|
Témaindító hozzászólás
|
2010.03.19. 21:04 - |
Itt él a Tomkin testvérpár, két teljesen különböző ember egy házban. |
[385-366] [365-346] [345-326] [325-306] [305-286] [285-266] [265-246] [245-226] [225-206] [205-186] [185-166] [165-146] [145-126] [125-106] [105-86] [85-66] [65-46] [45-26] [25-6] [5-1]
- Valahogy ez most nem vonz bocsi. - mondta komolyan, tényleg nem érdekelte, most jól érezte magát, nem volt szüksége semmilyen szerre. - A pia... letettem... nagybana te hatásodra, de nma azért mert rám szóltál... - vigyorodott el, miközben a fenekébe markolt. - Nekem jelen pillanatban te vagy a szerem. - kacsintott rá.
- Ohh értem... fura dolgokat vált ki... azt meg kell hagyni... - sóhajtótt. - Fura egy cuccnak hangzik, túl furának... talán mejd egyszer mégis kipróbálom - nevette. - Nos... hmm ha bele gondolok...hasonló számok jönnének ki nálam is... micsoda szégyen... - túrt a férfi hajába, fogadta és viszonyozta a csókot, ismét felhevült tőle, tényleg drogként hatott rá. - Melyik a jobb...? Talán veled kellene tartanomha má a testőrőd is én vagyok... - gondolkdott hangosan, de mire észbe kapott volna, má az erkély felé mentek, elvigyorodott, ha őszinte akart lenni midig iylen partnerre vágyott, enynire izgatóra, perverzre, kacérra... ennyire kurvásra... - NEm fogok ellenekzni, ugye tudod?
 |
- Könnyen rászoksz minden szarra? - érdeklődött - és mi van most a piával? azt ne mondd, hogy egyszer odamentem, csúnyán rádszóltam, és azóta szerzetesi életet élsz.
- Akarja a franc. Csak ezt váltja ki. Mellékesen. Valakinek bejön - vont vállat. Felélénkült és közlékeny lett egy perc alatt - hogyha dorombolnak alatta. Még szép, hogy sokat fantáziálok macskákról, ez eddig se volt titok. Szerintem a város összes macskájában volt már a farkam.
Kinn állt az erkélyen, a szél fújta az arcát. Lehúnyta a szemét, s hogy Shan magához rántotta, hozzásimult a férfihez, megcsókolta, harapva, erősen. Nem is maradt meg egy pillanatnál tovább Shan karjában. Agresszívebb mozdulatai voltak, mint eddig. Kipakolt pár dolgot a táskájából, a keze enyhén remegett.
- Egyeztetnem kell pár muksóval - mondta - velem jössz, vagy megvársz? Ha itt maradsz, tényleg ajánlom az erkélyt. Mindig a legfelső szobát kérem. Mikor ott verem ki, olyan, mintha az egész világra élveznék rá. Próbáld ki. Áh, tudod mit? A muksók várnak, de ezt meg kell tapasztalnod, kiverem neked, gyere - azzal kézenfogta Shant, s már rángatta is ki az erkélyre.
 |
- Ohh értem, vagyis nem vagyok benne biztos, hogy értem... - nézett rá kissé értetlenül, majd a kérdésre is felelt. - Nem köszi, a pia a legduvább cucc amire eddig sikerült rászoknom. Nem hiányzik helyette valami más. - vette ki a csomagokat és zárta le az autót, s követte Augustot, hallgatta és ez még számára is túl bizarrnak tűnt. - Miért akarná valaki magát macskalénynek érezni? Ahh... túl sokat fantáziálsz a macskákról szerintem.. - morogta, s lepakolta a csoamgot a szobában. Mikor meghallotta, hogy Auguistnak mégis mihez lenne kedve, elvigyorodott és mögé lépett, bele harapott a nyakába. - Hát akkor lehet, hogy meg kellene próbálnod repülni...- ráfogott a ruhájára, hogy azért mégse ugorjon már ki a karmai közül a betonra, ilyen állapotban bőven kinézte volna belőle. - Megmutatom hogyan kell igazán.... - rántotta magához.
|
- Vannak olyan hotelek, amikbe még sohasem voltam úgy, hogy ne száradt volna rajtam valakinek a nedve, érdekes - mondta, miközben ő is felállt és felöltözött - meg vannak olyan emberkek, akiket még sosem láttam józanul. De van az a társaság, amin az alkohol sem segít.
