|
Témaindító hozzászólás
|
2010.07.24. 22:22 - |
Hatalmas birtok,a kertben egzotikus állatok találhatóak,gyönyörű gondozott terület. Gyakran szervez bulikat,ahova csak a gazdagok vannak meghívva.
|
[510-491] [490-471] [470-451] [450-431] [430-411] [410-391] [390-371] [370-351] [350-331] [330-311] [310-291] [290-271] [270-251] [250-231] [230-211] [210-191] [190-171] [170-151] [150-131] [130-111] [110-91] [90-71] [70-51] [50-31] [30-11] [10-1]
*Jó ideje már,hogy Juliusnak nyoma veszett.Minden nap a keresésére indult,vagy kerestetni kezdte valakivel.Nem hitte volna,hogy ennyire felzaklatta a kandúrt a visszautasítása,hogy inkább lelépett minden szó nélkül.Azóta már sikerült kiszabadítani pár alkalmazottat,így nincs egyedül.Van aki ellátja a ház körüli munkákat.Mikor befejezte a reggelizést,ismét elindult,hogy bejárja a környéket.Amint kinyitotta az ajtót megpillantotta a ramaty állapotban lévő Juliust.Megdöbbent a látványtól,első pillanatban azt se tudta,hogy mitévő legyen,de aztán felemelte és felvitte az orvosi részlegbe.Hamar orvost hívott,s várt,hogy kiérkezzen.*
 |
*Juliust megzavarták sétája közben, méghozzá rókalények, kik lázadü macskának nézték, s mert szembe szállt velük, végül életveszélyes sebekkel, egy cellában végezte a feketepiaci raktárban, s azt sem tudta hogy került oda ismét, hónapok teltek el nyomorban, de Julius újra és újra megszökött, míg az utolsó sikeresnek nem bizonyult... végre elért Gax házáig, megkapaszkodott a kerítésben, erőt vett magán* ~ Még egy kicsit... csak még egy kicsit... *szajkózta magában, míg el nem érte az ajtót, be akart csengetni, de mielőtt elérhette volna a csengőt össze esett az ajtó előtt...
 |
- Nem... nekem most... muszáj tisztáznom magamban a dolgokat, mindenképpen elmegyek sétálni, kérlek addig maradj itt... biztonságosabb idebent... *avval int egyet Gax felé* - Ne aggódj nem lesz semmi bajom... *rámosolyog Gaxra, majd tovább megy, s már nem fordul vissza, bár Gax mellett akar maradni, még előbb le kell tisztáznia magában az érzéseit, s mindent elnyomni magában ami csak létezik....*
 |
Gyorsan telik az idő,mikor nem figyelünk rá.*pillant ki ő is az ablakon,majd mikor Julius bejelenti,hogy elmegy felé kapja a fejét.*Hogyhogy?Egyedül akarsz menni?Nem túl biztonságos nappal egyedül kint lenned.Van telefon,oda tudunk telefonálni és hagyhatunk egy üzenetet nekik,hogy itt vagyunk.*ajánlkozott Gax*
 |
- Talán... igazad van... *tekint ki az ablakon* - Mikor... mikor lett reggel? *pislog* - Nem is vettem észre, hogy így eltelt az idő... *sóhajt* - Nem szóltunk senkinek, hogy eljöttünk, már biztosan aggódnak miattunk, elmegyek kiszellőztetni a fejem és közben.. szólok nekik, hogy jöjjenek ide... *feláll és indul*
|
Tény,hogy van köztük árulók,nem is miattuk töröm magam.A bejáró régóta a család barátja.Az ő ükükük nagyapja szolgálta az én üküküknagyapámat.Régre visszanyúló barátság.Hogy ti ketten?Van fogalmad róla,hogy mennyi munka az?Legalább három ember foglalkozik az állatokkal,fél tucat a kertet tartja rendben,másik fél tucat a ház körüli javításokat,ha kell.Ott vannak a konyhások,takarítók és még sorolhatnám.Hárman kevesek vagytok rá.Ha gondolod szemmel tarthatod a személyzetet.
