Témaindító hozzászólás
|
2010.01.17. 15:36 - |
A telephelyen őrzik a fekete piac macskalényeit, úgymond itt vannak elszállásolva... a terület kutyákkal védett, szögesdróttal bevont, s őrök is figyelik őket, egyszerűen nincs kiút erről a helyről... azok a macskák is ide kerülnek, akiket az utcán találnak és nem szerencsétlenségükre nem a rendőrök kapják el őket.
|
[323-304] [303-284] [283-264] [263-244] [243-224] [223-204] [203-184] [183-164] [163-144] [143-124] [123-104] [103-84] [83-64] [63-44] [43-24] [23-4] [3-1]
*Ran csak nyökögött valamit amikor a jéghideg víz a testéhez ért, de kicsit visszazökkent a valóságba, köhögni kezdett a füsttől, de Ash nem engedte távolabb húzódni (így szegény füstmérgezésben életét vesztette xD) így a sok füst hatására elájult*

|
*Kissé elretten ettől a viselkedéstől, de ez sem akadályozza a folytatásban* -mit beszélsz ? *kérdi hűvösen, még a leperzselt csomó miatt sem kellett aggódnia..mielőtt felállt, nem mulasztotta el karmait ismét megáztatni Ran friss véréban, majd egy kanna vízzel fordult vissza..a fiú arcába öntötte a jéghideg nedüt, a színtelen anyag szertecsorgott, s a parázs kérlehetetlen füstölésben tört ki.. a kandúr ekkorra már teljesen elvesztette időérzékét, mintha évek óta volna itt, s mégis egyetlen pillanat az egész esemény.. kihátrált a fullasztó füstből, fél lábával még a szénnek nyomva Rant.*

|
*Erre már Ran kezei görcsösen ugranak össze, keresnek valami kapaszkodót, hiába, felszisszen minden egyes mozdulatra, de azért sem kiállt, végig égeti a parázs* - "Az ördög elképedve állt, és érezte milyen ocsmány a jóság... milyen ocsmány a jóság..." *mormolta a szavakat ahogy Ash a torkát szegezte a lángokhoz, elnézte a színeket majd mosolygott tovább, mint aki tényleg megkergült a fájdalom élvezetétől, a parázs ahogy kezéhez ért hírtelen leégette akezéről a fogvatartó zsinórt, Ran pedig a tűz után kapott, mintha megtébojult elmélye azt kívánná, legyen a tűz martaléka*

|
-Tetszik?*veti föl a kérdést. Összevont szemöldöke mögül fürkészi a fiút, majd lendít egyet a kampón, s a fiú azon nyomban a szénre zuhan..a parázs felszisszen, a szoba halkan kong az eséstől, Ash hátára fordítja a fiút, ha esetleg nem úgy ért volna földet..átveti rajta lábát, leül Ran derekánál, egész súlyával ránehezedik, minél erősebben nyomódjék a parázsnak, majd a mellkasához hajol* -ugye tetszik? *búgja gyönyörteljesen, a fiú nyakát is lejjebb nyomja, tökéletesen egy szintben legyen az arca a pislákoló tűzzel*

|
*Viszont Ran nem hisz a fenyegetésnek, ismételten összeszorítja a fogát fejét előre hajtja, így megfeszüla háta, a gyertya pedig végig fut a testén, de mintha nem is a testét hanem a belsőjét égetné szét, meg sem nyikkan, csak szájából préselődik ki egy kis vér ahogy nyelvére harap rá, aztán felnevet mint aki megbolondult*

|
-Talán lesz más módja is.. ami még új *feleli egyszerűen. Nagy kedvét leli a helyzetben, Ran bárhogy próbálja elvenni a lelkesedés örömét.. nincs olyan agyongyötört test, amilyet ne lehetne még gyötörni egy kicsit..a fiú szavai még csak meg sem közelítik a kandúr szívét..szinte meg sem hallja őket..egy hosszú szálú gyertyát emel gazdája fölé, a láng lassan megolvasztja a viaszt, s kábébarna lötty folyékony, tapadós cseppekben hull alább. Végigmártóztatja Ran vállát, mellkasát, hátát..* - nem kellenek ide élettörténetek *közli jó néhány perc múlva, közönbösen* -mindenkinek van elég*a gyertya végigfut a fiú hátán, leperzseli a szőrt, megégeti a húst..*