A kocsi anyósüléséhez ment, a kormány melletti kicsi csomagtartóban kurkászott, kivett valamit.
- Kérsz? - kínálta Shant, miközben már szívta is fel.
Aztán már nem törődött sokat semmivel, rábízta Shanra, hogy zárja a kocsit, hozza a csomagját és rendezkedjen, ő csak úgy elindult. Nézegette a parkolóban álló kocsikat, míg a szálloda bejáratához ért, olyan tekintettel, mint akinek az egész világ új. Mielőtt belépett, visszarakta a napszemüvegét.
- Vannak olyanok cuccok, amiktől konkrétan macskalénynek érzem magam. Ettől embernek. Olyan faszkalap embernek. A legjobb tárgyalásokhoz - szólt Shan felé, ha az utolérte őt. Bejelentkezett a recepción, kaptak kulcsot, elfoglalták a szobát a legfelsőbb emeleten. Egyből az ablak felé sietett, a panorámát bámulta.
- Az erkélyeket látva mindig kedvem támad repkedni - mondta teljesen komolyan, s látszott rajta, most is az jár a fejében, hogy kipróbálja ezt.
|
Nem válaszolt a férfi megjegyzésére, jobban lefoglata az, hogy élvezete kiteljesedhessen. Átjárta minden porcikáját, minden hajlatát, izmát, bőrét és csontját is... annyira, de anynira vágyta, Augusttal minden anynira más volt, minden anynira őrületes mint ő maga is, a testükk tökéletesen passzolt... ennél tökéletesebb már nem is lehetett volna, érezte szinte az első pillanattól fogva.
Pihegett még a férfin , szerette volna, ha megszűnik a világ, de így is megértette, ebben a világban csak ők létezhettek... kettejük apró kis világa, mely összefonódott... milyen gyönyörűn is hatott. Jól estek neki a szavak, nem is vágyott msot másra, kicsit megemelkedett, hogy kihúzhassa magából a zenész férfiasságát, majd felmagasodott rajta. - Ideje lenne indulni. - mondta negédesen, majd egy utolsó csókot lopott még a férfi ajkairól. Ezután már csak a ruháit kereste, melyeket hanyagul dobált el szerte széjjel.
|
- Milyen undorító dolgokat csinálsz, és milyen igényes vagy - felelte, kivillogtak szemfogai.
Ahogy látta, hogy Shan az élvezetek csúcsára ér, nem bírta tovább, ő is elment. Szabad kezével végigsimított a férfi hátán, nyakán, karján, s ahogy ráomlott, keze megpihent a fején. Kimerülten mégis újjszületett frissességgel birizgálta néhány hajszálát.
- Jó veled dugni - simogatta meg a fejét, mintha valami kutyust dícsért volna meg. Magába szívta a férfi illatát. Jól esett neki a fekete takaró. A hajzuhatag mintha elrejtette volna a világ elől. Lehunyta a szemét. Most semmi sem hiányzott neki.
|
- Nem hiném, hogy... jó fényt vetne rád... ha talpig ondós ruhában jelennél meg... de ha nem zavar... felőlem csinálhatjuk csöpögősen is... én is jobban szeretem, ha nincs rajtam az a gumi. Bár első tapasztalatnak nem rossz... - kíváncsivá tette őt August, hallani akarta zenélni, tényleg nagyon akarta. - Hmm... nagyon jól hangzik, remélem tényleg így lesz! - ahogy a férfi dolgozott rajta néha el el akadt a szava, gerince, teste is furcsán bizsergett. A kérésekre pimasz fény jelent emg a szemében, előre vágyta már ezeket a tiltott kis légyottokat. Ahogy bele gondolt még inkább felhevült, s hamarosan el is élvezett, teste teljesen emgfeszült, ívbe szökött, majd a sztárocska mellkasára omlott. Hajával szinte betakart aegész testét. Pihegve feküdt rajta, miközben még nem vette ki magából a farkát.
|
- Mázli - felelte rá August. - tényleg az.
