|
Témaindító hozzászólás
|
2010.03.12. 14:02 - |
Ez Kyo otthona. Ritkán jár haza, általában Jigsawra hagyja a házimunkát és a ház felügyeletét. Nem szereti, ha idegenek járnak a házában, ezért ritkán fogad vendégeket, akkor is inkább Andrew és Blasko jön hozzá. |
[229-210] [209-190] [189-170] [169-150] [149-130] [129-110] [109-90] [89-70] [69-50] [49-30] [29-10] [9-1]
Szinte várja, hogy megszólítsa őt a kandúr. Látja, hogy zavarban van, lapítja is rendesen a füleit, de nem zavartatja magát ezügyben Setokino. Biccent neki. - Hello. - köszön is a biccentéssel egyszerre. - A könyvtár? Jobb lesz, ha elkísérlek. - azzal feláll a padról, táskájába süllyeszti az ebookot, kinyomja az mp3-omját, majd indulás előtt még ellenőrzi az időt a karóráján. - Ha elmagyaráznám, merre menj, nem találnád meg. - mondja egyszerűen, azzal elindul a könyvtár felé. - Hova valósi vagy? Még sose láttalak.
|
*Jigsaw kissé összehúzza magát, füleit lelapítja, de aztán végülis megszólítja a fiút* - Elnézést a zavarásért.... én... eltévedtem egy kicsit... nem tudná megmondani nekem, hogy merre van a könyvtár? Most először járok erre és... teljesen megzavarodtam... *mondja s közben fel felpillant de nemigen mer a fiú szemeibe tekinteni*
|
A zene teljesen lefoglalja Setot, nem tud tovább olvasni, így megjelöli az elektronikus könyvben, hogy hol tartott, majd összecsukja és a parkot nézve rázza tovább a fejét a ritmusra. Mikor Jigsaw visszatér elé, meglepetten veszi észre, hogy ő nem ember. Ráadásul felé tart. Leveszi a fejéről a fülhallgatót és egyenesen belenéz a macska szemeibe.
|
*Jigsaw füle viszont nagyon jól érzékeli ezt a zenét, s ketté állnak hírtelen fülei, majd úgy dönt mégsem kérdezi meg a fiút erről... - ez egy veszélyes ember lehet... *állapítja meg magában, majd belegyűri zsebébe a cetlit és megindul arra amerre gondolja, de pár perc elteltével ismét visszaér a kiinduló pontra, teljesen összezavarodik ezen a parkon, már azt se tudja merre van... kezd megijedni és kétségbe esni... és megint ott az a srác... nagyon nagyon tétovázik a dolgon, majd elindul mégegyszer de aztán fél hogy megint ez lesz a vége.. oda megy szépen lassan a fiúhoz, nem zavarja csupán áll ott hátha észreveszik....*
|
Setokinot ugyan nem érdekli a külvilág, csak olvas és olvas zavartalanul. Ahogy Jigsaw elhalad előtte, fel sem pillant rá, így nem is veszi észre, hogy a macskafiú megbámulja őt. Viszont vált az mp3-ban a zene és valami jó zúzós darab zendül fel, ami kihallatszik a fülhallgatóból is. Seto pedig a ritmusra rázza a fejét, miközben halad tovább az olvasással.
|
*Jig áthalad a parkon is, fürkészi az embereket akik kézenfogva sétálnak, a gyerekeket akik játszanak, fülei minden apró kis rezzenésre is felfigyelnek és érdekes táncot lejtenek... Jig elhalad a fiú mellett is, őt is végignézi, kivéve ha felé pislant mert akkor elkapja a fejét, nehogy a fiú azt higyje bámulja őt... előveszi a cetlit amire leírta hogy hova is kellene eljutnia... persze Amdrew avval nem számolt hogy a madarak nem mindenhol vannak ott, főleg ha emberek vannak a közelben...tekintete elidőzik a papírfecnin, majd vissza tekint a fiúra, azon gondolkodik megmerje-e kérdezni, hogy merre is található a könyvtár*
|
Nem messze Kyo otthonától, egy parkban Setokino ücsörög. Ebookja a kezében, s egy nagyon izgalmas regényt olvas. Mp3 a fülében, telefonja a zsebében, telik az idő, az órájára sem pillant. Így vezeti le az érettségi okozta stresszt. Olvas, zenét hallgat és élvezi a friss levegőt.