|
- Nem azt mondtad, hogy azt már "megszoktam"? *mondja nevetve, már maga sem tudja miért mosoyog a macskára, talán cska hogy hergelje* - Mágján akarsz megégetni mint egy boszorkányt? Jól hangzik... *mondja, majd ahogy kialaszik a láng az oldalán megperzseli a bőrét, s égett hús szaga lengi be a szobát* - Meséjek el neked valamit Ashita? *kérdi komolyan* - A testem sebekből és égésekből áll, kiskorom óta az apám nem csak megerőszakolt de olyan dolgokat tett, amiket most te is... a testem csak valami váz ami már nem érez lassan semmit, szánalmas ember vagyok, mindig is tudtam, de a tegnapi napért... azért hálás vagyok, mégha csak üres szavakat is hallottam a szádból... *és nem vallotta be hogy a lelke sokkal törékenyebb mint a teste... mert a lelke szenvedte el mindazokat a sebeket melyet a test mélyen magába szívott*

|
-Rendben *mosolyogja szikrázó szemével. Rásújt még néhányat a fiú hátára is, de hamarosan ráun erre az élvezetre, s más gyönyörök után néz*-szeretem a vért..kezdjem el nyesegetni a bőröd? ah, az legyen inkább a desszert..ezek csak fájdalmat okoznak, de nem vérzel tőlük..*mormolta magának, míg megtalálta a következő eszközt* - hogy az emberi elme mikre képes ! *sóhajtotta lenyűgözve..feltépett egy zsákot, leterítette a földre a tartalmát, a szén fekete port kavarva gurult szét egy hosszanti kupacba. Felemelt egy gyufát is, közébe ejtette, a feketeség hamar felperzselődött, s narancs pötyökkel tarkítódott.*-még olyan jól ellógsz ott..*tűnödött, a gyufát ran oldalához dörzsölve oltotta el* -kéne még valami..

|
- Máris megérte nem igaz?Ha ezt jelenti a közeledben lenni akkor rendben van... *mondta mintha tényleg nem számítana semmi, ahogy a macska kitépi a haját felszisszen de nem kiáltozik, ezt az örömet nem adja meg Ashnek* - Hát menj el a végsőkig, amíg nem teszel engem egy roncsá... heh... már így is csak egy összekovácsolt húscafat vagyok... *közli elégedetten*

|
*Megátalkodottul égeti a fiút tekintetével, csak áll, keresztbe font karokkal, várakozón, szinte már türelmesen.*- azt akarom hogy szenvedj..*suttogja megittasodva az élménytől, s az ostor ismét dörren a fiú testén.* -egy pillanatig se hidd, hogy nem mennék el a végsőkig..*töri meg a démoni hang a csattanás utáni csendet* -én védtelek magamtól, de teh..teh csak közeledtél.. hát most itt vagyok, egészen közel..*szemtől szembe állt a fiúval, hogy az mindenképp a szemébe nézzen a hajába markol, úgy tartja a fejét* -hiszen ezt akartad..*sziszegi, s ahogy szinte eldobja magától az arcot, néhány csomó haj is kitépődik a mozdulattal együtt*

|
*Ran visszafog mostmár mindne hangot és minden kitörni akaró könnycseppet... úgy érzi magát, mintha tényleg a pokolba égne, de nem a fájdalmak miatt hanem emiatt a bűnös érzés miatt amit a teste érez és bizsereti a lekét is... nem akar megszólalni többé, túlságosan fájdalmas neki amit a macska a fejéhez vág... némán lehajtott fejjel tűr*

|
*Mint ha tetten érte volna a bűnözőt. S az még önként vallani kezd.. ez egyre érdekesebbnek tetszik Ash számára.. arcán az a hataloméhes emberi mosoly, miben minden kéj benne van, amit csak az alatta lévő életek fölötti uralom eredményez.* - Nem vagy túl.. épp benne vagy.. és most éled.. érezd hát*karmai ismét Ran húsába mélyednek, vadul felszántják a bőrt, kíméletlenül szakítják a régebbi hegeket, s nem félnek újakat okozni..a porba néhány vörös csepp vegyül. Mikor a műveletet befejezi, lenyalja a vért karmáról..mostmár nem Ranról.. nehogy már egy pici élvezete is legyen az egészbe* -megint hazudsz *jelenti hűvösen.. vár a provokálásra.. onnét merít erőt.. a bántó, bűntudat ébresztő mondatokból..kihívóan áll Ran előtt.. az egész fiú az övé..*

|
- Én nem....! *ellenkezik ahogy teljesen vörössé válik az arca* - Semmit amit te nem akartál volna... *közli nyersen* - Tudod jól, hogy mit érzek.... ennek ellenére is... francba... *szidalmazza magát* - Amit csak akarsz, mit akarsz tenni velem? Nem érdekel, hogy mit gondolsz rólam, mennyire gyűlölsz... ezeken már rég túl vagyok...

