|
Témaindító hozzászólás
|
2010.07.24. 22:22 - |
Hatalmas birtok,a kertben egzotikus állatok találhatóak,gyönyörű gondozott terület. Gyakran szervez bulikat,ahova csak a gazdagok vannak meghívva.
|
[510-491] [490-471] [470-451] [450-431] [430-411] [410-391] [390-371] [370-351] [350-331] [330-311] [310-291] [290-271] [270-251] [250-231] [230-211] [210-191] [190-171] [170-151] [150-131] [130-111] [110-91] [90-71] [70-51] [50-31] [30-11] [10-1]
Üdvözlöm Mr.Royal.Gratulálok a győzelméhez.De,van rövidebb verziója.Riusnak hívnak,de előfordul,hogy valaki csak simán Cur-nak.Szakmai ártalom.*mosolyog a macskalény.*Nos,uram.Egy hétig az ön szolgálatában leszek.Mit tehetek önért?*érdeklődik.*
 |
*Percy végül barátja nélkül tért vissza a hajóútról, ezért kissé megzuhant, de a külvilágnak igyekezett et nem mutatni, főképp Tristannak, hiszen csak a kutyalénye maradt neki, s nem akarta, hogy az aggodalmaskadjon miatta... amikor kideült, hogy ő bizonyult a legjobban, Mr. Salazar felajánlotta neki Hermész szolgálatait, s mivel úgy gondolta, talán ez az egy hét enyhítheti bánatát, elfogadta, bár meg is nehezítette magának a helyzetet. Nem akarta, hogy a macskalény felismerje, így beköltözött addig barátja házába, a szolgálók tudták ki is ő, és hogy mi történt, de etől függetlenül továbbra is serénykedtek a villában, Julius természetesen elzárásra került az alagsori börtönben, míg gazdája rá nem szabja a bűntetését. Julian és Maxin ledöbbentek a hallottak alapján, de mint macskalények semmit sem tehettek... hamarosan pedig csengettek, Percy nagyon izgult, hisz most még Tristant is otthon hagyta, nehogy felismerje őt a kandúr.* - Üdvözöllek... *mondta miután kinyitotta az ajtót* - Mercurius... ha nem tévedek... elég kacifántos név, nem szoktad rövidíteni? *érdeklődik*
 |
*Összepakolt egy heti cuccot,majd rohant a kocsihoz,ahol Robek várta.Betette hátra a táskáját,majd beült a kutyalény mellé.Elütötték az időt,míg megérkeztek a megadott címre.Robek nem bíbelődött,megvárta,míg Hermész besétált,s becsukódott mögötte az ajtó,majd elhajtott.*
*Mercurius megnyomta a csöngőt,majd türelmesen várt,egészen addig míg valaki nem nyitott neki ajtót.Amint tehette bement.*
|
*Julius megpróbál válaszolni, de a hangok nem jönnek ki a torkán, végül bólint, hogy minden rendben, de kezével megpróbálja elmutogatni, hogy nagyon szomjas, s bár nem akarta felébreszteni Gaxot, igazán boldog, hogy felébredt, és kiderült, nem csak halucinálja az egészet*
 |
*Egyre jobban elhatalmasodik rajta az a különös érzés,mintha valaki figyelné,így lassan kezd magához térni.Résnyire kinyitja a szemeit,melyekkel homályosan lát,de fokozatosan kezd kitisztulni.Felemeli a fejét a karfáról,de nyakába éles görcs nyilal.Felszisszen és odakap.Sikeresen elfeküdte azt.Amint feltápászkodott odabotorkált az ágyhoz és megkapaszkodott benne.Megdöbbenve tapasztalta,hogy Julius felébredt.*Jó reggel.*mosolyodik el a férfi.*Minden rendben?
