|
Témaindító hozzászólás
|
2010.07.24. 22:22 - |
Hatalmas birtok,a kertben egzotikus állatok találhatóak,gyönyörű gondozott terület. Gyakran szervez bulikat,ahova csak a gazdagok vannak meghívva.
|
[510-491] [490-471] [470-451] [450-431] [430-411] [410-391] [390-371] [370-351] [350-331] [330-311] [310-291] [290-271] [270-251] [250-231] [230-211] [210-191] [190-171] [170-151] [150-131] [130-111] [110-91] [90-71] [70-51] [50-31] [30-11] [10-1]
- Julian... *szinte feltépte az ajtót a fekete kandúr, a fehér véresen feküdt előtte, halkan szuszogott, alig élt már* - Julian ki tette? Ki tette? *könnyek gyúltek Julius szemeiben* - Orvost! Orvost gyorsan! *kiabálta ahogy a torkán kifért, majd lassan simogatni kezdte Julian arcát* - Ki tette...? Julian.... *összroskadt testvére mellett, aztán észrevette, hogy a hátából önlik a vér* - Én tettem.... sajnálom az én hibám, Julian... Julian kérlek ne hagyj itt.... *ölelte magához, s közben teljesen belebénult a látványba*
|
A te döntésed.Lehetőséged megvolt rá,hogy új gazdát keress,de ha nem akkor nem.Ha itt akartok maradni ám legyen és próbáljunk egy normális viszonyt fent tartani.Hasonlót,mint Leo barátom és Tristan.*egy halvány bíztató mosoly jelent meg a képén,majd kérdőn a kandúrra tekintett.Egy röpke pillanatig Julius kezére szegeződik a tekintete,majd ő is odanyújtja.*Sok rosszat feltételezel te rólam,alaptalanul.Ne aggódj,ha a szavamat adom akkor az úgy is van.De ezt persze idővel megtapasztalod.*mosolygott,de olyan gyorsan el is tűnt a mosoly,ahogy Julius.Kérdőn tekintett utána,majd megindult Julius mögött.*
|
- Köszi, de nem kell más gazda... Julian kedvel téged, szóval... *tér ki* - nekem nem gond, ha itt maradunk... mindet meg tudok szokni... amúgy meg... akkor áll az alku... *nyújtotta kezét a férfi felé* - És ne merj becsapni... *ha kezet ráztak, Julius kicsit elmoslyodott, ha nem akkor vissza engedte a kezét, de fülei felpattantak* - Julian... *rohant testvéréhez mit sem törődve most Gaxal*
|
Szabadság alatt annyit értek,hogy megszabadulsz tőlem és segítek szert tenni egy másik gazdára.Elég sok embert ismerek.Elmondod milyet szeretnél és másnapra már el is van intézve.Új gazda,új életstílus,ahol nem kell mondjuk dolgoznod.*ravaszul megcsillantak a szemei,míg ecseteli a lehetőségeket,majd komoly tekintettel végighallgatja a kandúr kéréseit.*Eddig se kellett volna Neki felelnie a hülyeségeidért,ha nem lennél oly makacs.*teszi hozzá*Eddig sem állt szándékomban bántani,de nem adtál más lehetőséget.Tegezés?Hm, nem gondolod,hogy ez túl bizalmas?...Ám legyen.
|
*Julius végighallgatta Gaxot, majd felsóhajtott* - Ugyan te sem gondolod komolyan, hogy nekünk szabadságunk lehet... egy macskalény még csak a pénzt sem kezelheti... *kikapta a férfikezéből az érmét* - Ez... ebben a világban... csak valami fölösleges vacak a számunkra... amit ti kincsnek hisztek nekünk csak szemét... *dobta vissza a férfinek* - Ám legyen... jól fogok viselkedni pár feltétellel... *mondta komolyan* - Ha ezentúl a saját hülyeségemért én felelek, ha Juliant ezentúl tejben vajban fürdeted, ha egy verseny alatt csak egyszer küldesz ringbe, illetve a velem megbeszéltek alapján... valamint nem kell magázzalak..... ha ezeket teljesíted, lehet szó alkuról...
