|
Témaindító hozzászólás
|
2020.03.30. 21:32 - |
Eto nem szereti az embereket, de annl inkbb szereti a kényelmet és a nyugalmat. Nagyon híres orvos, egyedül él otthonában, habár a takarítónő és a kertész gyakran járnak hozzá, hogy a házban mindig tisztaság legyen. |
[158-139] [138-119] [118-99] [98-79] [78-59] [58-39] [38-19] [18-1]
| Eto hamar ráunt erre a játékra, s kipróbált még pár dolgot a cicán, de eközben nem hagyta neki, hogy akár egyszer is elélvezzen. Amikor végre megelégedett a bűntetéssel, kivette a cica szájából a szájpecket. - Jól van... azt hiszem mára elég bűntetést kaptál. Ha szépen kérsz, megjutalmazhatlak... - nyomta a cica fenekéhez saját nemiszervét, persze még csak a ruhán keresztül. - Akarsz engem Avery? El akarsz élvezni? - búgta neki rekedtes hangon az izgalomtól, mégis türelmesen várt a válaszra, a cicától akarta hallani. |
Avery nem tudta eldönteni, hogy félnie kellene Etotól, vagy sem. Legbelől talán félt tőle, pont emiatt engedelmeskedett neki az imént. Nem akart engedni a férfinak, de az eszét teljesen elbódította a szer, ami a szervezetében volt. Ködös volt a tekintete, a teste pedig forró, gyorsan vette a levegőt, miközben tompán ugyan, de hallotta gazdája minden egyes szavát.
- Mmmmh! - nyüszített fel a következő pillanatban, mikor hirtelen Eto valami hideg és kemény tárgyat nyomott fel a fenekébe egy szó nélkül. Ha ez nem lett volna elég, alfele megrándult, mikor a tárgy rezegni kezdett benne. A könnye is kicsordult, fájdalmas volt, de az esze azt súgta neki, hogy ez nem rossz érzés. A fájdalom nem rossz érzés.
Avery megrángatta a kezeit, néhány percig kínlódott, egyre jobban feszítette a fenekét a rezgő vibrátor, pedig nem volt túl nagy méretű, Eto férfiasságánál jóval kisebb volt, ezt már tudta nagyon jól. Néha olykor a szeme is felakadt, mikor mocorgás közben a vibrátor olyan helyre nyomódott, ahová nem kellett volna. |
| A férfi csak sejtelmesen mosolygott a cicán, látta rajta a félelmet, de a vágyakozást is. - Jó fiú, ha jól viselkedsz, élvezni fogod a kis játékunkat. - simított végig az arcán, majd a kandúrka lábait jobban széttárta. - Viszont mivel úgy tűnik, nem szereted, ha valaki óvatosan bánik veled, meg sem fog kottyanni, ha csak úgy beléd hatol valmi felkészítés nélkül... - avval egy kisebb méretű vibrátort tolt a fenekébe. - Ilyen érzés... ha nem szoktatlak hozzá. Milyen? Jól érzed magad? Hmmm - felkapcsolta a vibrátoron a rezgési fokozatot a maximumra. - nem akarom, hogy idő előtt elélvezz... szóval... mit is használjak...? |
Avery hatalmasakat nyelt a szájpecek miatt, a teste perceken belül felforrósodott, az arca kipirult, a pupillája immáron teljesen kikerekedett, mint egy kölyökmacskának. Gyorsan vette a levegőt az orrán keresztül, fészkelődni kezdett az ágyon, úgy fordult, hogy a karjára tudja tenni a fejét. Hamar kínlódni kezdett, soha nem érzett még ilyesmit, a teste nem enggedelmeskedett neki, az elmélye teljesen elbódult, tekintete pedig hamar homályos lett. Hallotta Eto hangját, mire fülecskéje megrebbent.
A kétségeeseés azonnal kiült az arcára, ahogy gazdája távozott. Ha most itt fogja hagyni szevedni a kölyköt, abba biztosan belepusztul.