 |
*Végül feladja, vissza mászik valahogy a helyére, s csak figyeli tovább a férfit, úgy dönt nem kezd újra magánakcióba, valósznűleg Gax nem örülne neki ha mégjobban megsérülne és megint kihívhatná az orvost...tehát csak éberen figyeli, mivel sokat aludt, egyáltalán nem fáradt, de egyre szomjasabb lesz*
|
*Különös érzés lengi körül,ahogy Julius figyeli.Mocorog egy keveset álmában,majd a másik oldalára fordul és folytatja az alvást.A kandúr akciójáról mit sem tud és semmit sem érzékel,még akkor sem mikor visszahuppan.Teljesen kiütötte magát.*
|
*Julius egyre csak nézi Gaxot, meg akarja érinteni őt, hogy valóban valóságos e... vagy csak a képzelete szórakozik vele... ahogy felül érez némi fájdalmat ismét, de nem törődik vele, lábait lerakja a talajra... mély levegőt vesz, el akarja érni a férfit, akiért hónapokig küzdött, tisztázni akarja magát, még akkor is ha Gax a sérüléseiből levonhatta a következtetést... feláll hát, ami még viszonylag könnyedén sikerül a kandúrnak, de amint lépni próbál, kicsúszik lábai alól a talaj, szerencséjére a lendület miatt csak vissza zuhan az ágyra és így nem szerez több sérülést*
|
*Mozdulatlanul hever a székben,csak az egyenletes szuszogása hallatszik.Rég nem pihent ilyen jól.Julius mocorgása sem zavarta fel belőle.Rémálmok sem gyötrik,úgy érzi ez a nap még tartogathat valami jót a számára.*
|
*Oldalra tekint, ahol megpillantja Gaxot, önkéntelenül is mosolyra húzódk szája, nem akarja felébreszteni a férfit így csak nézi őt, nagyot nyel, egy kicsit ki van száradva a torka, de ezen kívül nem érzi a fájdalmat, amit eddig érzett, reméli, hogy el tudja mondnai az igazat Gaxnak, bár ahogy erre gondol, épp kezével a szájához kap... hiszen nem tud beszélni, bár a száján lassan begyógyulnak a vágások, de valószínűleg bele telik pár napba mire ismét megszólal*
|
*Mostanság nem túl aktív életet folytatott,hisz napja nagy részét a gyengélkedőben töltötte.Unalmas volt,hisz kísértetiesen csöndes és kihalt,de pont az ilyen az ami megfelel a meditállásra,olvasásra és kikapcsolódásra.Itt nem zavarják,nem kell semmivel sem törődnie.Most is épp mélyen alszik.Napok óta nem hunyta le a szemét,egészen mostanáig,mikor a teste legyőzte az akaratát.*
|
*Julius azóta is aludt, pedig már majdnem egy hét teltl azóta, hogy felnyitotta a szemét... valósznűleg a gyógyszerek is besegítettek abba, hogy álmából sokáig ne ébredjen fel, ám most mégis megrebbentek pillái,s lassan kinyitotta épp szemét, ismét a puha ágyneműben ébred, fülei megrebbennek, mély levegőt vesz és megpróbál felülni, de éles fájdalom hasít mellkasába így kénytelen vissza dőlni az ágyba*
|
*Rezzenéstelen arccal figyeli a kandúrt,akinek hamarosan lecsukódnak a szemei.Mivel kérdésére választ nem kapott,így nem lép ezügyben semmit.Ha fájdalma van úgyis tudtára fogja adni.Amint elaludt ismét visszaült a székébe.Egy darabig még ébren volt,majd őt is elnyomta az álom.*
|
*Végül Gax szavai és a fáradtság meggyőzik, hogy valóban aludnia kell, a szeme lecsukódik, válaszolni már nem bír, mivel elnyomja az álom, de ez már más, érzi, hogy biztonságban van, hogy gazdája vigyázni fog rá, s ott lesz akkor is amikor újra felébred... az elmúlt időszak megmutatta Juliusnak, hogy mt is jelent számára ez az ember... s a ház melyet otthonának hívhat...