|
Előbb gyere velem.*adta ki az utasítást.Belépett a szokásos nappaliba,belenyúlt a zsebébe és egy apró érmét vett elő belőle.Egy röpke ideig figyelte a lángokat,majd a kandúrra tekintett.*Tudod Julius gondolkodtam a dolgokon.*kezdett bele a mondandóba.Egyik kezével sétapálcáján támaszkodott,míg a másikban az érmét forgatta.*Arra az elhatározásra jutottam,hogy adok neked lehetőséget.*komolyan a kandúr szemébe nézett,vett egy nagy levegőt és folytatta.*Megpróbálsz viselkedni belemegyek,hogy megvásárold a szabadságodat és persze a testvéredét is.Tiszteletet mutatsz irányomban,ezáltal megkönnyíted az életed és kapsz egy kis jutalmat a harc folyamán szerzett pénzből.Nos?*érdeklődött,ravasz pillantással*
|
- Hát eléggé furcsa egy dög az biztos..*mondta Leo, majd megindult az autó felé* - Akkor menjünk Ru Városba, meglátjuk mit tud a kis szőrgombolyag... *nevetett*
- Hé... ereszd el a láncomat... nem vagyok vak, tudom egyedül is, hogy merre kell menni... *morgolódott Julius* - Amúgy meg ha meghalok Julian tudni fogja, nem kell feleslegesne elköszöngetni... baka... *vicsorgott*
/Folyt.Köv.: Ru város > Nagy ketrec/ |
Érdekes az egyszer biztos.Végignézte,ahogy Julian elszenvedte a következményeket,amikért ő a felelős.És még az embereket tartja rosszaknak.Egy ilyen húzás után...*forgatja szemeit,majd arra se méltatja a kandúrt,hogy rá pillantson.*Remélem elköszöntél testvéredtől,mert most elmegyünk,s lehet,hogy te már nem fogsz visszatérni,ezáltal sose látod viszont Juliant.Ez csak rajtad múlik.*szólt oda ridegen,majd a szokásos hanggal odaszólt Leonak.*Indulhatunk?*érdeklődött,majd felkelt a fotelből,magához vette sétapálcáját,majd odalépett Juliushoz és megragadta a láncát.*Az én autómmal megyünk.Ti hátra ültök.*majd kilépett az udvarra és az autóhoz ment,mellyel már kiálltak a garázsból.Az ott álló szolgák kinyitották az ajtókat,majd mikor beszálltak becsukták őket.A biztonság kedvéért bezárta az ajtókat,hogy ne lehessen szökni,majd elindultak a viadalra.*
*Tristan minden szó nélkül követte az embereket,s engedelmesen beszállt az autóba.*
|
- Hmm kíváncsi vagyok, hogy vajon ez az ikeri kapcsolat mennyire mély náluk...
*Ahogy az inas belépett és elmondta a tényeket fintorgott egyet* - Menj Julius a végén még baj lesz...
- Ne félts engem... *magához ölelte testvérét* - Inkább magadra vigyázz, mindig csak aggódsz miattam... pihenj mert a sebeidnek még kell idő a gyógyulásra... *elengedte lassan a kandúrt, rámosolygott majd lement, ahogy belépett a szobába látta a már ismerősnek tűnő arcokat, fintorgott egyet, majd farkával legyezni kezdett idegességét kimutatva* - Mi a probléma? Nem tudsz élni nélkülem?
|
Az az érdekes,hogy nem ő mondta,hanem a testvére könyörgött,hogy ne öljem meg.Mintha meg akarnám ölni.Majd ha behozta az árát,akkor talán lehet róla szó.Remek ötlet,részemről indulhatunk.Inas!*szólt Gax az ajtó felé,mire megjelent a kívánt személy.*Igen uram?*érdeklődött.*Szólj Juliusnak,hogy jöjjön.Lesz egy kis dolga.*majd ismét Leo felé pillantott.Közben az inas elment a macskalényekhez.Bekopogott az ajtón s várt.Mikor ajtót nyitottak elmondta az üzenetet,s visszakísérte Juliust a szobába*Kíváncsi leszek,hogy hogy fog szerepelni.
|
- Van valami a dologban, ha valakit folyamatosan vernek és túl akarja élni meg kell erősödnie.... úgy gondolom Julius is ilyesmi lehet... *monta komoly tekintettel*- Depersze nem mintha lekötni egy macskalény múltja... nem szeretem ha valaki siránkorik... *mondja egyenesen* - És mikor akarod kezdeni? Ha akarod most is elmehetünk kipróbálni a srácot... *vigyorgott*
|
Igaz.Julian olyan,mint a többi itt lévő.Szó nélkül azt teszi amit mondok,de Julius más.Nem lehet könnyen betörni és nem adja meg magát.Egy hosszú játéknak nézek elébe és mostmár tudom,hogy mire használhatom.Majd a küzdelmek során lecsillapodik.*örvendezett,majd belegondolt Leo szavaiba.*Igen,tényleg furcsák,de Julian szerint mindig Juliust bántották ezért lett olyan,amilyen.Lehet,hogy hamarosan a bizalmába fog fogadni.*rejtélyes mosoly jelent meg arcán,közben összedörzsölte a tenyereit.*
Még nem láttam ilyen viadalt,de az elmodás alapján az élet megedzhette annyira,hogy ne essen ki az első mérkőzéseken és ha azokat túléli van esély a többire is.Annyi tapasztalatot össze tud szedni,hogy akár sikeres is legyen.De ez csak az én meglátásom.A dologról úgyis Mr. Gygax-nek kell döntenie.
|
- De legalább nem unalmas, gondolom Julian nem is érdekel túlságosan, mint ahogy Julius felkeltette benned az érdeklődést... hmm.... igazán furcsa ez a testvérpáros, teljesen ellentétesen viselkednek... *mondta felismerőn*- Na mindegy... igazából ahhoz képest, hogy ikrek, még a külsejük sem hasonlít túlságosan... *magyarázta* - Tristan... te mit gondolsz, egy ilyen macskalénynek van esélye egy ilyen viadalon?
|
Az itteni cselédekkel nincs gondom,mind tudja a dolgát,már mondanom se kell nekik.Julius számomra egy kis változatosság.Szeretem uralni őket.Bár nem kell magyaráznom,hisz ismersz.Igen,értem miről beszél.Tényleg van valami kisugárzása.
