|
Témaindító hozzászólás
|
2010.10.15. 21:42 - |
A csodák forrása egy olyan hely, amiről sok monda kering, úgy tartják, hogy itt a kívánságok életre kelnek, s ha valaki iszik a vízből, örök életet talál.. persze ez mind csak mese...
|
[89-70] [69-50] [49-30] [29-10] [9-1]
18+
*Szemeit lehunyva tartja,míg száján veszi a levegőt,ahol időnként hangosabb nyögések hagyják el torkát.Fülei teljesen a fejéhez lapultak, összetapadt haja előre omlott.Izmai meg-megrándultak,ahogy lassan a beteljesedéshez ért.Egyre jobban hozzásimult Rinhez,mancsa,mely a fiú hátsóján pihent lassan a hasához kezdett vándorolni,onnan meg egy rövid kitérőt tett partnere férfiasságához.Nem időzött ott sokat,hisz háta megfeszült,farkán szerteállt a szőr,majd egy hatalmas nyögés kíséretében elélvezett.*
|
18+
Minél gyorsabban, vadabbul és ösztönszerűen hágja őt a rókakirály, annál jobban felszabadul, annál gyönyörteljesebben és hangosabban kiáltozik. Izgatja Rint, ahogy Septim fogja őt, a hangja, az a szabadság, amellyel rendelkeznek. Ezek a nagy lökések mindig kiszakítják a szabályos légzés alól, de csak még jobban élvezi. Remegni kezdenek a lábai, majd felkúszik a reszketés az egész testére. Tüzelni kezd a bőre, elapadnak a könnyei és az élvezettől el-elakad a hangja.
|
18+
*Nem törődik a külvilággal,azzal sem,hogy ki hallhatja őket vagy ki láthatja.A pillanatnak él.Füleit hátracsapta,ahogy mozgott a fiúban,s mikor Rin győgései túlszárnyalták a sajátját,doppingszerként hatott rá s csak gyorsított a tempón.Szabad kezével megmarkolta partnere fenekét.Teljesen átadta magát az érzéseknek,melynek hatására időnként nagyobbakat lökött rajta.*Ennek...örü...örülök.*céloz arra,hogy nem bántja meg.*
|
18+
Belemerül az érzésekbe a fiú. Kiürül a világ, csak ők ketten maradnak. Szentnek érzi magát, egy megáldott lénynek. Teljesen kitárulkozott és Septim nem gyűlöli, sőt mi több, még a legnagyobb kívánságát is teljesíti. Mit számít egy kis fájdalom? Semmit. Ez a minden, a Mennyország kapuja kinyílt előtte és úgy érzi, beléphetett rajta. - Nem... nem bántasz... meg... - suttogja. - Minden... amit kívánhattam... megkaptam... - vallja be. Örömkönnyeket hullatva, magas hangon nyögdécselve lesz uráé. Érzi, hogy vigyáznak rá, s reméli, nem hagyják sosem bemocskolni az ő tiszta érzéseit, kitárt szívét.
|
18+
*Figyeli partnere minden reakcióját és rezzenését.Szabad kezével gyengéden cirógatja partnere bordáit,hogy lazítani tudjon,közben
halkan szuszogva csókokkal bombázza a nyakát.*Én is boldog vagyok...és ígérem...nem foglak megvetni.De tudnod kell,hogy szívemet eddig senki nem ejtette rabul.Nem akarlak megbántani ezzel.*válaszol érzékien,majd lassan mozogni kezd a fiúban,közben halk nyögések hagyják el a torkát.*
|
18+
Szemeit összeszorítja, szája viszont lassan nagyra nyílik és feje is megemelkedik. Hideg fut át a testén a bódító fájdalommal együtt, amitől kicsit megfeszül, de aztán ahogy levegő után kezd kapkodni, újra ellazul, így a fájdalom is megszűnik. Könnyek potyognak a szeméből, lélegzetvételei hangos nyögés-sóhajok, de amint tudja, megsimogatja Septim karját, jelezve neki, semmi baj, minden rendben. - Boldog vagyok. - suttogja őszintén. - Tudom, hogy amit érzek... nem viszonzod... de nem baj... csak ne vess meg... - kéri szerelmét. - A szívem nem hazudik, nem árul el soha... Tiéd... ahogy mindenem. - beszél őszintén.