|
*Figyeli a kandúr reakcióját.Meglepődik mikor elérzékenyül,bár megérti tettét.A kezében lévő törülközővel letörli arcát.*Aludj.Szükséged van egy kis pihenésre.Ha kellek itt leszek a közelben.*bíztatja a kandúrt,hátha így sikerül rávennie őt az alvásra.*Egyébként van fájdalmad?*kérdez még egy utolsót*
|
*Ahogy Julius meglátja a férfit, könnyek szöknek a szemébe, végre haza ért... számára ez rettenetesen nagy boldogság... nem törődik többé a szavakkal, hagyja hogy Gax beadja neki a gyógyszert, bólint egy aprót a férfinek, hogy megértette, de tekintete még mindig bágyadt és gyenge, próbálja nyitva tartani szemét, hogy megbizonyosodhasson, ez nem csak egy álom...*
|
*Gax a sarokban lévő széken ült és aludt.Nem igen hagyta el ezt a helységet,csak nagy ritkán,de akkor is hamar visszatért.Nem aludt mélyen így hallotta Julius köhögését.Felpattant,majd odalépett az ágyhoz.Törülközőért nyúlt és letörölte a vért,amit felköhögött.*Csak nyugalom.*azzal az asztalhoz lépett.Felvette onnan a jegyzeteket,amiket az orvos írt és böngészni kezdte.Amint megtalálta a keresett részt,letette felvett egy ampullát,amiből egy fecskendőt megtöltött.Visszalépett a kandúrhoz és beadta neki.*Ez a szer segíti elállítani a belső vérzést.*magyarázza,pedig nem is biztos,hogy érti a kandúr.*
|
*Miközben az orvos ellátta végig eszméletlen volt, de ebben az állapotban talán éberen is sokkos állapotban lett volna... de a sötétségben mintha hallotta volna gazdája hangját... érezte volna illatát... talán ezért is történt, hogy a macskalény pár óra elteltével felnyitotta egyik szemét, mivel a másik már hónapok óta volt kezeletlen, megszokta, hogy nem lát vele... meglepte hogy egy ágyban fekszik, s nem a fekete piac bűze lengi be, megpróbált szavakat formálni és kiejteni őket, de ahelyett, hogy beszélt volna, csak vért köhögött fel*
|
*Beletelt jó tíz percbe mire kiérkezett az orvos.Alaposan szemügyre vette a sérült macskalényt,majd fejcsóválva a férfi felé fordult.*A helyében elaltatnám.
Csakhogy nincs a helyemben.Rendbe tudja hozni?*kérdezte türelmetlenül a férfi.*
Sok időbe fog kerülni és igen csekély az esély a felépülésre.
Nem ez volt a kérdés.
Megpróbálom.
Akkor mondja mire van szüksége és lásson hozzá Doktor úr.
*Az orvos elkezdte ellátni a sérüléseket.A legsúlyosabbtól kezdve haladt az enyhébbek felé.Beletelt jó pár órába,mire sikerült minden sebet bekötöznie,a karját pedig begipszelnie.Letett egy marék gyógyszert az asztalra,melyeket megfelelő adagokban kellett odaadni a sérültnek.*Megtettem minden tőlem telhetőt.Ha gond van hívjon nyugodtan.
Köszönöm Doktor úr.*azzal kezet rázott a férfival és hagyta,hogy távozzon.*
|
*Julius tényleg rossz állapotban volt, a bal keze szinte szilánkosra tört, de hála macskalény mivoltának, már magától gyógyulni kezdett, s menthető volt talán, egyik szeme úszott a vérben, valózínűleg egy régebbi incidens nyoma, a hátán égésnyomok voltak, és egy bordája is eltört... a többi már apróbb sérülés volt ezekhez képest... csoda hogy még volt ereje eljutni a gazdájához*
|
[510-491] [490-471] [470-451] [450-431] [430-411] [410-391] [390-371] [370-351] [350-331] [330-311] [310-291] [290-271] [270-251] [250-231] [230-211] [210-191] [190-171] [170-151] [150-131] [130-111] [110-91] [90-71] [70-51] [50-31] [30-11] [10-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