- Mmmhh... - nyöszörögte és bár próbált kiszabadulni, a teste egyre ernyedtebb volt, egyre forróbb volt, lüktetett mindenhol. Amint visszatért, Avery összekucorodva figyelte, hogy mit csinál, Eto láthatta rajta, hogy már nagyon rosszul viseli a szer hatásait. Kínlódva ugyan, de engedelmeskedett a férfinak, a szer tette ezt vele, lábait teljesen széttárta, hogy Eto a lehető legjobban hozzá tudjon férni, reszketett a forróságtól és halkan nyüszögött. |
| Eto csak figyelte a fiút, ahogy a szer lassan kifejti a hatását, s mindeközben semmiféle érzelem nem volt leolvasható az arcáról. Amikor már elégnek érezte a szer kibontakozására való időt, távozott a szobából és egy bőrönddel tért vissza.
- Tudod... azt hiszem, hogy ez még mindig nem elég bűntetés neked, de... mondtam már neked, én nem vagyok jó ember. - avval elővett pár dolgot a bőröndből. Többek közt egy vibrátort is, de volt ezen felül még egyéb más szexjátékot is. - Tárd szét a lábaid, hogy hozzád férjek. - ha a cica ellenkezni is akart, valószínűleg a szer hatása alatt állva engedelmeskedett, ha mégsem történt meg amit kért, akkor sem szólt semmit, inkább kivárt. |
Avery már nem tudott szólni többet, mert a következő pillanatban Eto egy szájpecket helyezett ajkai közé, ezzel a kölyök macska teljesen elnémult, csak az erölkődését lehetett hallani, ahogy megpróbálta a kezeit kifeszegetni a bilincsből, természetesen sikertelenül.
- Mmmhh... - nyöszörögte. Szerette volna elmondani gazdájának, hogy nem akarta bántani, hogy nem szándékosan harapta meg, csak ösztönből, de a férfi esélyt se adott neki arra, hogy megmagyarázza. Talán jogosan.
Kissé rettegve nézett Etora, amint az elhajtott pár kósza tincset Avery arcából, felnyikkant, mikor ismét rászívott a nyakára, oda, ahol már a vörös folt amúgy is egyre vörösebb lett.
Hevesen rázni kezdte a fejét, mert bár nem tudta, hogy Eto itt mire is gondolt, de azt nem akarta, hogy bántsa. Avery kifejezetten rosszul bírta a fájdalmat, de mégis vágyott rá. Próbált elkúszni Eto útjából, de a bilincs nem engedte, és a következő pillanatban már csak érezte is a szúrást. Nem volt fájdalmas, de attól jobban megrémült, hogyy nem tudta, mit adott be neki.
- Mmmmhhöhööömmm... - nyöszörögte, majd egyre erősebben vette a levegőt az orrán, pupillája teljesen összeszűkült, fülét lecsapta, lábait összeszorította. |
A férfi egy szájpecekkel befogta Avery száját. - Hogy mit fogok tenni veled? Nos... -húzott végig az oldalán. - Meg fogom mutatni neked, hogy mi jár annak, aki engedetlen... - simított ki pár tincset a cica arcából. - Milyen szép látványt nyújtasz így... - hajolt közel a nyakához és a régebbi szívásnyomot újra megszívta. - Kár volt elrontanod a pillanatot, olyan gyönyört akartam adni neked, amit sose felejtettél volna el.... de azt hiszem, te egészen másra vágysz. - vett elő egy dobozt - Meséltem ugye... hogy orvos vagyok. Ennek okán könnyen hozzá jutok, egy két dologhoz... - vett elő egy fecskendőt és babrálni kezdett vele. - Ne aggódj, semmi halálos, csak egy kis mámor, hogy jobban érezhesd magad. - viyorgott rá, majd a tartalmát beszúrta a kandúrnak. Etonak olyan ügyes kezei voltak, hogy Avery szinte meg sem érezte a szúrást. - Hamarosan érezni fogod, ahogy a tested egyre inkább felforrósodik... alig várom, hogy láthassam az arcodat mindeközben. |
Avery összerezzent, mikor a férfi adott neki egy pofont. Nem fájt neki, csak hirtelen érte a tudat, hogy a férfi megütötte őt. Az arcára tette a kezét, fülét lecsapta, nem akarta bántani Etot, de reflex szerűen harapott rá az ujjára. Nem volt biztos abban, hogy ez most az ő vagy a férfi hibája volt, de minden bizonnyal az övé.