Jólesően nyögdécselt a férfi alatt. Borzongott az élvezettől. A férfi kérdésére nevethetnékje támadt.
- Akartam. De akkor lekötötted a kezem. Aztán meg felhúztál egy óvszert. Még sose vertem faszt óvszerben - mondta, de azért annyira nem zavartatta magát, hogy ne tegye meg, amit Shan kér.
- És még nem is hallottál zenélni - lihegte a férfi - ha élőben hallasz... egyből elélvezel.
Ezt amolyan ígéretszerűen mondta.
- Légy ott mindig... a színfalak mögött, hogy minden szünetben, mikor csak öt percem van... betegyem a farkam a szádba... olyan jó lesz - lehelte elfúló hangon, miközben kezével Shanen dolgozott - legyél az asztalom alatt, ha unalmas megbeszélésem van... dobj fel minden percet. Adj át mindent magadból...
Elhalkult, ahogy a csúcs felé közelített. Már csak sóhajtozni tudott.
|
- Akkor nagy mázlim volt igaz? Még megvannak a fogaim... milyen szerencse, hogy pont most hatott rád pozitívan ez az újdonság. - vigyorgott, majd készségesen hajolt Augusthoz, hogy csókot lopjon tőle. Nagyon izgatottnak és felhevültnek tűnt, élvezte a férfivel töltött minden egyes percet, sokkal nagyobb intenzivitással élte át vele mint bárki mással. Még a bátyjával sem volt enyire jó... de persze ezt soha nem vallotta volna be a férfinek, na meg még úgyse tisztázta ezt a helyzetet... egyenlőre nem is akarta. Nehezen vált el ajkuk, karmaival végig húzott August felsőtestén, de közben ismét mozogni kezett rajta... - August ... csinád te is... nekem... - lihegte, szerette volna ha a srác kényezteti, miközben ő lovagol, pont is elérhette, ha akarta.
|
- Utálok kiszolgáltatva lenni - közölte. - Csak azért érdekes most... mert újdonság. Mert kivertem volna a fogát annak, aki ezzel bepróbálkozik.
Azt nem tette hozzá, hogy Shan személye lendítte át ezen a határon. Félt, hogy elveszíti Shant, ha nincs néha az, amit ő akar. De ezek mégcsak gondolatként sem merültek fel benne. Elhitte, hogy az újdonság varázsa igézte meg.
Elveszve zihált a kocsiban, égette a bőrét Shan keze. Aztán ott volt rajta a férfi, lobogott a haja, beterítette minden érzékét ez a szépség, ez a forróság.
Mikor kiszabadult a fél keze, végigszántott vele Shan karján, majd közelebb húzta magához egy csókra.
- Olyan gyönyörű vagy - lehelte a fülébe - gyönyörű ribanc.