|
*Jigsaw pedig nincs otthon, kimerészkedett az utcára, de még nagyon furcsa neki a helyzet, a madarak sokáig követik őt, de amint embert észlelnek a közelben elrebbennek, Jigsaw is összehúzza magát... minden felborította most a kis lelkét, még az is hogy nincs a házhoz láncolva... a tenyere teljesen izzad és nem érti mitől fél ennyire*
|
Míg Jigsaw nincs otthon, egy nő keresi fel az otthont. Csönget párszor, de mikor nem nyit senki ajtót, megsértődik és elmegy. Később egy férfi is ellátogat ide, de csak megnézi magának az épületet, utána tovább sétál. Eltelik vagy húsz perc, mire visszafele jön és újra megbámulja magának a kérót, de ezúttal sem időzik sokat, továbbáll. |
*Persze Jig ettől nem érzi jobban magát... megkedvelte ezeket az embereket és bánja hogy így lett... nem akart senkihez sem kötődni Peter után... s talán most mégis azt teszi... kis idő elteltével viszont lenyugszik, megtörölgeti arcát, majd magához veszi a papírokat amiket Yotol kapott.... eldönti hogy felkeresi a könyvtárat, de mindenre felkészülve elteszi a csipogót is*
|
Elveszi az ételt, majd a többi dologgal együtt kiteszi a kocsiba. Még visszajön pár apróságért, aztán biccent a fiúnak. - Köszönöm. - mondja meglepve a jókívánság miatt. - Légy jó. - búcsúzik, azzal elhajt.
Úgy van, ahogy mondta, nem tér vissza egyhamar, Andrew is a munkájával foglalkozik, úgyhogy Jigsaw most egy ideig végre egyedül lehet.
 
|
*Jigsaw gyorsan becsomagolja az ételt és Kyo kezébe nyomja ha az elveszi tőle* - Megértettem uram... és nem nincs semmi... ümm.. jó munkát.... vigyázzon magára... *köszön el tőle, és ha a férfinek nincs más mondanivalója akkor csak bezárja az ajtót utána és lecsusszan az ajtón... egészen a padlóig... egyedül van... feldúlták az elmúlt napok... zokogni kezd de csak akkor amikor már hallja hogy az autó messze jár...*
|
Nem várja meg Andrew az étel elkészültét, útra kel. Ezzel szemben Kyo épp indulásra kész, amikor Jigsaw megérkezik. - Csomagold. - válaszol neki. - Ne várj haza, csak holnap jövök. - jelenti be. - Zemuro, ha visszajön, beengedheted, de figyelj rá. Szeret a személyes holmim közt nyúlkálni, amit én viszont nagyon nem szeretek. - mondja kissé elsötétült hangon. - Andrewnak szabad a bejárás bármikor, ha pedig Blasko tűnik fel itt, őrá is figyelj, de engedd neki, amit akar. Senki más nem jöhet a házba. Főleg nem nők. Ha rólam kérdeznek, még csak a nevemről sem hallottál, a közelben sem élek. - köti ki ezeket. - A kimenőd ugyanúgy érvényes, a munkád elvégzése után azt csinálsz, amit lehet. Van valamilyen kérdésed vagy mondanivalód? - kérdezi. Kissé hideg most, de látszik rajta, hgoy fejben már kissé másfele jár, lázasan gondolkodik valamin.
 
|
*A macska ismét lehorgasztja füleit* - Rendben... akkor... bízza csak rám... *néz utána majd megindul a konyha felé de Andrew megszólítja, így hát felé fordul*- Rendben... és... én is köszönöm... *motyogja, majd a konyhába indul, kicsit furcsa érzés támad a lelkében... valami üresség ami talán még folytogatja is... de most próbál a főzésre koncentrálni,amint elkészül vele megkeresi a gazdáját* - Csomagoljam be az ételt vagy itthon fogyasztja el? *kérdi tőle*
|
Kyouzenkyo felugrik az asztaltól. Feszültnek tűnik, de arra még erőt merít, hogy normálisan válaszoljon a macskának. - Mindegy. Valami tavaszit. - azzal elhagyja sietős léptekkel a konyhát.
Andrew arca most savanyú és kifejezi a szomorúságát, ahogy a hosszúhajú után néz. Aztán mikor eltűnik a szemei elől a barátja, hátradől a széken és ránéz Jigsawra. - Nem kell nekem főznöd, hamarosan elmegyek. Yonak is majd be kell mennie a munkahelyére, úgyhogy valami olyat próbálj főzni neki kérlek, amivel nincs sok macera. Ahogy ismerem, mindig, amikor megkordul a gyomra, eszik majd pár falatot, hogy elhallgasson, aztán tárgyal, jön, megy tovább. - azzal feláll a székről. - Köszönök mindent.
|
*Jigsaw lassan mindennel végez... de akkor látja meg hogy talán lassan az ebédet is el kellene kezdnie készíteni, így hát amint úgy érzi hogy nem vág a beszélgetésbe, megszólal*- Gazdám, mit kíván ebédelni? *érdeklődik tőle* - Andrew úr is önnel ebédel? *kérdezi mivel akkor többet kell főznie belőle*
|
Kyo pont elkapja ezeket a hálás pillantásokat. Megragadnak az emlékezetében és némi örömet csempésznek a szívébe. Figyeli egy ideig, ahogy Jigsaw takarít, majd a metsző pillantású Andrewra néz. - Mit akarsz tudni? Titanilla lerázhatatlan volt, s mivel a cég érdeke, hogy jóba legyek vele, megkapta, amit akart.
- Ne légy luxuskurva, Yo. - kéri halkan és megértőn barátját.