|
- Ohh hát igen, elég nagy ez a ház... mi? Te vissza akarsz menni az alkalmazottaidért? Megőrültél? Szerintem inkább másokat kellene felvenned helyettük... *hiszen Julius is tudott róla, hogy meg akarták mérgezni a férfit* - Vagy... majd Julian és én megcsinálunkmindent, sőt már Maxin is a te macskád.. ő is segíthet... nem akarom, hogy olyan személyeket engedj be ide akikben nem lehet megbízni... *mondja nagyon komoly arcal*
|
Nem is emlékszem olyanra esetre,mikor ekkora csend volt.Valaki még éjszaka is fent van,hogy elvégezze a teendőit.Tény,de örülök,hogy ismét itt lehetek.Az alkalmazottakat pedig idővel kiszabadítjuk és visszatérhetnek.Egyenlőre egy különös vakációként tekintek az egészre,de szeretném,ha visszatérne minden a régi kerékvágásba.*ismeri be.*
|
- Mindegy, majd holnapj rendelj valami finomat reggelire... *vigyorogta* - Egyébként szerintem semmit sem hagytak, sok dolog lesz a házzal, felfordulás van, majd holnap nekilátok a kitakarításának, jobb lesz mint újkorában... *mosolyogta* - Egyébként a szolgálóidat is elkapták, nem bánod, hogy most egy sincs itt aki ellátja a munkákat?
|
Nem,semmi gond.Részben az én hibám.Ami a múltkor történt...azért elnézést kérek.Elragadott a hév.*célzott arra,mikor megcsókolta.Némán meredt kifelé az ablakon,figyelve az éjszaka sötétjét,majd hallotta a kandúr közeledő lépteit*Lehet,hogy van még a raktárban valami étel.Hm,ugyan.A rendőrök nem hinnének nekem.Bolondnak tartanának,hisz ők tartják kézben a város biztonságát és biztos tudnának róla,ha macskalények lepnék el a várost.
|
- Sajnálom, nem akartalak felzaklatni... nincs semmi baj, nekem elég ha melletted lehetek, nem fogok olyat tenni amit nem akarsz, szóval ne emészd magad ezen... *avval tényleg elindult egy kis harapnivalóért, de persze a hűtőben semmit sem talált így üres kézzel tért vissza* - Azt hiszem mindent kiettek a hűtőből amit csak lehetett... egyébként miért nem mentél el a rendőrségre még? Azt hittem az lesz az első dolgod, hogy... elmondod a rendőröknek mi történt...
|
Nem vagy a terhemre,mert az a normális és a természetes,ha a lények éreznek.Én ellenben rideg és érzéketlen vagyok.Tény,ha megint el kéne vesztenem valakit,nem hiszem,hogy kibírnám.*ért egyet a kandúrral,míg felkel a helyéről és az ablakpárkányra támaszkodik,fejét lehajtva.*A régi kalóztörténetekben úgy írták,hogy a nők odavannak a sérülésekért,hegekért és egyéb maradandó sebért,hisz azoknak történetük van.Sajnálom Julius.Tudom nem hallottad még ezt tőlem és remélem többet nem is fogod...,de....félek.Félek,hogy egy idő után érzelmek alakulnának ki.*mondja ki keserűen*Nem kérek,köszönöm.