- Eto... - nyöszörögte gazdája nevét, de amint felkapta őt az ágyból és szinte azonnal átviharzott Avery szobájába, a kölyök nyikkanva ért a matracra. Nem tudta, hogy most végül is bocsánatot kellene kérnie, vagy sem, de nem tette. Ingerülten kezdte rángatni a kezét, amint azt kibilincselte az ágyhoz.
- Ne! Várj! Mit akarsz csinálni velem? - kérdezte kissé megrémülve és most úgy érezte, hogy igazi büntetést fog kapni gazdájától, amiért megsebesítette annak kezét. |
| Eto felszisszent, ujjaiból vér serkemt és ahogy kirántotta az ujját a cica szájából hirtelen adott neki egy pofont. Nem volt túl erős, vagy fájdalmas, inkább csak tájékoztató jellegű, de Eto reménxei szerint hatásos. - Hát így állunk... - a tekintete dühösnek tűnt, felkapta a cicát és egy kisebb táskát a földről, majd elvitte Averyt a saját szobájába. Ott szinte ledobta az ágyra és pillanatok alatt már csattant is a bilincs a kezén, amit az ágy rácsához rögzített. Ha a kandúrka bármit is mondott eközben, nem foglalkozott vele. - Meg kell mutatnom neked, hogy mi jár annak, aki megsebzi a gazdáját. - a szemeiben már nem volt látható az addigi kedvesség, vagy odaadás. |
| Kicsit úgy érezte, hogy szét van esve. Avery nem ilyen, nem ennyire behódoló, nem ennyire engedelmes, mint most. Ő sokkal makacsabb ennél. Kimerült és érezte, hogy a teste forró, minden egyes cm a bőrén forró volt. Jól esett neki Eto cirógatása, kifejezetten élvezte, de ekkor már kicsit az esze mondhatni elment. Annyira kimerült, hogy Eto simán be tudta csúsztatni két ujját Avery szájába. A cica automatikusan elkezdte gazdája ujjait nyalogatni érdes nyelvével, benyálazta, szopogatta egy kicsit, de aztán feleszmélt. Túlságosan szelíd lett és túlságosan engedelmes. Azonnal, hogy erre rájött, kicsit ráharapott Eto ujjaira, de nem akart neki túl nagy fájdalmat okozni. Viszont ez nem sikerül, mert végül erősebben ráharapott. Tudta azt is, hogy ha rosszul viselkedik, büntetést kap, de valószínűleg nem olyat, mint a múlt éjjel. Mégis a vadsága a cicának még mindig megvolt és ezt most meg is mutatta. |
| Eto cirógatta a cicát, látta rajta a kimerültséget, de ahogy hozzá dörgölődzött, valahogy mégérezhette, hogy többet akar. Vigyorra húzta a száját és megemelte Avery tekintetét, hogy egyenesen a szemébe kelljen néznie. Óvatosan becsúsztatta két ujját a macska szájába. - nyald meg őket jó alaposan, ma nem fogok síkosítót használni... s ne próbálj meg ráharapni... - avval várta, hogy mit lép majd a cicus, ellenkezni fog, vagy szép lassan hagyja magát betörni. |
| Még mindig zilált a cica. Etora nézett homályos tekintetével, mikor az végigaimított az arcán. Kellemes meleg bizsergető érzés járta át a testét, miközben hozzá ért. Halkan dorombolni kezdett, ami ismét csak nem volt túlságosan megszokott a kandúrkától, de most kellemesen érezte magát. Halkan nyüszögött, mikor a nyakörv került szóba. Tudta, hogy ez az egy dolog van rajta, ami meggátolja a szabadságában. Nem mehet el... Odakint a gazdátlan nyakörves macskákat kilövik. Avery ettől rettegett és kirázta a hideg. Pihegve bújt Eto karjához,szégyellte magát, mert még szerette volna folytatni, pont úgy, mint tegnap éjjel. Elpirult, de lehajtotta inkább a fejét, hogy ne lehessen látni. |
| Eto elmosolyodott és végig simított az arcán ahogy a cica kielégült. - Túl sok az energiád... és túl sokat kívánsz egy olyan alaktól, mint én... - simogatta az arcát. - én nem vagyok jó ember, de jó sorod lesz mellettem, ha jól viselkedsz. - simított a nyakörvre. - Talán idővel ezt is levehetjük, ha majd már nem akarsz elszökni tőlem Avery. |
| Avery nem értette saját testének reakcióit. Miért élvezi azt, amit Eto tesz vele? Ő ezt nem akarja, egyáltalán nem akarja és a szíve, a lelke is tiltakozik ellene, de a teste teljesen mást akar és kezdtem elveszíteni a kontrollt, főleg, amit gazdája abba hagyta azt, amit csinált épp. Szinte könyörgött neki, hogy folytassa és ezért a kandúrka utálta saját magát, de nem tehetett róla.
