|
Témaindító hozzászólás
[99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
- Hééé mit csinálsz? *a többi ember nevetni kezd, s örülnek hogy ők maguk nem jelentkeztek a kandúrért. látva hogy mennyire ellenkező* - Nyugodj már meg... hallod? *ránt egyet a láncon, s így valószínüleg kibillenti a macskát egyensúlyából, lehet hogy a földre is esik*
- Kölyök megneveljem neked azt a dögöt?
- Üsd agyon... *nevetgélnek a körülötte lévők akik csak figyelik az akciót*
- A francba... *dünnyögi Noel, de ő bizony akármenynire is ember, nem fogja megütni a kandúrt* - Kérlek ne ficánkolj annyit... hosszú út áll előttünk...
|
*Nagy zöld szemeivel pásztázza az embereket, majd mikor meghallja a fiú hangját összerezzen és kikeresi a tömegből aa hang tulajdonosát. Farkát idegesen billegeti és füleit lelapítja, lassan, fújva fogait is kivillantva. Ahogy a láncok lekerültek, már felkészült. Nem akar azzal az emberrel menni, így amennyire ereje engedi ellenkezik. A nyakán lévő fémhez kap és azt próbálja valahogy levakarni magáról, ahogy lábával igyekszik úgy kitámasztani magát, hogy ne húzhassa el újdonsült gazdája.*
|
*Amikor sikeresen elhalgattatták a kandúrt, a licitvezető férfi, licitre kiálltotta ki a macskalényt. Nem mindig kell a macskalény, ezért ha nincs jelentkező, csak egy percet várnak vele és már viszik is vissza a cellájába... másnap pedig ismételten megpróbálják, hátha addigra valakinek mégis kell. Egyenlőre senki sem jelentkezik, feszült csend van, mindneki azt figyeli, hogy valaki jelentkezik e, mert akkor talán más értékesnek tartja, akkor már mehet érte a küzdelem, de senki... végül visszaszámolás következik* - Ötvenezer! *kiállt fel Noel, a férfi ránéz, majd kijelenti, hogy az övé. eltávolítják a kandúrkáról a láncokat, Noel pedig oda sétál, megkapja a macskalény nyakán lévő vasnyakörvhöz a kulcsot, megfogja a láncot, majd megpróbálja elvezetni, ha az hagyja magát*
|
*A rángatásból az ütések során egyre inkább visszavett, de a fújtatás megmaradt, ahogy a düh egyre jobban lángolt a szemében, láncai tartóit méregetve. Indulatosan kapkodott a levegőért. Nem tudta mit tegyen, de hamar szabadulni akart, még ha ez sebekkel is jár együtt.*
|
*Egy igen fiatal fiú tűnik fel, ő nem ül a székeken, még csak most érkezett, de figyelmét máris felkeltette a kandúrka, nem ajánlják még licitre Higaut, még csak mutogatják, bár a vad természete úgy látszik nem keltette fel túlságosan az emberek figyelmét, Noelnek pedig éppen ez a típus lenne a legjobb... így feszülten figyel.... nincs túl sok pénze ezért reméli, hogy nem jelentkeznek érte tömegesen*
|
*Higau, aki még csak két napja sínylődött ezen a szörnyűséges helyen, most láncokon lett kivezetve az emberek elé. Idegesen mért végig mindenkit aki csak ott volt. Nem tetszett neki ez az egész és ennek ideges fújással adott hangot, de nem tudott mit tenni az ellen, hogy a "közönség" végigmérje. Magában szidkozódva állt, úgy rángatva a láncokat, ahogy azokat csak lehet, de gyenge fizikuma miatt nem igazán ment vele sokra, persze a büntetése így sem maradt el. Jókorát kapott az egyik itt dolgozótól, mire csak fújt egyet és egy kicsit visszavett a rángatásból.*
|
- Egy idő után nem számoltam a napokat... de azt hiszem régóta... bár itt... mindennek örülni kell, minden nap túl kell élned... és erősnek kell lenned különben egy napon belül megölnek... *mondta ezt mintha természetes lenne* - Csak tedd azt amit mondanak... és életben maradsz... ne feleselj vissza... légy egy bábu... akit ők mozgathatnak.... ha szerencséd van megvesz valaki... és ha még nagyobb szerencséd van akkor jó helyre kerülsz... bár egész aranyos vagy és fiatalnak tűnsz... *ekkor elhalgatott mivel egy férfi vert rá egy ostorszerű valamivel a ketrec oldalára, s kiabálta, hogy "csend legyen!" Julius csak ekkor nyitotta ki a szemeit, s megpillantotta Mahot*
- Új fiú vagy? *nyöszörögte, aztán sziszegett egyet akár egy kígyó és kezét egy hatalmas sebre szorította* - A barom... majdnem levágta a karom... *Julian csendre intette testvérét*
 
|