- Ne oktass ki! - kiabál rá dühösen, de Andrew meg sem rezzen a székben. Elhallgat, nem tud mit mondani, minden, amit mondana, csak rombolná a tekintélyét.
- Blasko beleásta magát a nagy estély eseményeibe, kutat és figyel. Kicsit kezd zavarni, hogy nem érkezett róla hír, de türelmesen várok még egy ideig. - mondja tématerelésként a férfi. - Zemuroval mi volt ez a kuszaság? - vált azonban hirtelen. Kyo lélekben leveti magát a székből. A valóságban csak annyi látszit, hogy az egész ember összerázkódik. - Hatalmas felfordulást csináltatok.
- Gyűlölöm, ha rendetlenséget csinálnak az otthonomban. Nem engedtem ide! - sziszegi gyűlölködve. - Tiltott terület számára az otthonom.
- Ugyan, Yo. - csitítja őt Andrew. - Te is tudod, hogy bizonyos iratokra szüksége van, amit te itt tárolsz, hogy ő a rendetlenségben érzi jól magát és mindened helyre szokta tenni, mert nem szeretne részesülni a haragodban. Az a pasi teljesen flúgos, de ami holt biztos vele kapcsolatban, hogy hiába fél tőled, hiába vet meg a legádázabban, akar téged.
- Nem érdekel. Ki fogom rakni a cégtől, mert megtelt vele a hóbakancsom. - morogja.
- Ne tedd. Van egy fia, nem igaz?
- Nagy gyerek, majd ellesznek!
- Yo...
- Ne yoozzál nekem! - szól rá ingerülten barátjára. - Megőrülök annak a fickónak a környezetében. Nem tudok uralkodni az indulataimon, egyszerűen... kínoznom, bántanom kell... és... - elmélyed az üres csészében beszéd közben. - Nem tudom elfogadni, hogy ilyenné tesz. Nem tudom elviselni, hogy kihozza belőlem a legszörnyűbb énem.
- Nem szereteted őt véletlenül?
- Téged kínozlak?
- Néha alig tudom visszafojtani a sikoltozásom. - incselkedik vele Andrew, de mindketten tudják, hogy ez szín igaz.
|
- Igen uram... *mondja komolyan a kandúr* - Köszönöm... *hálás szemekkel néz gazdájára majd elindul kitakarítani, mint mindne renggel, elhúzza a függönyököet, kinytija az ablakokat, felmos a szobákban... nem is figyel oda a beszélgetésre, figyelmét eltereli a mindennapos problémák... de látszik rajta hogy örül annak hogy még nem kell meghalnia... amint végez a takaritással a széket is megrendeli*
|
- Üdv. - szól Jigsawnak, mikor az ráköszön. Kicsit morcos... kicsit..., kicsit fáradt és vak még, de majd a kávétól felébred. A kandúr azt mondja, ott van előtte és Kyo most már észre is veszi. Hümmögve kezdi kavargatni. - Három cukorral és tejjel? - kérdezi könyörtelenül a macskát, mire Andrew felröhög.
- Ez a fiú jobban tudja, hogy élsz, mint bárki más! - neveti jókedvűen.
- Hallgass! - morog rá a ház ura, aztán meglepetten Jigre néz. Mikor felfogja, miről beszél, int neki, aztán belehörpint a kávéjába, s míg el nem oszlik szájában az íz, nem is szólal meg. - Rendelj egy ugyanolyat. Meg van bocsátva. - mondja komolyan.
- Yo. A tegnapot illetően nekem is lenne beszélnivalóm veled.
- Ne most, Andrew! Nem látod, hogy félig még alszom?!
- Pont ezért most kezdem. Mire felébredsz, már felkészülsz, hogy Titanillaról kell beszélned.
- Menj a...
- Nem. Komolyan. - s olyan metsző komolysággal mondja ezt ki a szemüveges férfi, hogy képes belefojtani Kyoba a szavakat. A hosszúhajú ezután csak hörpintgeti a kávéját, hosszas gondolkodásba merül. - Ugyanakkor Blasko sem tért még vissza és némi kívánni valót hagy maga után a Zemuroval való viszonyod is.
|
- Jó reggelt.... *mondja Jigsaw amint gazdája kilép az ajtón, fülei még mindig lelapulnak* - Gazdám... ümm... igazából ott van ön előtt... *és valóban a kávé ott gőzölög Kyo előtt, Jigsaw tényleg mindenre gondolt... viszont nem igazán mer most gazdája elé járulni, túlságosan kínosnak érzi a dolgot... de mégsem hagyhatja annyiban, száját beszédre nyitja, pár pillanatig nem jön ki hang de aztán legyőzve saját magát megszólal* - Uram... kérem bocsásson meg a tegnapi viselkedésem miatt... én nem akartam megrongálni az ön tulajdonát... *és ebben a pillanatban most muszáj a férfire tekintenie különben mit sem ér a bocsánatkérés...*
|
[229-210] [209-190] [189-170] [169-150] [149-130] [129-110] [109-90] [89-70] [69-50] [49-30] [29-10] [9-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