|
18+
*Odatérdel Rin mögé.Izgatott,hisz még sose volt dolga férfiakkal.Bízik benne,hogy mindent jól fog csinálni.Egyik kezével megtámaszkodik a fiú mellett,majd lassan behatol,amíg csak tud szorosan hozzásimulva.Háta kisebb ívbe feszül és egy apró sóhaj hagyja el a torkát,közben partnere füle tövét kezdi cirógatni.Bízik benne,hogy nem okoz akkora fájdalmat és csalódást a rókafiú számára,mely elveszi kedvét az együttlétekről.*Nyugalom.*súgja oda kélyes hangon*
|
18+
Apró kis fájdalmas nyögések szaladnak ki a száján, mikor két ujjra vált a rókakirály, de hamar elhalnak, s utána ugyanolyan átéltséggel élvezi a műveletet. Szinte csalódottan forgolódik, hogy láthassa szerelmét, mikor abbahagyja az ujjazását, majd még jobban kitolja a fenekét. - Akarom. - sóhajtja. Szemei lázas vágyakozással telítettek, arca kellemesen vörös, haja összetapadt, lábait pedig még jobban szétrakja. Mindennél jobban vágyik most erre, s nem is érdekli, mi lesz majd utána, vagy fájni fog-e. Biztosan, mégis vágyik az együttlétre.
|
18+
*Elhatározta,hogy megteszi,amit a fejébe vett,s mostmár nem lép vissza.Egyre jobban partnerére öszpontosít,nem foglalkozik mással csak a pillanattal.Fülei az égbe merednek,megnyugtatja a Rintől szűrődő hangok,hisz akkor nem lehet rossz,de egy pillanatra megtorpan,mikor a fiú arccal előre az avarban landol.Mivel hallja,hogy nincs gond,ezért folytatja,de mostmár két ujjal.Lázba hozza a dolog,bőre libabőrös lesz,szíve egyre hevesebben ver.Férfiassága is lassacskán a tetőfokra hág.Amint kellően előkészítette a terepet kihúzza ujjait Rinből.*Az első lépésekkel megvagyunk.Felkészültél a folytatásra?*érdeklődik,majd várja az engedélyt.*
|
18+
Rin továbbra is tartja magát abban a helyzetben, amibe beállt. Már döntött és ezen nem változtathat semmi. - Nem kell megtenned, ha nem akarsz engem. - mondja végül ezt ahelyett, hogy majd szól, ha azt szeretné, hogy abbamaradjon valami. Egész teste összerezzen, mint megérzi Septim ujjbegyét, fülei hátracsapódnak, rókafarkán szanaszét mered a szőr, szíve kihagy egy ütemet, de továbbra sem mutat semmilyen ellenállást. Felemeli a fejét, ahogy elindul a bevezető szakasz, fura, sosem érzett érzés, de a tudat, hogy ezt az a valaki okozza számára, akiért bármeddig elmenne, akiért bármire képes lenne, akinek bármit megtenne, megédesíti. Szája szétnyílik, arca vörös lesz, s kapkodni kezdi a levegőt. Elveszti a tudatossága nagyrészét, karjai összerogynak, arca így belenyomódik az avarba, de nem zavarja. Rövid ujju kis keze megindul, míg meg nem találja, amit keres, saját hímtagját. Ösztönösen izgatja ő is magát, hogy tényleg ne legyen számára fájdalmas, mikor Septimé lesz. Fülei már nem lapulnak a fejéhez, előre buknak, rókafarka leomlik a comja mellé. Elengedte magát, s ettől a hangja is megered. Sóhajtozni kezd.