*Megriadt a látványtól, egyszerűen még a hideg is kirázta ahogy végig nézett a testvérpáron. Szörnyűlködve nézte, aztán hirtelen észbe kapott, hogy nem is mutatkozott be, így gyorsan változtatott ezen. * - Maho vagyok. *bökte ki határozottan * - Rég óta vagytok itt? És mi számít jónak? * nézett a fehér kandúrra kíváncsian *
|
*A fekete piac a macskáknak leginkább a halált jelentette, az embeeknek pedig csak olyan árucikkeket akiket leértékelve kaphatnak meg itt... az ég itt nem is kék hanem szürke mocsokba burkolózik ugyanúgy mint a város, a bűz kisérteties....Mahot kiveszik a csomagtartóból, majd mint egy zsák szemetet, bedobják egy közös ketrecbe a többiek mellé, persze azok azonal megszabadítják őt a kötelektől, viszont az emberek által a nyakára szerelt lánc rajta marad* - Szia... *köszönti az egyik, nagyon sovány és meggyötört az arca, mégis küld egy mosolyt a fiúnak* - A nevem Julian... *mutatkozik be a fehér kandúr* - Ő pedig a testvérem Julius... *mutat a fekete kandúrra, aki testvére vállán alszik, ő sokkal roszabb állapotban van, a teste tele van sebekkel, a szája felrepedve, a ruhái szinte leszaggatva róla, a testét is vér és sebek borították* - Légy jó fiű, akkor nem fogsz így járni mint ez a barom... *morog testvére felé*
|
- Ccccc.... hát jó cicuskám te akartad.... *morogja a foga alatt, majd beindítja az autót, s megindul, Kei városba tartanak, egy kisebb villa előtt állnak meg, a lány nem segít Trintynek kiszállni, csak az ajtót nyitja ki neki majd lezárja az autót, a táskájába teszi a kulcsot, majd nőiesen kinyitja az ajtót* - Ez lesz az új otthonod! *jlenti be, majd szépen besétál* - A fürdő ott van... *mutat egy ajtóra* - Keresek neked valami ruhát.... addig megfürödhetsz ... keresek egy türülközőt is...
|
*A fékezésre meglepődött. Azt hitte, hogy elszakadt a cérna és máris kinyiffantja. Trin hirtelen még azon is elgondolkozott, hogy vajon hány macskát fogyasztott már el előtte ez a nő. Karmait tehát készenlétbe helyezte és a fejét nem nagyon kellett sehova forgatni, ugyanis a védekezési módszerébe az is beletartozott, hogy szemmel tartja az ellenfelet. Némán hallgatta Jin kitörését, majd mikor befejezte megszólalt nyugodt, kimért hangon.*-Ne akard, hogy bárkiben - főleg, ha emberről van szó - azonnal megbízzak. Adok esélyt, de ne várd el, hogy egyből jópofizzak, mert nem szeretem a hazugságokat, így én sem hazudok.-*Trin minden komolysággal beszélt. Hajlandó volt adni esélyt, persze azt nem kötötte ki, hogy mikor. Majd, ha ő úgy látja, hogy érdemes rá, akkor talán kiprocióz neki egy minimálisat.*
|
*Jin hírtelen lefékezett és lehúzódott az útról, egállt majd kicsatolta magát és egyenesen a nőstényre nézett, ha az nem volt hajlandó ránézni, akkor a fejét maga felé fordította* - Figyelj ide... nem akarom hogy utálj engem, pedig tudom hogy megvan rá az okod... mégis előbb ismerj meg és talán majd akkor döntsd el, hogy annyira gonosz lennék e, vagy sem... hidd el nem volt könnyű eljátszani a kis kurvát ott érted... szóval talán annyit megtehetnél hogy nem egy utolsó szemétládának nézel, megértetted? Ha jó macska leszel, kaphatsz dögcédulát... azaz mehetsz majd mindenfelé egyedül, de ehhez az kell hogy bízzunk egymásban... rendben? Nem kérek többet, csak hogy ne írj le az elején...
|
-Nem is állt szándékomban magázni.-*Mondta Trin.*-Ha hálát vársz tőlem azért, mert megmentettél, rosszul teszed. Az emberek gonoszak, márpedig te is ember vagy. Nem lehetsz különb a többinél.-*Tette még hozzá kemény hangon a macskalény. A szökés következményére ismét csak kibámult az ablakon. Nyugodtnak tűnt, belül viszont valósággal tombolt. Tudta, hogy nem tehet semmit egyelőre, ráadásul a fenyegetés - bár nem mutatta - megijesztette. Úgy érezte, hogy összeroppan ebben a világban. Menekülne, de nincs út. Mindenhol ártó szándékkal közelednek felé és a fajtája felé.*
|
- A nevem Jin Blake... de hívj csak Jinnek... nem kell magáznod vagy ilyesmi, még fiatal vagyok... a szüleim nem nagyon fognak ujjongani az örömtől, de amennyit otthon vannak... szinte nem is fogod látni őket... nem szeretném ha megszöknél, az életemben vannak szabályok, ha megkisérled, én magam fogok végezni veled, de ha nem teszel semmi rosszat akkor semmitől sem kell tartanod.... adok majd neked pár ruhát a sajátomból, remélem jók lesznek...
