|
Témaindító hozzászólás
|
2010.03.15. 20:46 - |
Ebben a villában egy félvér és egy acskalény tartózkodik általában, gazdájuk ritkán jár haza.
|
[172-153] [152-133] [132-113] [112-93] [92-73] [72-53] [52-33] [32-13] [12-1]
-De mostmár te is a háztartás tagja vagy. *mondja Frui mosolyogva, miközben a szobában lévő ágyhoz lép és felnyitja azt, majd elő veszi a nem rég behelyezett ágynemüt és elkezd megágyazni.*
|
*Csodálja azt a derűs, bájosan optimista mosolyt, lenyűgözi ez a kisugárzás, lopva pillog a lányra, míg haladnak a szobák felé, aztán szemügyre veszi a mutatott helyiséget*-rosszul érezném magam, ha én kapnám a nagyobbik szobát *mondja az ajánlatra* -de nagyon szép, olyan kedvesek vagytok hozzám.. *nézi merengve a szobát* -túl éltem eddig is néhány ronggyal, ez után sem lesz életfeltétel *visszokazik Frui ötletére*-nem kell ebből ilyen nagy ügyet csinálni.. kérlek, mintha itt sem lennék..
|
*Egyenletes léptekkel mosolyogva halad a szobák felé. Mikor oda érnek a sajátjára mutat.*
-Ez az enyém. *mondja, majd a mellette lévőre mutat* -És az lesz a tied. *mondja, majd elengedi a lány kezét és benyit Miani szobájába.*-Ez valamicskét nagyobb az enyémnél, szóval kényelmesen be kell férned... *magyarázza, majd ránéz Mianira.* -Ha gondolod kölcsön adok pár ruhát, amíg nem vesz neked néhányat...
|
*A macska hagyja magát elvezetni, jól esik neki, hogy Frui nem fanyalog attól, hogy a mellette levő szobában töltse az elkövetkező éveit..de sosem volt biztos abban, mi húzódik valójában egy mosoly mögött..már csak magát is ismerve..*
|
-Rendben! *válaszolja elmosolyodva, majd megfogja Miani kezét és elindul a kijelölt szoba felé.*
|
*A gazdájára néz, s figyelmesen végighallgatja*-értem..*gondolja végig a tilalmakat, mik végül is logikusak és jogosak, mégis felvetik a kérdést maguk mögött, mit rejteget oly gondosan több helyiségben is a rendőrfőnök..? aztán ő is Fruira pillant, keresve tekintetén, neki hogy tetszik a férfi ötlete..*
|
*Belép a házba, gondosan becsukja az ajtót, majd mikor nem látja a két lányt lassú léptekkel elindul az egyik folyosón. Ahogy haladt meghallotta a lányok kommunikációját, így arra vette az útját. Pont akkor ér oda, mikor Miani utolsó kérdését intézte*
-Nem hívhattok ide senkit, nem engedhettek be senkit a távollétemben, nem használhatjátok a telefont, nem nyúlhattok az iratokhoz amik a szobámban vannak. A dolgozó szoba, a szobám és az a melletti két szoba tiltott terület nektek. Ezen felül a garázsba nem mehettek és jobban örülök, ha a hátsókertbe mentek, ha friss levegőt akartok szívni.*mondja végig komolyan, méltóság teljes tekintettel* -Egyenlőre ennyi. *teszi hozzá, majd Frui-hoz fordul* -A te szobád mellettibe rendezkedhet be. Segíts neki, aztán ha végeztetek tanítsd meg a járást a házban. Jó szórakozást. *indul el a dolgozó szobája felé.*
 |
-Jah, elnézést, nem tudtam..bocsánat*néz a macskára* -rendben, köszi..neked milyen a szobád?*érdeklődik*-egyébként van még valami amit tudnom kéne? tilalmak, szabályok?
|
-Ehh.. Nem, nem baj... Csak van néhány hely, ahova mi nem mehetünk be... *gondolkozik el* -Szóval azt hiszem előbb meg kéne ismerned a házat... *folytatja* -Ha gondolod körbevezetlek és akkor keresünk neked egy szobát is! *jelenti ki mosolyogva*
|
-Jelen! *pördül meg a lány a neve hallatán* -nem akartam zavarni..úgyhogy gondoltam önállósítom magam *magyarázza, amint megpillantja a macskát* -izé.. nem szabad? *kérdi félénken* -egyébként ha már úgy tűnik, egész hátralévő életünket együtt töltjük.. nem akarsz egy kicsit beszélgetni? szeretnélek megismerni..