|
- Az lehetetlen... meg is bolondulnál ha nem tartana valaki ennyire sakkban... a tested,a alelked... vágyik rám... mert jobb vagyok bárki másnál. - ezután már csak a férfi nemiszervével volt elfoglalva, tette a dolgát és minden alkalommal egyre jobab csinálta ahogy kiismerte a férfi testét, gyengébb pontjait, kezével cirógatta a bőrét, de bele is csípett a bőrébe ha olyan kedve volt, természetesen ez nem szakította meg a folyamatot, melyet farkán végzett. Ettől a mondattól csak még inkább begerjedt, abbahagyta a munát szájával és letolta saját nadrágját, a zsebéből pedig előhúzott két óvszert. - Látod még arra is figyeltem, hogy ne légy maszatos-.. elképesztő vagyok komolyan. - húzta fel Augustra majd amgára is. - Bár ez így nem lesz uyganaz... - igazította nyílásához a pénszt, majd ráült, s nem tartva pihenőt neki kezdett mozogni... szerette volna ha august játszadozik vele közbe, de ő maga kötözte le a kezeit... szerette emgkötözni, de azt is iádta ahogy érinti... elengedte hát egyik kezét miközben még mindig lovagolt rajta.
|
- Ezzel csak azt éred el... hogy ne akarjak veled... tőled... semmit - lehelte, de a teste már Shan hatása alatt állt. Fel se tűnt neki, hogy nem olyan kényelmes azon a szűkös helyen. Felszántotta a bőrét Shan lehelete. Hallotta a kinti zajokat, a többi kocsi motorját. A hideg levegő a hasát cirógatta. Alig pár méterre voltak az emberektől... és ő megkötözve feküdt a saját kocsijában. Nézte ahogy a farka eltűnik Shan szájában. Varázslatosnak találta a pillanatot. Felnyögött a kéjtől, szerette volna megsimogatni Shant, de nem tehette. Csak a levegőt kapkodta. Mást nem hagyott neki a férfi.
- Olyan jól csinálod - lehelte.
|
Shannak erre a mozdulatra furcsa fény csillant a szemében, immár újra prédát csinált Augustból, akit le kell vadászni. Nem is válaszolt már a beszámolójára, egyszerűen csak vágyta a férfi vörös ajkait...nem is tartotta magát sokáig, ugyanolyan vadsággal közleített a férfihez, amilyen vadul felé közelítettek.
- Ugyan már... nem az az extrém, hogy autóban csináljuk... - vigyorgott miközben valóban megkötötte a férfi karjait a biztonsági övvel, úgy tűnt túlságosan profi a kötözésben, vagy csak gyakorolta. - Gondold el milyen kínos lenne ha valaki meglátna így... és esetleg még... - hajolt közel hozzá - képet is csinálnának rólad... rólunk... hiszen ez egy nyílt parkoló, bárki erre tévedhet, hát nem izgalmas? Ha az ajtó is nyitva... azt hiszem vissza kell fognunk a hangunkat. - szabadította meg nadrágjától. Izgatta ez a helyzet, a réseken át belibbent némi hűvös szellő, Shan forró ajkai így még forróbbnak hatottak. Először a férfi mellkasát csókolta, majd szépen lejebb kúszott a nadrágjáig, elkezdte kibontani a csomagot, s August hamarosan benn érezhette magát Shan szájában. Egyszerűen felperzselte a tudat, hogy lebukhatnak...
|
- Az bizony nem tenne jót - mondta, s végigsimított Shan arcán. Éreztette ezzel a mozdulattal, tényleg kitekerné annak a nyakicáját, aki erről árulkodik.
- Dehogy. Azok folyton finnyáskodnak, nyafognak, így fáj, úgy fáj. Kinek van arra türelme - legyintett a férfi - a kis kandúrok az igaziak. De a legjobban azt szerettem, amikor sokan voltak. Négy-öt macska után indult be a buli. És akkor mindegy volt, melyik milyen nemű. Jól éreztük magunkat... szerintem azóta is emlegetik azokat az estéket. Hálásak lehetnek nekem.
Tetszett neki Shan válasza, a szeme is felcsillant erre. Várta is Shan akaratosságát. Mindig ellenállhatatlannak érezte magát ettől. Egészen tűzbe jött, ahogy a férfi visszanyomta őt a kocsihoz.
- Akár itt is - felelte, ahogy Shan a nadrágjához közelített, közelebb húzódott a férfihez, megcsókolta, harapta az ajkait. A következő pillanatban már a kocsiban volt.
