyre jobban szélesedett körülötte, s amikor a kandúr belépett kikerekedtek a szemei* - Higau menekülj innen... *parancsolt a macskára, megindult felé, lomhán mintha valaki megszúrkálta volna s most képtelen lenne mozogni... * - Menekülj... *aztán össze esett és elájult Leaks előtt.*
|
*Leaks nekinyomta a fülét az ajtónak és úgy hallgatózott.Macska mivolta miatt,tökéletesen hallott,ezáltal azt is érzékelte,hogy Noel kapkodja a levegőt.Végigsimított az ajtón,majd tett egy lépést hátra.*Nah jó,kölyök vagy kinyitod vagy rádtöröm az ajtót.*jelenti ki határozottan,olyan hangon,mint aki tényleg képes lenne erre.*Háromig számolok.*miután bejelentette eleget tett ígéretének.Háromra egy pillanat erejéig várt,hátha Noel meggondolja magát.*
|
*Noel persze bezárta maga után az ajtót, hogy a kandúr véletlenül se követhesse a fürdőbe... mégis amikor meghallja a kopogást megijed, hátra esik, leveri a tükröt és az szerencsésen apró darabokra hullik, végül megrázza a fejét és rájön, hogy semmi sem történt, csak ő zuhant a földre* - Menj innen... *a hangja zaklatott és fulladozik, de ezek a jelenségek természetesek mióta Higau meghalt... és a barátai eltűntek... persze ez nem teljesen volt igaz... mind meghaltak, és Noel is majdnem ott hagyta a fogát... sokáig kezelték, de a fiú a mai napig nem tudta feldolgozni az esetet... azt a tényt sem, hogy a szülei már nem élnek, hogy már nem jönnek haza, s azt hogy árva... mindent kialakított a saját képzelete szerint, de néha előtört belőle annak a véres napnak az emléke, amikor mindenkit elveszített*
|
Régen igenis tanultam olvasni.Címet?Küldj postagalambot.Kétlem,hogy lesz olyanom,hogy cím.*gondolkodik hangosan,majd beleszimatol a levegőbe.Kedvezőnek találja számára ezeket az illatokat,majd folytatja amit elkezdett.*Hát persze,senki nem tehet róla,de mégis ezért folyik a vita.Az emberek nem tehetnek róla,hogy emberek,míg az én fajtám nem tehet róla,hogy az ami.*motyogja,majd büszkén elmosolyodik,mikor sikerült lebeszélnie Noelt a salátás hülyeségéről.Ami ezután következett meglepetést csal az arcára.Nem értette,hogy a fiú miért viselkedett úgy ahogy.*Minden rendben?Csak nem megláttál a salátán valami undorító,gusztustalan és kövér hernyót?*kérdezi elhülyéskedve a dolgot,majd fejével követi a fiút,aki felviharzik az emeletre.*Óóóké,itt valami nincs rendben.*állapította meg a dolgot,majd feltápászkodott a helyéről,lecsatolta oldaláról a pengéjét és elindult a fiú után.Nem törődött a lábával,zavarta az imént látott jelenet és biztos akart lenni,hogy minden rendben.Ennek ellenére készen állt a legrosszabbra is.Halkan felosont az emeletre és a fürdőszoba előtt megállt.Bekopogott.*Hé,mi van?
