|
Témaindító hozzászólás
|
2013.06.28. 20:10 - |
Mr. Dutroux él itt, feleségével Jinnel és szólgálóikkal. |
[409-390] [389-370] [369-350] [349-330] [329-310] [309-290] [289-270] [269-250] [249-230] [229-210] [209-190] [189-170] [169-150] [149-130] [129-110] [109-90] [89-70] [69-50] [49-30] [29-10] [9-1]
- De... ez nem igazi házasság! *fakad ki és egyre vadabbul akarja ellökni magátók Natot* - Én... nem akarom megtenni... *a férfi magához húzza, s furcsa mód ez a közelség visszafogja őt, vissza attól, hogy tovább tiltakozzon, hogy ellökje a férfit, de savaival még mindig ellenkezik* - Kérem... ez túl gyors... én ezt nem akarom...!
 |
*Nat nem hagyja magát lerázni,s mikor első nyelves csókja sikertelen lett,rátért a nyakára.*Az esküvő egyik velejárója ez Drágám.Beleegyeztél,hogy hozzámjösz,esküvő után jön a nászéjszaka.*húzza magához a derekánál fogva.*Azt mondják,hogy nincs is annál jobb.*mosolyog gonoszul.*
 |
*Mivel Nat egyre erőszakosabb lesz, kezdeti feszültsége nem hogy oldódik, de növekszik is, száját összezárja amikor a férfi megpróbál nyelvével is rásegíteni a csókra, viszont muszáj kinyitni száját amikor beszélni is akar hozzá* - Kérem, ez... ez túl gyors... mi... nem így állapodtunk meg...*próbálja meg eltolni a férfit*
|
*Mivel hagyja magát Jin,egyre rámenősebben csókolja,villás nyelvét igyekszik betenni partnere szájába.Tekintetét egy pillanatra sem veszi le,hisz kíváncsi a lány minden reakciójára.Egyik kezét közben nekitámasztja a falnak,míg a másikat a vállára tette.*
|
- É...értem... nos... akkor *de elhallgattatják, nagyot nyel, hiszen Nat ajka vészesen közeledik az övé felé... végig a férfi szemeibe néz, azokba a hideg és könyörtelen, félelmet keltő szemekbe... ellenkezne, de meg sem bír mozdulni, hagyja hát, hogy megcsókolja őt, annak ellenére, hogy nem ebben állapodtak meg.*
|
Különös és furcsa időszak köszönt mindkettőnkre.Még jómagam se tapasztaltam még meg,hogy milyen valójában a házas élet.*majd mutatóujját Jin szájára teszi.Korántsem áll szándékában jelen helyzetben válaszolni a kérdésre.*Vacsoránál kap egy kis ízelítőt.Most másért jöttem.*mondja némi komolysággal a hangjában.Nem is tétlenkedik sokat.Hamar a lényegre tér.Odahajol a lányhoz,majd igyekszik csókot nyomni az ajkára.*
|
- Mrs.Dutroux? Eg kicsit furcsa... de... biztosan megszokom majd... *aztán hirtelen témát vált* - De én... komolyan nem értek semmit... kérem magyarázza el... mi az amit tudnom kellene? *kérleli Natot, hátha mégis megtudhatja az igazságot... hisz olyan gyorsan volt meg az esküvő... s már a neve is megváltozott... már egy emberhez kötik őt... s köti ő is magát... hátrálni már nem tud így csak mozdulatlanná dermed, ez az ember megrémiszti és perzseli a tekintetével*
|
Tudom,hogy eléggé össze van még zavarodva,de agyjon egy kis időt és világossá válik minden.Ne siettesse el a dolgokat,különben nem látja át.*zárja le ennyivel a dolgot,még mielőtt Jin bármit is kérdezhetett volna.*Ezt leszámítva,minden rendben?*kérdezi.*Hogy érzi magát Mrs. Dutroux-ként?*hangja csevegős,különös kiejtése ellenére is,közben lassan közelít Jin felé.Tekintetét le sem veszi a lányról.*
|
- Értem... *mosolygott a macskalényre* - Jó, hogy így gondolsz magadra... Mr. Dutroux biztosan nem lehet rossz ember, ha törődik a macskalényeivel... olyan furcsa helyzet... minden olyan gyorsan történt, még szinte fel sem fogtam... de remélem azért jól megleszünk majd... *ekkor benyitott Nat, s Jin teljesen elpirult, hiszen nem tudta mennyit hallhatott ebből a párbeszédből a férje* - Szép estét... *köszön el a macskalénytől, s tekintete a férfire szegeződik, a félelmet keltő tekintet elől általában menekül, de ha a férfi is rá figyel akkor ő sem kapja el tekintetét*
|
Így is lehet fogalmazni.*bólint a szellem kijelentésre,majd kérdőn felhúzza egyik szemöldökét.*Nem vagyok szolga.Van saját akaratom.De kérdésedre válaszolva,tíz éve már hogy itt élek.*jelenti ki büszkén.*
*Nat kellően megunta a benti fecsegést,de Maya elérte a kívánt célt egyenlőre,így a férfi benyitott.Tekintete megakadt a macskán*Idő van.várnak rád.*jelentette ki tömören és figyelte ahogy Maya eltűnik.*
 |
- Értem... olyasmi vagy, mint egy szellem? *mosolyog rá, nem ijeszti meg a macska fenyegető kinézete* - Nem is kértem volna... mindenképpen Mr. Dutrouxtól szerettem volna hallani... *mondja egyszerűen,s a macska szemeibe néz akkor is amikor az közelebb megy hozzá* - Talán... talán roszabb volna, de még mindig jobb, mint találgatni... *sóhajt* - Te mióta szolgálsz a gazdádnál? *érdeklődik*
|
Nekem mindenhova van bejutásom.*jelenti ki egyszerűen.*Igen.Mindenről tudok.Én is elmondhatnám,de nem kaptam rá engedélyt.Sőt,kifejezetten megtiltotta a dolgot.Tehát ne is kérd,hogy megtegyem.Nat tudja,hogy mit miért tesz.*lép közelebb a lányhoz.*Miért fontos számodra,hogy tudd?Nem tartasz tőle,hogy csak rosszabb lesz?*érdeklődött,míg a férfi türelmetlenül várakozott kint.*
|
*Jin szinte felreppen az ágy mellől és egészen a falig araszol* - Te... miért vagy az én szobámban? Ez... nem civakodás... egyszerűen csak... érteni akarom a gazdádat de nem értem... te tudod hogy mi folyik itt igaz? Csak én vagyok aki nem tud semmiről... ha elmondaná... de nem mondja el... semmit sem mond.. az őrületbe kerget evvel...