- Extrém... - szólt a vágytól zihálva, lenézően - ez neked? Klisés vagy - mondta Shan szeme közé. Imádta ilyenkor bosszantani a férfit.
|
- Papíron mi? Mi lenne vajon ha a sajtó kiszimatolná ezt? Ejye ejnye Mr. Emery... micsoda fura alak maga. - nevette. - Ümm... nos... azt mondod, hogy akkor eddig midnig nőstényekkel csináltad? Vagy kandúrokat is felcsábítottál magadhoz? - érdeklődött tovább, s egy jól takaró helyen állt meg, az autót körbe vették a tuják.
- Csak a helyes pasikén.. és aki fel tud tüzelni... anélkül semmit sem ér az egész. Szeretem az extrém ehlyzeteket, az extrém embereket... imádom ahogy remegve a kéjtől, a vágytól élveznek belém, imádom ezt az egészet.. - elmosoyodott, még ha csak nyelvbotlás is volt, Shan nem volt képes türtőztetni magát, vissza nyomta Augustot a kocsihoz.
- Rendben van, el fogom űzni... és hozom a csomagjaid... - simította a férfit kicsit alrébb, hogy ki bírja nyitni az ajtót.. - és leszoplak akár itt is ha ezt akarod.... - állt mellé. - vagy az túl kínos lenne? - Nyalinott végig szája szélén, kezével pedig már August alsójában nyúlkált. - Vagy ennyire nem kellene közel lennem? Mondtam, hogy szeretem az extrém dolgokat... -csak lökött egyet auguston és már a kocsiban is volt. Rámászott, leteperte a férfit. - úristen meg akarlak kötözni, annyira megkötöznélek... mondjuk a biztonsági övvel... basszus add a kezed...
|
- Nekem mondod? Papíron én is heteró vagyok.
Biztonságban érezte magát Shan mellett, tetszett neki a vezetői stílusa, pedig erre mindig háklis volt. Most nem volt mibe belekötnie.
- Nagyon egyszerű - felelte ugyanolyan hidegvérrel, ahogy Shan. - Nem akartam, hogy kitudódjon, azért voltak kezdetben a macskák. Rettentően praktikus. Nem kell magyarázkodni... hogy én nem akrok többet. Nem kell lekoptatni. Ha pofázik, senki se ad a szavára. Kötelesek megtenni mindent. Egy emberlány mikor csinálna meg neked bármit? Ez is, az is ugyanolyan érzelem nélküli. Akkor meg legalább kapjam meg, amit akarok. Az ember önző. A macskának ez az életébe kerülne. És aztán... ott a hangjuk. Imádom a hangjukat. A nyervogást, purrogást, mindent. És a fülük is.. egy emberé más. Az övék hideg. Olyan édes. Az emberé meg csak simán.. eeh.
Majd Shanhoz fordult.
- Neked gondolom tök mindegy, bárkinek lovagolsz a faszán.
Leparkoltak, August kiszállt.
- Gyere velem. Te vagy most mindenem...
Kissé zavarba jött saját szavaitól.
- Úgy értem, testőr, meg mit tudom én. Űzd el a paparazzokat. Hozd a csomagjaim. Légy mellettem. Elégíts ki - felvette napszemüvegét, melytől a láthatatlanságot remélte, de előbb még mélyen Shan szemébe nézett - légy mindig elérhető közelségben egy szopáshoz.
|
- Lehet, hogy nem azok, de nem egy heterót csaltam már ágyba... nem számít... sose az számít, mindig a megkaparintható préda az ami feltüzeli őket... szóval próbálok jó fiú lenni, örülj neki. - vigyorgott. Kicsit sajnála a sofőrt, de nem bánta, hogy hamarosan megszabadultak tőle. Shan végül átvette az autót, gördülékönyen és finoman vezetett, pont olyna volt a stílusa, mint ő maga.