*Fülét lelapítja mikor gazdája rápillant,majd kicsit félrebillenti fejét.A hűség és bizalom szó hallatára egy halvány bíztató mosoly jelenik meg a képén.*Örülök,hogy így gondolod.*szólal meg végül halkan.Nem tudja Gax szokásait,így nem akar rossz színben feltűnni.*
|
- Nem tudom, a macskalények olyan egyformák és már unom őket... van amelyik lázong van aki magában szid... úgy látom Tristan hűsége maasrendű, mélyebbről gyökeredzik, mint egy igazi kutyánál... bár még nincs velem valami régóta... *a kutyalény felé fordul* - Mégis valahogy olyan érzésem van, hogy bízhatok benne akárhányszor csak ránézek...
|
*Igyekszik rezzenéstelen arcot vágni mikor épp a dícsérete folyik,de így se tudja teljesen elrejteni boldogságát,hisz farkát meg-megcsóválja.*
Ezek szerint jobb egy kutyalény,mint egy macskalény?Idővel szert teszek én is egyre,de csak azok után,ha már hozzászoktam ahhoz a két bolhafészekhez.A fehérnek már találtam munkát,és hála Neked a fekete is hasznomra válik majd.*elmélkedett,majd meghúzta a poharat,s miután kiürült letette az asztalra.*Remélem eljösz,majd a viadalra.Mindenképp jól fogsz járni.Ha mást nem legalább azt láthatod,hogy hogy tépik szét egymást.Már a gondolattól is nevethetnékem támad.Hamarosan jön a következő parti,ahova remélem el tudtok jönni.Majd körbekérdezem a szomszédokat.*vált témát.*
|
- Hát igyekszem a segítségedre lenni mindenben... hmmm hát most egyenlőre szeretném kiismerni, és majd meglátjuk, hogy mi lesz, bár nagyon illedelmes, nincs semmi kivetnivalóm a személyisége ellen, azt hiszem hogy ő tényleg a büszkeségem lesz, legalábbis remélem... mikor akarod kiképezni a macskát? Te magad fogod csinálni egyáltalán?
|
Ez kezd egyre jobb és jobb lenni.Érdekesen hangzik a dolog.Nah látod,ezért gonoldtam,hogy segítesz kiagyalni valami jobbat.És lám,igazam is lett.*mosolygott a férfi.Ekkor megjelent az inas és letett az asztalra két poharat italllal.*Egészségünkre.*átadta,majd emelte a poharat Leo felé tisztelet gyanánt.*És Te mit tervezel a büszkeségeddel?*célzott a kutyalényre,aki még mindig mozdulatlanul állt egészen addig míg a büszkeség szót meg nem hallotta.Erre megmozdította a fülét.*
|
- Nem semmit nem használhatnak... úgy mint az állatok, úgy kel küzdeniük, fogakkal karommal... van aki túléli és van aki nem... de ha jól megedzed, nagyon sok pénzt hozhat a konyhára... bár én nem gondolkodtam még ilyesmin, nem vagyok ezeknek a híve, meg nekem nincs is ilyen vad cicusom... szerintem ne csonkítsd meg, akkor tuti nem lesz esélye a versenyeken... *mondja egyszerűen*
|
*Rezzenéstelen arccal hallgatja a két fél közötti nem mindennapi beszélgetést.Titkon örül neki,hogy nem róla beszélnek,bár ha ezt kérik tőle,megteszi,hisz a hűség mindenek felett.*
Persze,bár még nem voltam ilyeneken.Valamiféle fegyvert lehet használni vagy csak végtagok?Ez remekül hangzik.Majd megedződik a viadalon,ha nem akkor így járt.*mosolyog gonoszul*Hogy mikre?Eljutottam a csonkolás gondolatáig is,de letettem róla.Ha megszolgálta az árát,akkor lehet róla szó,de addig nem.
|
[510-491] [490-471] [470-451] [450-431] [430-411] [410-391] [390-371] [370-351] [350-331] [330-311] [310-291] [290-271] [270-251] [250-231] [230-211] [210-191] [190-171] [170-151] [150-131] [130-111] [110-91] [90-71] [70-51] [50-31] [30-11] [10-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