- Igenis gazdám... természetesen mindig készen állok az ön szolgálatára. *szól halkan a szobában meghúzódó árny*
 |
Cöcöcö*hallatszik a szoba sötét sarkából a ciccegés,miután Maya látta Jin kitörését.*Ezt nevezem.Ahogy végetért az esküvő máris túlvagytok életetek első civakodásán.*villannak meg szemei a sötétben.*Nat majd mindent időben elmagyaráz.Ha úgy ítéli,hogy alkalmas vagy befogadni az információkat.
*Nat a szobájáig meg sem állt.Könnyed lenge öltözetre cserélte elegáns szmokingját.Eddig minden a tervek szerint haladt,így elégedett volt önmagával és a csapattal is.*Nemsokára eljő a te időd.*szólt oda Silentnek,majd elietett Jin szobája felé.Az ajtó előtt megtorpant és várt a jelre.*
|
- Inkább az illetlenség, ahogy maga viselkedett... *fordul sarkon* - nem értem, hogy mit ért az alatt, hogy az apám nem mert a szemembe nézni, és milyen igazságról beszél maga...? *arra, hogy vacsoránál mindent elmond, nem felel semmit, csak beront a saját szobájába, észre sem veszi Mayát, a ruhákat hanyagul dobja a földre, a milliókat érő holmi, most úgy fetreng a földön, mintha valami ócska, öreg rongyról lenne szó, Jinen csak a fehérneműk maradnak, de azonnal magára is kapja az egyik kényelmes felsőjét, majd egy nadrágot is, s úgy csúszik le az ágy mellé* - Semmit sem értek... mi folyik itt?
|
Nem vagyok az a bulizós típus.Ezt tudják rólam és ha már elhagyom a színteret,nem látják értelmét tovább maradni.Illetlenség is.Ezért mentek el.*válaszol első kérdésére.*Az apja nem mer a szemébe nézni.Úgy véli jobb,ha én mondom el az igazat.Előbb menjen átöltözni,a többit elmesélem később,a vacsoránál.*elvezeti az ajtajához,majd továbbmegy.Maya már bent várja Jint a sötét szobában készen kis tervére.Előkészíti gazdájának a terepet.*
|
- Mr. Dutroux... *indult meg a lány újdonsült férje felé* - Kérem... mit jelentsen ez... miért ment el hirtelen mindenki? És miért mondta az apám, hogy kérdezzem önt? Talán van valami amiről tudnom kellene?
|
*Nat megtorpan,majd a férfire tekint.*Vigyázni fogok.*jelenti ki egyszerűen,majd bólint és kezet ráz a férfival.Amint elmennek az emberek és kiürül a ház,Nat halad a szobája felé.Az ajtóban még odaszól a komornyiknak.*Ha mindenki elment zárjatok be.Mára elég volt a buliból.*azzal megy tovább.*
|
*Jin éppen apjával táncol, aki abbahagyja a tánclépést amikor látja, hogy Nat is ezt teszi, elhangzanak a bűvös szavak, melyből Jin apja tudja, hogy most mit kell tennie, lassan a zene is elhalkul, a tömeg morajlani kezd, s hirtelen kiürül a terem, Jin anyja kiviszi Theot és a lány macskalényeit is, csak az apa marad ott, aki szembe kerül így Nattal.* - Kérem vigyázzon a lányomra... és természetesen tartani fogom magamat a megállapodásunkhoz... *nyújtja a kezét a férfi felé, míg Jin ebből semmit sem ért* - Légy jó kislány Jin... és ha bármi kérdésed van, már csak Mr. Dutrouxhoz fordulj... *avval szinte eltűnik*
- Apa várj... én ezt nem értem! *kiállt utána, de válasz már nem érkezik*
|
*Az egész szertartás és buli békésen és harmónikusan telt.Egy árva hangos szó sem hagyta el senki száját.A ház alkalmazottai is lazítottak, bár aki megtehette. Maya is nyugodt volt.Nem akart gazdájának keresztbe tenni,követte a tervezetet,amit megbeszéltek.*
Szerintem én felhagyok most ezzel.*mondja alig hallhatóan a lánynak, akit korábban felkért táncolni,csak hagyják békén a közelebbi barátok.*Egyenlőre kibuliztam magam.Megyek a szobámba.*jelenti ki egyszerűen.*
|
[409-390] [389-370] [369-350] [349-330] [329-310] [309-290] [289-270] [269-250] [249-230] [229-210] [209-190] [189-170] [169-150] [149-130] [129-110] [109-90] [89-70] [69-50] [49-30] [29-10] [9-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