- Nos ebben hasonlóak vagyunk... - nevette. - Amúgy is nehéz kiválasztani a legjobb partyt, de valahogy még részegen is mindig kiszúrtam, kit akarok elcsalni magammal. Te hogyan szoktál választani? - komolyan érdekelte a dolog, a hangjában még a féltékenység apró szikrája sem hallatszott, gördülékenyen tették meg az utat a szállodáig, leparkolt. - Viszont nem sokat tudok a sztárok életéről... szóval mit csináljak? A sofőrködésen kívül úgy értem... menjek és biztosítsam a terepet vagy mi az ami elvárható? - szerette volna jól végezni a munkájt ha már August mellett lehetett.
|
- Nem fér el az egód a házban. És különben sem mindenki buzi, mint te. Egyes férfiak nem másznak rá más férfiakra egy kihívó ruha miatt - morcogta. Már attól rossz kedve lett, hogy ennek lehetőségét Shan megemlítette. Biztos betörné az orrát annak, aki csak úgy rámászik a szeme előtt Shanra. Meg is fogadta magában, ha a bűnözőt még egyszer látja, pótolja a mulasztását.
A csóktól megborzongott. Ezektől a kis gesztusoktól néha tényleg elhitte, hogy számít valamit Shannak. Egy szeretője sem ért hozzá csak úgy, szeretettel, mikor megállt egy pillanatra. Ez ennél személyesebb volt.
A mostani sofőr, aki ide hozta Augustot, a kocsiban várakozott. Elunta már az életét. Most értetlenül pislogott a párosra, de nem tehetett szóvá semmit.
Beszálltak. August közölte a sofőrrel, hogy hazamehet, innentől Shan átveszi. Így először is bementek a városközpontba, ahonnét a sofőr hazakullogott. Aztán Shané volt a terep. August elmondta neki a szálloda címét, ahol a hétvégi koncert során meg fog szállni. Nagy kegyesen Shannak is helyet szándékozott ott szorítani.
- Unalmasak tudnak lenni az ilyen helyek. Még akkor is, ha mindig van kit felvinnem magamhoz. Megcsömörlik az ember egy idő után. Többszáz különböző testet öleltem már, egy napra gyakran több is jut. És így is hiányzik valami - mondta halkan, míg bámult ki az ablakon - vajon mi lehet az...
|
- Hát... tudod szexi vagyok... egy kirívó ruhában még inkább. - hajolt közelebb hozzá. - Ha túl kirívó ruhában megyek, mindenféle pasi környékezne meg, ímg rád várakozok, szóval nem hiszem, hogy ez túl jó ötlet Mr. Emery - vigyorgott majd hagyta menni, mikor megállt a nappaliban átfogta hátulról és csókot nyomott a nyakára, a fehellete forró volt. - Rendben van, nagyon cuki leszek. Menjünk hát. - követte, s bezárta az ajtót maga mögött.
|
- Miért kéne közönségesnek lenned? Engem fuvarozol, érted? Engem!
Egészen felháborodott.
- Jössz amiben akarsz. Felőlem pucéran is vezethetsz - hagyta rá. - nem vagyok a stylistod.
Ahogy a nappaliba ért, elhaladt a dívány mellett, amire támaszkodott nem is olyan régen, mikor a kandúrral játszadozott. Nem tudta eldönteni, Shan elnéző vele, vagy perverz. Azt se tudta, melyiknek örülne jobban.
- Válaszolhatsz a rajongói leveleimre ráérő idődben - mondta, míg a kabátját vette - vannak mókásak, csak nekem agyon zsibbad az agyam miután ezerszer olvasom ugyanazt. Legyél velük cuki.
Még egyszer körbenézett a házban, megvárta Shant, s indult a kocsi felé.
|
[385-366] [365-346] [345-326] [325-306] [305-286] [285-266] [265-246] [245-226] [225-206] [205-186] [185-166] [165-146] [145-126] [125-106] [105-86] [85-66] [65-46] [45-26] [25-6] [5-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