|
*Rono odakint várakozik, bár nem süti a nap ezt a föld alatti világot, mégis olyan melegek a járatok, hogy hamar megszárad... felveszi a ruháját, majd kiül és fülel, nehogy jöjjön valaki és meglássa így az uralkodót, most nagyon örül, hogy nem ment bele a játékba, hiszen az ő feladata védelmezni az uralkodót, az ő felelőssége, ha valami balul sül el... meg tényleg nem is érzeltt semmit sem, így felesleges lett volna bármit is tennie... kicsit úgy is érezte megszégyenítené Rint, bár ezt talán magának sem vallja be... reméli hogy barátja nem fogja túlságosan összetörni a fiatal szívét* - Micsoda unalom... *dől hátra a falnak, de még mindig figyel minden neszre*
|
*Tekintete megakad Ronon aki épp elhagyja a terepet.Már épp megszólalna,mikor rámutat a lényegre*Megértelek.*fülei lekonyulnak,majd vesz egy nagy levegőt.Csak ül a törülközőn és maga elé mered.Elgondolkodik a fehér róka szavain.Elég sok igazság rejlik abban,amit mondott.Ő is inkább a nőkért van oda,de megfordult már a fejében a gondolat,hogy milyen lehet férfival,persze csak akkor mikor ő dominál.És most itt van előtte egy kis fiúcska,aki önként felajánlotta magát,az ártatlanságát.Bevallotta,hogy teljesen odavan érte,szereti őt,így nem okozhat csalódást neki.Annyi mindent bevállalt érte,így nem hátrálhat meg,főleg,hogy helyzetbe is állt.Miután elhatározta magát,felkel s odatérdel Rinhez.*Még mindig azt mondom,hogy bármikor abbahagyom,ha szólsz.Először tágítok,hogy kevésbé fájjon.*tájékoztatja szándékairól a fiút,egyik ujját a nyíláshoz téve,majd lassan behelyezi azt.Azzal a tempóval ahogy behatolt mozgatni kezdi*
|
Különös képzelgések szállják meg Rin agyát, míg Septim azt nem mondja, hogy "lyuk-lyuk". Mélyet hasít ez a kölyök lelkébe, de arca meg sem rezzen, így nem tudni. Még mindig imádja őt, még mindig ellenállhatatlannak találja. Ahogy hátrafésüli nedves haját, abban van Rin számára valami őrült erotikus, amitől teljesen lázba jön, noha eddig sem volt kérdéses, kívánja-e a játékot, aminek elébe néz. Bólint a rókakirálynak, aztán engedelmesen átadja a testét neki. Csodálkozva néz Rono után, miközben már bizsergés járja át bőrét ott, ahol Septim megérintette. Rono mond újabb olyan dolgot, ami belehasít a kölyök lelkébe. Mit is várt? Hogy ha kitárja a szívét, gyengéden megkapja, amit szeretne? Most már ostobaságnak tűnik, s az álomlepte boldogság is tovaszáll. Ugyan a rókakirály kinyilvánította, hogy nem ért a saját neme képviselőihez, mégis arra számított, ha már belemegy a játékba, mindent belead. De hát neki is kellene tennie valamit. Azonban már nem akar. Amikor lehet, hátat fordít urának, négykézlábra ereszkedik, s ahogy kitolja neki a fenekét, felemeli magasra száradófélben lévő, lompos farkát. Nem ábrándozik tovább gyengédségről és egy másik kitárt szívől. Összetört valami az álmában és már mást sem akar, csak őszinte lenni Septimhez. Őszintén odadni a testét, még egyszer a lelkét, hátha majd a szeretkezés közben megérti, mennyire szereti. Hogy ő nem csak egy lyuk, amit be lehet tömni, hanem érző lény, aki a szívét nyújtotta át számára.
