|
Témaindító hozzászólás
|
2010.08.26. 01:56 - |
Miután elköltözött Oroszországból az ottani otthonát felépíttette itt is.A házban rengeteg trófea és kitömött állat is fellelhető.
|
[666-647] [646-627] [626-607] [606-587] [586-567] [566-547] [546-527] [526-507] [506-487] [486-467] [466-447] [446-427] [426-407] [406-387] [386-367] [366-347] [346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
Túlságosan feltüzeltél.Jelen körülmények között kis falat vagy te az én számomra.*válaszol,majd Hermészt kezdi fürkészni,egészen addig,míg Naga meg nem ragadja az arcát és felé nem fordítja a fejét.*Ki beszélt arról,hogy örömet akarok szerezni?Lehet máshogy is gondolni a kérdésem.Eszedbe se jutott,hogy talán azért kérdezem meg,hogy azokat az eszközöket ne vegyem számításba?*mosolyog*
*Kétségbeesetten mered a páros felé,akik épp azt vitatják,hogy milyen játékot játszanak.Már felhagyott a szabadulással.*
  |
- Ohh szóval nem tetszett a bemutatóm, hogy ennyire el akarsz tenni láb alól? *ahogy látja Hermész reakcióit megsajnálja* - Miért nem foglalkozol most csak velem? Én hergeltelek fel... *bár ahogy ismeri Robeket (már amennyire már ismerheti xD) úgyis mindegy, hogy mit mond neki* - Huh ez gyanús miért akarnál nekem örömet szerezni? *elkapja Robek arcát, maga felé fordítja, pár pillanatig csak nézi a démoni szemeket, majd elengedi* - Én... szeretek játszani... *vigyorog* - Rád bízom, mit játszunk...
 |
Valójában rosszabb vagyok a halálnál...könyörögni fogsz,hogy öljelek meg.*meséli,míg szeme sarkából figyeli a közeledő Hermészt.Mikor véleménye szerint elég közel jött egy határozott mozdulattal megragadta és magához rántotta.Nem tartott semeddig neki,míg bilincsbe verte a törékeny fiúcskát.*
*Kapálózott ahogy csak tudott,de már mindegy.Ez a rész számára már teljesen megszokott volt,bár sosem adta fel.Bízott benne,hogy egy nap változás lesz.*
*A kutyalény hagyta egy kicsit Hermészt,hogy lehiggadjon,addig visszatért Nagához.*Számodra mely eszköz használata okoz örömet?*érdeklődött,de közben fejében lefuttatta az összes tárgyát,melyet használja jelenleg.*
  |
*Naga minden ellenére vigyorog* - Te mondtad, szerencsés vagyok... hogy még életben vagyok.... különben is, majd fekszem és kiszolgálhatsz... *mondja miután belepaszírozzák az ágyba, a szeme sarkából észreveszi Hermészt, azt hitte már elment, de az csak jön közelebb, suttogva, magának mondja csak ki a mondatot de valószínűleg Robek meghallja.* - Tiszta idióta...
|
*Nem kellett kétszer mondani neki,rögtön leadta az ostort és ment kifelé,de ekkor megtorpant.Ismeri Robeket és tudja,hogy ezzel aláírta Naga a halálos ítéletét.Visszapillant*Naga!*kiált oda ijedten.*
*Lehunyja szemeit egy pillanatra,még mielőtt a kandúr kicsapja őket az ostorral.Mire kinyitja Naga épp fölötte tevékenykedik.Ahogy hallja a bilincs csattanását,egy démoni vigyor siklik át arcán.Most két legyet üthet egy csapásra.Megdörzsöli csuklóit,majd megragadja Nagát és az ágyra vágja.Egyenlőre nem tesz semmi konkrétat,várja,hogy Hermész közelebb jöjjön,hogy el tudja őt is kapni.Jól ismeri a kandúrt,mindenkin segít...*Remélem elbúcsúztál az üléstől,mert hetekig képtelen leszel rá.*vigyorogja*
|
*Nagyot sóhajt, majd kikapja a kezéből az ostort és meglendíti Robek felé, persze el is találja vele, mosolyra húzódik a szája* - Rendben... akkor menj csak... talán majd egyszer... *paskolja meg Hermész vállát, majd útjára engedi... viszont nem várja meg míg távozik, lerúgja magáról a nadrágot (alsógatya maradt) felmászott Robekre, ráhajolt... kezével végig simított karján, egészen a bilincsig, majd kikattintotta* - Rendben van, most játszhatsz te is...