-Én... Én nem... - nyüszögtem, de szinte a tekintete mindent elárult. Vágyakozva, elhomályosodott tekintettel nézett a férfira, mikor az ajkára simított.
A csók hirtelen érte, fel is nyikkant, de utána egyből csak a vágy járt a fejében és nem bírta tovább. Elélvezett bele Eto tenyerébe, de közben a csókba nyögött, szeme felakadt az orgazmuatól, amit még soha nem élt eddig át. Elhúzta a fejét a csók után, majd lihegve Eto vállának döntötte a fejét, keze elengedte a karján lévő anyagot, amibe karmait is beleeresztette. Kimerült, de tudta, hogy ez még csak a kezdet volt. |
| Eto természetesen élvezettel figyelte a cicus reakcióit. A szájával ellenkezett, de érezte rajta, hogy nagyon is élvezi, már már túlságosan is. Többet és még annál is többet akart látni belőle. Miután abbahagyta a kényeztetést, nem gondolta volna, hogy Avery megadja magát neki, de végül a testi vágyak győztek az elméje felett, Eto pedig elvigyorodott, s végig simított a cica ajkán. - Jó fiú vagy... látod, megkapod a jutalmadat. - fogott rá ismét a kandúrságára, s miközben ismét mozgásba lendült a keze, mélyen és szenvedélyesen megcsókolta a cicust. |
| Avery soha nem hitte volna, hogy pont az elején ennyire gyűlölt Eto karjai között fog ilyen dolgokat átélni. Egyik kezével a férfi felsőjét szorította, miközben halkan pihegett, de végül az ajkába harapott a fiatal kandúr, nem akarta ezt az érzést. Soha nem akart ilyesmit érezni, de Eto megmutatta neki tegnap éjszaka azt, amit nem akart. Félt tőle, a testi örömöktől félt a legjobban.
Ahogy Eto a fiú kandúrságán mozgatta a kezét, egyre hangosabban sóhajtozott, erősebben fogta Eto felsőjét is. Alig tudott neki válaszolni.
- Nem... Én... Áh... Még nem, nem tudtam, hogy hogyan kell és... - lihegett, de néhány perc múlva érezte, hogy már nem bírja tovább. Ekkor Eto abbahagyta a kényeztetést. Avery nyikkanni se mert ezek után, nem tudtam, hogy mégis mit kellene tegyen, de nem bírta tovább. Nyekeregve fúrta Eto vállába a fejét, majd lihegni kezdett. Szabad kezével, amelyikkel nem a férfi felsőjét markolat, a keze után nyúlt. A teste vágyott a folytatásra, de az esze azt súgta, hogy nem szabad. Végül a vágy győzött és az új, de mégis idegen érzés utáni vágy.