|
*Még mindig az ablaknál figyelte gazdája lépteit, majd észbekapott és hátra fordult, ám mikor nem látja ott Mianit meglapetten pillant körbe-körbe*-Ő meg hova lett?*kérdi választ nem várva, majd sietős léptekkel indul a másik lány keresésére.*-Miani! *szólítja, miközben az egyik folyosón lépdel végig*
|
*Miani lelkében hegyek omlottak le és épültek újjá, az alatt a néhány perc leforgása alatt, míg a díszes szobákat összekötő folyosókon lépdelt..bizalmatlan volt az emberek iránt, nem hitt az önzetlen jóságukban, miszerint minden érdek nélkül segítenének egy bajbajutott rangon aluli személyen..meg lesz még az ára bizonyosan ennek is..ezzel végig tisztában volt, mégis vérében érezte, hogy ez megéri..ez most mindent megér..*-vajon..melyik lehet az ő szobája..?*bámulja az ajtókat, hátha valamelyik jelét adja annak, hogy Frui szokta napjait tölteni a takarásában rejtőzködő szobának zugain..*
|
*A kocsijához lépdel, kinyitja az ajtót, majd beül a kocsiba és a kesztyűtartóban kezd turkálni.*-Na ezt se ide tette...*jelenti ki, ahogy becsukja a kesztyűtartót, majd kiszáll a kocsiból és a csomagtartóhoz lépdel. Azt kinyitva rengeteg dolgot talál hátul. Elgondolkozva nézi a sok zacskót, majd megfogja az egyiket és kutatni kezd benne. Mikor átkutatta a szatyrot és nem találta meg a keresett dolgot, áttér egy másikra. Mivel ebben se találta meg, jött a következő. Hosszas keresés után megtalálja az iratokat, amik kellenek neki. Kiveszi a zacskóból, lecsukja a csomagtartót és elindul vissza a házba.*
|
*A macska idején valónak találja, hogy esetleg megismerkedjék a házzal, mi elég méretesnek bizonyult ahhoz, hogy egy egyszerű kitett szolga ne igazodjék ki elsőre benne..elindult hát valamerre, úgy nézegetve a bútorokat és a falakat, mintha valami múzemban sétálgatna..*
|
-Én nem bánom. Legalább nem leszek egyedül.*mondja mosolyogva még mindig kifele nézve, szinte az üvegre tapadva.*
|
-Remélem, te sem bánod*néz a macskára, elfogadja a kézszorítást, majd ő is az ablak felé pillant*-sajnálom, hogy pont egy ilyen került melléd, mint én.. de teljes erőmmel azon leszek, hogy megkönnyítsem a dolgod.. mindenben..*szól csendesen*
|
*leemeli a kezét, majd az ablakhoz lép és izgatottan lengetve a farkát figyelt kifelé*
|
*A macska nagy szemekkel pislog újdonsült gazdája közeledtére, magában memorizája a nevet, felül írva az egy élet által megszokott Leronáét..buzgón bólogat a férfi kikötéseire, egészen belelkesült ettől a rövid szónoklattól..azt már megállapíthatta, Kibishii igazi alfa hím, élvezet az olyanokat szolgálni..egy pillanataig még mozdulatlanul áll, ahogy tulajdonosa elhagyha a házat, engedi magát elönteni a különleges érzéssel..legszívesebben Frui nyakába ugrana, szélesen mosolyogva vígan lengeti a farkát, míg azt szemlélgeti, mi érett már meg arra, hogy takarítása áldozatává váljék..*
|
*Frui végi csöndben nézte az egészet, majd ahogy a gazda kiment a házból az új lakóra pillantott* -Köszöntelek nálunk. *mosolyodott el, majd nyújtott kezet a lánynak*
|
*amint a lány kimondta, oda sétált hozzá és kezét a lány fejére helyezte, majd lágyan megpaskolta*-Jól van. A nevem Rikotekina Kibishii és azt hiszem az új gazdád. Te döntöd el hogy szólítasz. innentől te takarítasz, bár nem lesz sok dolgod, hisz elég kevesen lakunk itt. * mondja komolyan, majd kezét elemeli a lány fejétől. Ezúttal ő nyúlt a kilincsért, majd nyitotta ki az ajtót és kiment az udvarra*
|
[172-153] [152-133] [132-113] [112-93] [92-73] [72-53] [52-33] [32-13] [12-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