|
Ez nekem...nem...*dadogja,míg aggodalmasan figyeli Naga kezét,mellyel nála tartja az ostort.*Megyek inkább hozok vacsorát.*ajánlkozik,de hiába,egyre közelebb kerül Robekhez.Szemében könnyek kezdenek gyűlni.*
*Szemforgatva hallgatja a párost.Kezd unatkozni.*Engedj csak el és úgy megraklak,hogy a szemed kettéáll.A kétszínű barátommal pedig kár próbálkoznod.Mindig is félénk volt és az is marad.
|
- Hermész... *megfogja a kezét és belenyomja a korbácsot, közben ő is erősen tartja Hermész kezét, hogy az el ne eressze* - Segítek neked, nincs semmi baj... nem kellene ennyire elfolytanod önmagad... *bíztatóan néz a kandúrra* - Gyerünk csak egy ütés, úgy is panaszkodik, és nem lenne jó ha maradna benne szusz, mivel ki tudja mit tenne akkor ha elengednénk... légy kicsit bátrabb... én is itt vagyok... na?
|
Nos,nem jutottunk el négyig.*panaszolja,majd miután a feje szabad lesz megmozgatja azt*Hermész...nagyon szégyenlős.*válaszol a macska helyett.*
*Hátracsapott fülekkel áll Naga előtt,de nem válaszol,hisz a kutyalény megtette helyette.Némán az ostorra mered,de nem veszi el.Az az érzése támadt,hogy rossz helyre csöppent most,így megpróbálja kivenni magát innen.*Inkább készítek vacsorát...*kezd bele,majd lassan lopni kezdi a távolságot az ajtó felé.*
|
- Ccc... *oda megy Robekhez* - És mit szeretnél, ha elengednélek, vagy ha folytatnánk? *kérdi kurtán, de a kutyalény fejét kiszabadítja* - Hermész ennyire szégyenlős vagy? *kérdi amikor a fiú elkapja tekintetét, ismét vissza költözik Naga tekintetébe a szelídség, igazából már nagyon éhes, és fáradt is, mégis a lehetőségek és a vágyak tovább hajtják, ismét belé költözik a kisördög és mégmielőtt Hermész lelépne, felé nyújtja az ostort.* - Próbáld ki... ne mondd nekem, hogy még sosem akartál ilyesmit... csinálni... itt az alkalom...
|
Miért mit hittél,hogy majd itt a ketrecben fogsz lakni?*böki oda Robek.*Nem azért,mert türelmetlen lennék,de még mindig itt vagyok...
*Hermész bólint,ezek szerint hatásos volt a gyógyszer amit hozott.Egy pillanat tört részéig találkozott tekintete Robekéval,de rögtön másik irányba kapta.Vörös képpel meredt a kandúrra,aki épp a szájába fújt.Nem értette a dolgot,mert még sose látott ilyet,de nem szólt.A gyomorkorgásra felpattantak a fülei.*Én addig megyek...és...*megindult az ajtó felé.*
|
- Aham, minden rendben ne aggódj miattam... *de fülei hátra csapódnak* - Szobámban? *nem érti, miért lenne neki külön szobája, meg különben is ennyivel őt nem lehet megvesztegetni... amikor Hermész vissza tér, azonnal használja is a kis flakont, a szájába fúj vele, mély levegőt vesz, fura szag lengi be a szobát, de miután végzett azonnal elrakja* - Tőlem.. de úgy gondoltam, ha te már nem tudsz ajtót nyitni, segítek rajtad... *vigyorog, de aztán irgalmatlanul korogni kezd a hasa, elvörösödik tőle, de nem szól semmit...*
|
Rendben vagy?*céloz a fájdalomcsillapítós élményére,mert tud még hozni neki,ha esetleg kéri.Meglepődik,mikor berántja a kandúr,nem tudja mire vélni a dolgot.Ahogy feltárul előtte a szoba hatalmas elkerekedett szemekkel mered a kutyalény felé,aki több ponton is az ágyhogy van rögzítve meztelenül.Minden más reakció nélkül hallgatja Nagát,mintha sokkot kapott volna.*A...szobádban...*motyogja,majd feleszmél,hogy úgy áll ott,akár egy idióta,ezért kirohan.Pár perc múlva visszatér a felszereléssel.*