- Léci... Ne hagyd abba, akarom... Akarom... Jó cica leszek... Ígérem! - lihegve makogott, miközben várta, hogy Eto befejezze azt, amit elkezdett. |
| - Nincs abban semmi rossz, ha élvezed... ne tiltakozz az érzés ellen. - búgta a fülébe negédes hangon, s keze ritmusosan kezdett mozogni Avery farkán. - Magadnak sem csináltad még soha? - simított végig a testén érzékien, elidőzve a mellbombókon és közben egx pillanatra sem hagyta abba a mozgást. - Legyél jó cica és fogadd el a sorsod... - hagyta abba hirtelen, mielőtt a kandúrka.kielégült volna, s várta mit lép erre |
| Avery picit megilletődött, mikor Eto egyből azt hozta fel, hogy a fiatal cica igen is élvezte a tegnap esti büntetést. Avery felnyikkant, mikor a férfi a nyakához hajolt és erősebben megszívta, hogy foltot hagyjon rajta. Önkéntelenül is felsóhajtott.
- Nem! Én... Én... Mmmh! - nyikkant fel újra, mikor gazdája lenyúlt oda, ahová tegnap este is.
- Én nem akarom, csak... - makogott zavartan, de a teste már most remegett. Valóban azt akarta, hogy Eto mocskos dolgokat tegyen vele és nem bírt már magával. Megint automatikusan széttette a lábát a férfinak. Ilyenkor kifejezetten engedelmes tud lenni. Kirázta a cica testét a hideg és valóban élvezte, amit Eto csinált. Fel is sóhajtott, de azért szóban még viaskodott kicsit.
- Nem igaz... Ez nem... Ah! - nyögött fel a simogatásra ismét. |
| - Nos maradjunk annyiban, hogy te sem a jobbik oldaladat mutattad nekem. - tudta le végül ennyivel, minek is foglalkozni a múlttal, ami már megtörtént az megtörtént és már semmit sem tehetett ellene. - Ráadáaul úgy gondolom, hogy az előző éjszaka... nem igazán hatott számodra bűntetésként... nagyon felvágták a nyelved. - hajolt a nyakához és megwzívta, apró kis foltot hagyva maga után. - úgy gondolom... élvezted az estét... - nézett végig rajta. - Talán csak azért akarsz itt lenni ebben a szobában, mért azt akarod, hogy olyan mocskos dolgokat tegyek veled, mint tegnap este... - nyúlt a cica kandúrságához, ugyanis még mindig nem.kerített neki alsónadrágot, nem is igazán volt szándékában. - Nekem úgx tűnik, valaki nagyon izgatott attól, ha megérintem... valld csak be, hogy igazán jó vwgyok ebben... - nyalt végig nyakán érzékin |
- Az nem az én hibám, hogy olyan voltál velem az elején és rossz következtetést vontam le - rántotta meg a vállát Avery, hiszen Eto volt az, aki a kocsi miatt megrugdosta, hideg vízzel locsolta és és még egy csomó minden mást it tett vele. Ezeknek annyira nem örült a cica, de úgy fogta fel, mint egy büntetést, ahogy a tegnap éjszakát is.
- Eeeeh? Semmit? - kérdezett vissza ugyan azzal a hangnemmel, majd elhúzta az ajkát. Egyáltalán nem volt boldog, hogy ezért a hosszú, kínzó kéztartásért nem kap semmit se. Elfordította a fejét és felfújta az arcát kissé duzzogva. Még mindig makacs volt, de már megtanulta, hogy hol a helye. Eto alatt...
- Jó, de akkor is... Ez olyan... Nem fair! - vágta rá, majd mkor Eto leült mellé, kicsit elhúzódott. Nem rémült meg, de azért egy cseppet megrezzent, mikor magához húzta.
- Öhm... én... Izé... - pillogott félre a kandúrka és nem is igazán tudta, hogy erre mit mondjon. Vágyott a büntetésre, de nem vallotta volna be Etonak.
- Én nem... vagyis nem hiszem, hogy én... - nyelt egy nagyot, majd végül Etora pillantott, de az arca teljesen elvörösödött. Mostanában Eto ezt váltja ki belőle, de nem tudta, hogy miért. Pedig annyira gyűlölnie kellene a férfit, de a tegnap éjszaka óta valami megváltozott Averyben. |
[158-139] [138-119] [118-99] [98-79] [78-59] [58-39] [38-19] [18-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