|
*Rono felsóhajt, majd hírtelen felkel és elmegy a türülközőjéért* - Azt hiszem én ezt kihagyom fiúk... már bocsi Rin, tök aranyos vagy meg minden, de nem szeretek mellékszereplő lenni egy történetben... *célozza ezt mindkét rókának, majd magára veszi a türülközőjét, vállára a ruháit és a kardját* - Kint megvárlak benneteket... különben is jobb ha valaki őrködik... még csak az kellene hogy valaki meglásson téged Sep... milyen pletykák terjengenének szerinted? *mondja nagyon is komolyan* - Szóval én kint leszek... amúgy sem bukok a pasikra, egyszeűen... *rámutat férfiasságára* - Nem na... *avval ki is megy, odakint felöltözik ha már megszáradt*
|
Én se próbáltam még fiúval,de végeredményben olyan lehet,mint lánnyal,nem?Lyuk-lyuk.*von vállat*Szerintem hagyjuk az ösztönöket tombolni,de csak óvatosan.Nem akarom,hogy megsérüljön a Picúr.*ecseteli,majd miután mindenki megrázta magát ő is így tesz.Haja a szemébe hullik,melyet hátrafésül.*Látod,azt szeretné,ha én teljesíteném be a vágyát,tehát az én helyem már megvan.Ebből következik,hogy a tiéd is.*vigyorog önelégülten,majd odatérdel Rin mellé.*Kérlek szólj,ha tényleg kellemetlen és azt szeretnéd,ha vége lenne.Ígérem megpróbálok minél kíméletesebb lenni.Roni...Te addig adhatsz nyelvleckéket a diákunknak,ha gondolod.*tekintetét le sem veszi áldozatukról,úgy mondja tanácsadójának.Nem vesztegeti az időt ő sem.Gyengéden végigsimít Rin testén,egy utolsó csókot lop tőle,egy röppke pillanatra elidőzik a nyakánál,majd a bordáit is megcélozza.*
|
Komolyan veszi Septim szavait és rábólint. Nem tűnik úgy, hogy bármiféle ellenkezés lenne a kölyökben. Inkább felkészültnek látszik. Nem is szándékozik sietni kiszállni a vízből, hiszen a király azt rontja meg, aki utoljára ér ki a vízből és ő mindennél jobban szeretné, ha ez ő lehetne. Ám a rókakirály felveszi őt, majd még csókot is kap tőle. Heves szívveréssel, örömmel viszonozza a csókot, majd mivel senkit sem zavar, hogy Rono kirázza magából a vizet, Rin is alaposan megrázza a farkincáját, amely így már szebben fest az előbbi, víztől lelapult szőrű, csorgó állapotánál. Megvárja, míg Rono is odatelepszik hozzá, majd elpirul, ahogy rá hárul, hogy elmondja, mit is szeretne. Nyel egyet, de komolyan veszi a feladatát. - Meleg vagyok, vagy sem, bármit megteszek nektek. - kezdi félénken. - Sosem gondoltam volna, hogy az érzéseim egyszer majd elérik azt, akinek szólnak, ezért nem álmodoztam arról, hogy beteljesülhet a vágyam, hogy azé legyek, akit szeretek. Illetve... - itt lesüti szemeit - már rég az övé vagyok, de most... talán... máshogy is... - lesz bizonytalanabb a beszéde, majd elpirultan felnéz Septimre, ezzel jelezve, hogy mindennek ő a tárgya, aztán kicsit újra megnyugszik és most Ronora néz. - Sosem voltam senkivel... nincs semmilyen tapasztalatom... ezért nem igazán van elképzelésem sem... - vallja be neki. Már nem annyira feszült, de még mindig ugyanaz az aranyos Rin, mint aki előbb volt. Most mutatkozik meg az a kétféle viselkedés, amely rá jellemző különféle helyzetekben, a félénkség és a tudatosság. - Érzéseim vannak arról, mi tehet boldoggá valakit. - teszi hozzá. Újra félénk lesz, hátralapulnak a fülei és elpirul, s úgy néz Ronora, mintha rosszat tett volna.
|
- Igen, pontosan olyan egy irányú, mint az enyém... *vigyorog sejtelmesen, majd kimegy a vízből és megrázza magát, talán mást is eltalál a víz zuhatag de nem nagyon törődik vele, úgyis mindneki vizes* - Én még nem próbáltam fiúval... és még a hármasban sem, szóval *vigyorog* - Ez nekem most nagyon új és nagyon kíváncsi vagyok... *mondja mint egy kisgyerek aki egy új fajta nyalókát szeretne épp megkóstolni*- Szóval...? Hagyjuk az ösztöneinket csak úgy tombolni, vagy Rin elmondja mit szeretne? Egyből térjünk a lényegre, vagy? *mostmár nem vigyorog, nagyon is komolynak tűnik* - Érdekelne, hogy Rin hogy gondolta a hármast...