*Megkönnyebbül mikor kiderül,hogy csak Hermész járt erre.*Sose nyiss ajtót az engedélyem nélkül.*morogja az ágyról.Tekintetét Hermészre emeli.*Mi a probléma kis kétszínű barátom?*mosolyog gonoszul*
|
- Ohh Hermész.... nincs semmi gond, nem kell aggódnod... *körbe néz, hogy nincs e még valaki Hermésszel, majd elkapja a karját és behúzza* - Csak Hermész az.... *aztán komolyan a macska felé fordul* - A cuccaim... hol vannak? Volt bennük egy kis fehér, műanyag szerkezet, szükségem lenne rá... Robek biztos nem bánná, ha vissza adnád nekem... *mosolyog Hermészre*
|
*Hamar összekapja magát,készen az esetleges folytatásra.*Tudod,akárhogy is teszel...minden érzésed kiül az arcodra.Ez a világos bőr nem takar semmit.*elmélkedik hangosan,célozva a pirospozsgás arcára,ekkor kopogtatnak az ajtón.Nem szól,hisz nincs abban a helyzetben,hogy felkeljen és odamenjen,ekkor váratlanul Naga megteszi helyette.*Mit művelsz.*morogja*
*Aggódva áll az ajtó előtt,próbál hallgatózni,de a jó minőségű vastag ajtónak köszönhetően nem szűrődik ki semmiféle zaj.Miután a második próbálkozás után se törték magukat,hogy ajtót nyissanak tett egy lépést a lépcső felé,de ekkor feltárult az ajtó,ha még csak résnyire is.*Naga?Minden rendben?*érdeklődik*
|
*Naga keze megindul a saját alsója felé, hogy megszabadítsa a testét, az arca kipirul, a bőre libabőrössé válik, de ekkor kopognak az ajtón, fülei felpattannak és csak néz az ajtó felé, mivel sokáig nem érkezik válasz újra kopog valaki az ajtón, Naga minden vágya elszáll a további játéktól, legalábbis ebben a pillanatban... vissza húzza nadrágját, felkapja pólóját, s nem is kérdezve Robeket kimegy és ajtót nyit, de egyenlőre csak résnyire*
|
*Kezdi szétfeszíteni a kín.Már ott tart,hogy lehámozza magáról a bilincset a szíjjal együtt,mikor meghallja a csörömpölést.Zene füleinek.Ahogy megszabadítja Naga a szerkezettől,megkönnyebbül.Valóban nem kellett sok,hogy elélvezhessen,melyet meg is tett egy diadalittas nyögés kíséretében.Egy kicsit még liheg,mint aki gondolkozna,majd válaszol a kérdésre.*Eddig a rekord 4 volt,de ha lett volna több időm,talán folytattam volna.
|
*Naga nyugtázza magában, hogy Robek valószínűleg most érte el ezt a határt, egy kicsit még hagyja szenvedni a vad ösztöneiben, de aztán csak egy pattintás, némi csörömpölés, s ismét megadhatta magának az örömöt Robek, hogy elélvezhessen, persze erre rásegíttt a fehér kandúr is kezeivel, bár valószínűleg már nem lehetett hátra sok a kitörésig.* - És mondd csak hány menetet bírsz egymás után?
|
*Vadság csillan szemében,ahogy Naga tovább gyötri túlhevült testét.Nem tudja tovább tartóztatni magát,azon van,hogy kiszabaduljon és csillapítsa étvágyát.Minden egyes apró érintés úgy hat rá,mint olaj a tűzre.Egyre hangosodó nyögések hagyják el száját,melyek visszhangzanak az ódon falak között,ezáltal egyfaja követelőző hangsújt adva nekik.*Ez attól függ,hogy...ki a partnerem és mennyire ismeri a gyengéimet.*válaszol két nagy levegővétel között.*
|
- Ha gondolod megoldhatom neked... *bár evvel csak azt akarja mondani, hogy ért hozzá* ~ Hmm... egoista és kibírhatatlan, de talán neki is lenne jó oldala? Milyen illúzióromboló... *tovább hevíti Robeket avval, hogy a kézimunka mellé betársul nyelve heves játéka a kutyalény testén* - Mennyi idő alatt éred el a tűréshatárod?
|
[666-647] [646-627] [626-607] [606-587] [586-567] [566-547] [546-527] [526-507] [506-487] [486-467] [466-447] [446-427] [426-407] [406-387] [386-367] [366-347] [346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