|
-Majd add meg a címed, anélkül nehéz lesz bármit is leírni... hmm különben meg tudsz te egyáltalán olvasni? *benéz a sütőbe, már kezdenek jó illatok terjengeni, nem tetszik neki a macska tiszteletlensége, de nem mondja ki, elkezdi felvágni a salátát és beízesíti saját ízlése szerint* - Ne engem hibáztass emiatt, nem tehetek róla, hogy embernek születtem... *morogja* - a te bajod ha nem eszel rendesen... *morgolódik még mindig, aztán a csaphoz megy, hogy lemossa a kezét, ekkor veszi észre, hogy úszik a vérben, megijed tőle és hátra ugrik, megint a kezére pillant, de semmi baja, úgy tűnik csak képzelődött... * - Ümm... megyek...meg kell néznem valamit... *äztán felsietett a fürdőszobába*
|
2 év múlva...Hm,majd rájössz,de ha addigra felérnéd az asztalt írj egy képeslapot,melyben dicsekedsz.*mondja hátradőlve a székében és elmereng a jövőn.Évek múlva ki tudja hol lesz már vagy mit csinál.Az ideje nagy részét úgyis a vándorlás fogja kitenni,de ezt egyenlőre elhesegeti,mivel még nincs kezében a szabadság kulcsa.A kötözött lábára pillant,mikor a fiú is így tesz.*Ez nem alakult volna így,ha ti emberek hagynátok,hogy menjek a dolgomra.Szerencséje van,hogy jó kedvemben talált,mert az ő fejét nem lehetett volna visszarakni egy egyszerű kötéssel...*morogja a kandúr,majd felháborodva tekint a fiúra.*Úgy nézek ki,mint egy nyúl?Hagyjál a hülyeségeiddel és a gazaiddal,nekem hús kell.*vágja Noel fejéhez a szokásos nem túl kedves modorán.*
|
- Nem, nem tudom... amúgy meg meg szoktam tudni oldani, de semmi szükség rá, ha te is kéznél vagy.... *mondja szúrósan a szőkének* - Amúgy nevess csak, 20 éves koromra simán lekörözlek majd, csak figyeld meg... *morog neki, észre sem veszi, hogy távlatokban beszél, s hogy a macska valószínűleg pár nap múlva ha már kezében a szabadság lelép... talán lesz olyan is, hogy többé haza sem ér... ezt csak valahogy most sikerül megértenie, így úgy dönt, nem szabad megkedvelnie Lekaset*- Hát nagyon is úgy nézel ki, mint aki sok galibát tud okozni... *bök a kötése felé a lábán* - Amúgy meg simán csak úgy nem eheted a húst, különböző tápanyagok kellenek a szervezetednek, tehát akkor csinálok egy salátát és addig nem kapsz húst amíg azt meg nem eszed... *evvel elindul megcsinálni*
|
Fél óra...nem tudod megsürgetni?Fél óra alatt van idő az éhenhalásra bőven.*magyarázza az asztalra könyökölve,melyen megtámasztja unottan a fejét.*Egyébként nem az a helyzet,hogy a minicirkálók,mint amilyen te is vagy,arra szakosodtak,hogy megkönnyítsék maguknak az életet azáltal,hogy feltalálják magukat?Egyébként csak megszokás kérdése az egész*céloz a fiú kijelentésére*Méghogy én?Úgy nézek én ki?Hányszor okoztam galibát?*ránt vállat a kijelentésre,majd felemeli a fejét.*Odalent oxigén-hiány lépett fel vagy mi van veled?Miért ennék olyat,hogy köret?
(juppi,nyomassad akkor:D) |
- Nyugi... még olyan fél óra és kész lesz addig meg bele ne halj...*mondja figyelmen kívül hagyva a fittness részt* - Tudod nehéz ilyen alacsonyan élni... és kössz hogy levetted... *mondja komolyan a kandúrnak*- Amíg nem voltál... hát ne akard tudni... *mondja miközben a többi fűszert is hozzáadja* - Rendőrség? Ilyen nagy bajkeverő vagy, vagy a gazdáid voltak azok? *érdeklődik és a húst beteszi a sütőbe* - Mit kérsz hozzá... sültkrumpli,rízs, rizibizi... kukoricás rízs.... zöldségköret?
(Amúgy grillcsirke lesz :P) |
*Felhúzza egyik szemöldökét és úgy figyeli a fiút.*Most kaját készítesz vagy egy fittness edzést tartasz a konyha közepén?Csak azért kérdem,mert meglehetősen éhes vagyok...*panaszkodik a kandúr,majd felsóhajt.Kötözött lábát leveszi az asztalról és odabiceg.Felnyúl a kért fűszerért és leteszi a pultra.*Amíg nem voltam,hogy oldottad meg?*érdeklődik,majd visszadobja magát a székre.*Ezt már szeretem.Előző hely ahol voltam,eléggé idegesítőek voltak.Ott nem fogták fel a dolgot.Belegondolva,hányszor járt,már ott a rendőrség.Mindig akkor járnak a közelben,mikor nem kéne...*elmélkedig hangosan*
|
[237-218] [217-198] [197-178] [177-158] [157-138] [137-118] [117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