|
Jaj,milyen vagy.Megmondtam,hogy egyirányú út a hátsóm.*komolytalankodik,nőies hangon,mikor Rono rápaskol*Csak nem félsz Roni fiú?Megértem mondjuk.Rettegj is a királyi igazságszolgáltatástól.Hova gondolsz én se vagyok meleg.Nem mi fűtöttük fel a vizet,melyben épp uszikálsz.*vigyorogja,majd komolyra fordítja a szót.*Rin,benne vagyunk a játékban,de valamit tudnod kell.Ha meg akarsz állni csak szólnod kell és abbahagyjuk,ha kellemetlen számodra.Azért igyekszünk megkímélni tőlük,hogy jól érezd magad.*teszi vállaira a kezét,majd egy bátorító mosolyt küld felé,mikor kijelenti,hogy itt és most szeretné és rögtön hármasban tanácsadójára pillant.*A biztonság kedvéért a partot válasszuk szerintem.Nem akarom,hogy vízbe fulljon ez a pöttöm fiúcska.Indulás.Aki utoljára ér oda,azt megrontom.*vigyorogja,persze nem gondolja komolyan.Kimászik a partra,majd felkapja Rint és a törülközőkhöz viszi.Leteszi,majd egy biztató csókot nyom ajkaira.*
|
Már nem látja annnnyira tragikusan a helyzetét. A legijesztőbb az volt a számára, hogy azonnal meggyűlöli őt Septim és undorodva, megalázva kihajítja az életéből. Most, hogy túlvannak a kérdéses ponton és még mindig ittlehet, Rin egy kicsit megnyugszik. Talán hibásan, talán nem. Az uralkodó nem tekinti rossznak a helyzetet, a kis rókafiúnak pedig csakis az ő véleménye számít ebben a kérdésben. Ugyan csak ők ketten tudnak titkáról, felőle az anyján, Ronon és Septimen kívül bárki mondhatná, hogy mocskos, perverz, selejtes, undorító, beteges, vagy bármilyen más, rossz, amire vágyik, amit érez. Aranyosan kuncog a rókakirály megjegyzésén, nem is bírja megállni. Majd hirtelen elhal a kuncogása és áhitattal néz fel szerelmére. Bódulat lesz úrrá rajta, ahogy megérinti őt, könnyedén engedi át magát Septimnek. A szíve megugrik, pulzusa az egekig száll. Soha sem mert ilyen merészet álmodni, s most hajszálra van lehőbb vágyától. ~ Köszönöm. ~ mondja hálásan a Csodák forrásának. Most már hisz ebben a helyben, hisz, mint talán soha semmiben. Csillogó szemekkel néz urára, csügg minden szaván. - Itt és most. - ejti ki a szavakat, annyira boldoggá teszik őt. Úgy gondolja, álmodik. És nem akar felébredni. - Rendben. - mondja Rononak. Most végre már rá is rá tud nézni, eddig ámulatba esve bámulta királyát. Nyel egyet, aztán fejet hajt, mintha ezzel akarná kifejezni, hogy hajlandó szolgálni, megtenni, amit tőle kér. Hiszen most már egyértelmű, hogy ebben a trióban lányszerepet kap. Rin azonban boldog vele.
|
- Hát végülis ha picibe akkor rendben van... mert ha így oda próbálnék ülni azt hiszem sérvet kapnál minimum... *mondja neki vigyorogva* - Heh micsoda pazarlás... *avval hírtelen az uralkdó mellé kerül és rápaskol a hím fenekére* - Na jó, komolyra fordítva a szót... ha komolyan akarjátok és Rinnek sincs semmiféle ellenvetése velem kapcsolatban... mert ugye veled vbiztosan nincs... szóval... akkor én benne lennék... *vigyorog* - Avval az egy feltétellel, hogy engem sem dug meg senki... bocsi de nem vagyok meleg... *ezt a célzást pedig az uralkodónak szánja* - Nos? *néz Rinre*
|
[89-70] [69-50] [49-30] [29-10] [9-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