|
*A férfi megszámolja, majd zsebre vágja a pénzt és Trint belöki a kocsiba. Egy pillanatra még végignéz az autón, majd a nőn és keserű sóhajjal indult vissza az "áruhoz". A nőstény mozdulatlanul, kissé riadtan ült az ülésen és őszintén szólva jelenleg eszébe sem jut a szökés. Olyan szép volt minden körülötte. Tiszta és jóillatú, ráadásul még csak most kezdte tudomásul venni, hogy már nem fog visszatérni a pici zárkájába. Végre kiszabadulhat...vagy legalábbis több esélye van erre, mint korábban. A kérdésre összeszűkülnek a szemei és a gazdájára pillantott.*~Most vettek meg...szerinted?~*Morgott magában, de Jinnek csak bólintott egyet, majd tekintetét makacsul az utcára szegezte. A szagára való megjegyzésre lesunyítja a füleit és vet egy szúrós pillantást a nőre.*
|
*Ahogy a férfi beleegyezik a dologba,bájos mosollyal nyújtja át neki a pénzt a macsakáért, majd elindul az autó felé, nem valami ócska kis autóhoz érnek, a nő egy nyomásra leoldja a zárat róla, majd kinyitja az ajtót* - Szállj be... *közli hűvösen, majd ha az megteszi becsukja az ajtót és Trinre zárja az ajtót, hogy nehogy meglóghasson* - Viszlát szépfiú... *mosolyog még rá egy utolsót, majd ujjaival szinte zongorázva húz végig a nyakán, végül beül a vezetői oldalra, beindul az autó, majd el is indulnak vele, a lány azonnal megrázza a kezét mintha csak le tudná rázni a férfi bőrét és szagát* - Úristen... micsoda emberek léteznek.... jól vagy? *érdeklődik tőle miközben figyeli az utat* - Majd otthon szépen megfürdesz, eléggé szúrós szagod van... de ne vedd ezt sértésnek...
|
*A rendőr hallatán a férfi nagyot nyel és már cseppet sem találja olyan jónak a helyzetét, ahogy Trin sem. Egy pillanatra kihagy a szive, mikor elhangzik az utolsó mondat, ám az áruson nem látja a jelét annak, hogy inkább ezt választaná, mint a pénzt. Valószínűleg úgy van vele, hogy majd máson kitölti a dühét. A nőstény szeme azonban undorral és gyűlölettel telik meg. Ő ugyanis nem tudta megállapítani, hogy a nő most színészkedik-e vagy sem.*-Akkor nyolvanezer.-*Bólint az árra a férfi és a láncnál fogva felrántotta a földről a lényt és ha megkapta a pénzt, valamint a nő elindult a már említett kocsi fele, akkor követte, ügyelve arra, hogy ne nagyon legyen félreérthető egy esetleges leskelődő zsaru szemében...*
|
- Hmmm ön igazán hízelgő ajánlatot tett uram, de sajnos nem élhetek evvel az ajánlattal... *tesz úgy mintha szomorú lenne miatta* - Tudja a jelenlegi pasim rendőr és nem hiszem hogy örülne a dolgonak sajnos, és még félek hogy a végén felkeresi önt és ne adj isten lecsukatja miatta... az előző pasi aki kikezdett velem húsz évet tölthetett a rács mögött... és vele csak szemezgettem... *panaszolta* - Viszont szerintem a nyolcvan már jutányos ár lenne és mindketten jól járnak... *kalandoznak kezei a férfi vállán* - De persze ha nem él a lehetőséggel akkor.... felőlem aztán agyon is ütheti.... *tesz úgy mintha annyira nem is érdekelné*
|
*Trin elfintorodik, a férfi viszontelvigyorodik a nő közeledésén és szembetűnően hízni kezd az egoja.*-70000?-*Neveti el magát az áron.*-Kicsim, lehet, hogy nem túl kezes, de jó állapotban van, tehát akár kerti munkára is fogható...Ám, egy kis ellenszolgáltatás fejében magáé lehet 75-ért.-*Simít végig a bajuszán. A macskalény magában gúnyos kacajt hallatt, ám ezt nem mutatja ki. Jelenlegi álláspontja szerint bárhol jobb, mint itt. Márcsak azért drukkol, hogy sikerüljön eladni őt, bár ez alaposan sérti az önérzetét.*
|
- Igen, biztosan őt akarom... annyit kapnak érte amennyit csak akarnak.... de a kocsiig maga hozza el szépfiú.... *ment közel a férfihez és kezét végig húzta annak mellkasán* - De vélhetőleg amiért ennyire vad, nem kérhet érte skat hiszen még idomításra szorul ugyebár... az ajánlatom hetvenezer.... *kecsesen veszi elő a pénztárcáját, s közben csábos mosollyal méri végig a férfit, persze direkt csinálja*
|
[99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