|
- Megértem, ha a terhedre vagyok ezekkel az érzésekkel... de azt hiszem avval már elkéstél, hogy azt kérd ne kedveljelek meg... makacs, önző, kibírhatatlan és hűséges vagyok... szerintem te se vágysz arra igazán, hogy ne kedveljenek, csupán félsz, hogy ismét elveszíthetsz valami értékeset... *elpirul amikor Gax a testéről beszélsz* -És tele van sebekkel, régi hegekkel, forradásokkal meg égésnyomokkal.. mégis az enyém, ahogy az emlékeim is... de nekem tényleg megfelel... amit az előbb mondtam... bár gondolom úgy sem változtatsz a döntéseden... *felkel* - Most tényleg elmegyek egy kis harapnivalóért... hozzak valamit neked is? *érdeklődött*
|
Nem erről van szó...csak én...hm...hogy is mondjam...nem akarom,hogy megkedveljenek.Az érzések gyengévé teszik az embert.Sebezhetővé és önzővé válik.Nem akarok másoknak ártani.Nem arról van szó.*céloz a testért.*Szép és kidolgozott.*tekintett félre*Azért ismerem Salazart,Dimitriék gazdáját.Megadja amit kérek érzelmek nélkül.*válaszol Julius kérdésére,de még mindig nem pillant rá.*
|
*elhallgat amikor Gax jelez a ezével* - Te is kellemetlenül érzed magad miattam? *ő is a férfire tekint, nagyot nyel, de tekintetét nem kapja el* - Én azt akartam tudni, hogy... az én testem, nem jó? Mégha csak szórakozásból is, vagy időtöltésből, nekem megfelel... nem kell, hogy bármit is érezz irántam...
|
*Felemeli a kezét,jelezvén,hogy csendet kér.*Nem kell bocsánatot kérned.Én...hibáztam.Nem kellett volna faggatnom téged és akkor most nem éreznéd kellemetlen helyzetben magad.Nem haragszom...csak egy kicsit...meglepett a dolog.*pillantott világoskék szemeivel a kandúrra.Tekintetébe egy különös kisugárzás is vegyült,mely ebben az esetben olyan esetlenné tette,mint egy kezdőt.*
|
*Pár pillanatig még megbújt a paplan alatt, majd lassan kibontkakozott belőle* - Sajnálom... én csak... *sóhajt* - Ne haragudj felelőtlen voltam, annak ellenére, hogy ilyen állapotban vagy most, de... én is zavart vagyok, és nem tudom mit kezdjek evvel az állapottal... sajnálom, tényleg ne haragudj...
|
Miből gondolod,hogy nem venném komolyan?Nem vagyok egy komolytalan kis ficsúr.Emiatt ne fájjon a fejed.Időnként nekem se megy a kellő megfogalmazás.Gondold ki és talán...*kezdett bele a mondatába,de befejezni már nem tudta.Meglepődött,ahogy Julius átölelte.Mint aki sokkot kapott,csak meredt maga elé.Nem tudta mit szóljon,vagy hogy szóljon-e egyáltalán bármit is.Csak meredt maga elé,azon agyalva,hogy ez csak egy álom-e.*
|
- De... nem erről van szó... nem akarom hogy ide hívd... *sóhajt* - De nem megy beszélni róla... főleg ezek után... *elkomorodik az arca* - Ráadásul úgy sem vennéd komolyan... *durcáskodva elfordul, bár inkább csak zavarban van* - Én csak... nem vagyok jó a szavak használatában, talán jobb lenne ha... *átöleli Gaxot és megcsókolja, persze nem hosszú időre, épp hogy érinti az ajkait, aztán teljesen vörös fejjel húzza magára a takarót, reménykedik abban, hogy ha ő nem látja Gaxot, az sem látja őt*
|
Nincs benne semmi rossz.Ha gondolod áthívhatom,ha esetleg...*majd a távozó kandúr karját megragadja és visszahúzza.*Nem mindegy.Ha akarsz beszélj róla,meghallgatlak,ígérem.Ha tudok tanácsot is adok,bár nem erről vagyok híres,de megpróbálhatom.*ajánlkozik a férfi*Nem kell magadban tartanod az érzéseidet,gondolataidat.Ebben a házban mindig van valaki aki meghallgat.
|
[510-491] [490-471] [470-451] [450-431] [430-411] [410-391] [390-371] [370-351] [350-331] [330-311] [310-291] [290-271] [270-251] [250-231] [230-211] [210-191] [190-171] [170-151] [150-131] [130-111] [110-91] [90-71] [70-51] [50-31] [30-11] [10-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