|
-De úgy látom maga is élvezi *húzódik el tőle. Hangja megvető, hisz csalódott, jobbszeretett volna undort vagy gyűlöletet kiváltani a srácból.. nem pedig élvezetet..de be kell látnia, exgazdája valóban más kapcsolatot remélt kettejük közé..ám ha így van, a helyzet is csak tüzelheti..ezen a felismerésen Ash elgondolkodik, komoran nézi a fellógatott testet.* - Maga mit akart tőlem? minden áldott percben? feleljen! *kiáljta az utolsó mondatot, nem siet az ostorcsapásokkal, minél nagyobb az időköz, annál tovább tart a régi kín, s nem tompítja el egy újabb..*- mit csináljak veled? *szegezi neki tekintetét Rannak.*

|
*Amikor Ash karmaival belé vág nem csak a fájdalom de valami hevesség is átjárja a testét, evvel csak rátesz egy lapáttal amikor lenyalintja Ash a vért, felnyög kéjsóváran, ezt elflejti visszatartani, de szinte azonnal nyel egyet és megpróbál elhúzódni Ashtől* - Mi a fenét akarsz tőlem? *próbálja terelni élvezetéről a szót, bár szerencsére teste alsó tájéka nem moccant meg erre a reakcióra*
- Remek... tökéletes, ó atyám... *nevetett* - Menjünk,, szerintem mehetünk a faluba, ott kevesen élnek hamar megleszünk... *mondja majd megindul, heves szívdobogással, végre eljött ez a nap is, hogy anélkül lépne ki az utcára, hogy félnie kellene... maguk mellé hív még két kandúrt és négyen indulnak meg*
 
|
-Majd most erről bizonyságot teszel *biztosította a fiút. Mikor a srác felnézett rá, állta a tekintetét, ahogy a hóhérnak is illik megadni az utolsó szempár emlékét a kivégzettnek. észrevétlenül közeledett hozzá, karmait belevájta Ran bőrébe, egészen mélyre, a vér kiserkent, s a macska így végigmarta az egész testet* -élvezem..*susogta válaszképpen a fiúnak, s lenyalta a csorgó vért Ran bőréről..*

|
*Lehunyta szemét mielőtt Ash suhintott volna, s amikor végre lesújtott, összeszorította fogait és még csak egy apró nyökögést sem adott ki, néma maradt, bár egyetlen egy ütés hatására vér kezdett csordogálni a felszakított sebből* - én nem hazudtam neked... nem csaptalak be téged.... ccc.... milyen irónikus helyzet, élvezd ki minden percét... *felnézett a macskára és elvigyorodott*

|
Sok pici sebből végül hatalmas lesz,mely halálhoz vezet.Mint az a mondás,hogy sok lúd disznót győz.Miért nem sok macska embert győz?Nah mindegy.Igyekszem jó lenni.Nem-e?Meglepetés erejével akarsz lecsapni?Fura egy terv,de részemről rendben.Körülnézett,majd talált egy szerzetes ruha-félét,melyet magára öltött ezzel eltakarta teljesen magát.*Nah hogy nézek ki?Mehetek ebben szépségversenyre?*viccelődött,majd magára kapta a kapucnit és Shiki mellett megindult felszabadítani a macskákat.*

|
- Azért megkísérelek találni valami szokatlant.. *felelte higgadtan. Mikor ismét Ran előtt állt, egy ostor volt a kezében. Persze zsebre is tett néhány hasznos eszközt, jól jöhet az még..* - és persze a minőség a lényeg *folytatta derűsen. A kezében remegő tárgy mutatta, a fekete árnyban elementális erők készülnek a felszínre törni* - kértem már ezerszer, ne beszéljen a semmibe..*változtat hangon, szigorú és hideg lesz, akár azon alkalmakkor, mikor Rant így vagy úgy elutasította..* - ígért minden, és csak önámítás.. ennyi az ember.. egy porba hulló semmi!*a szíj nagyot csattant a fiú hátán, az egész szoba zengett tőle, akár egy ágyúlövéstől..* - minden szó öncsalás.. mind hazugság !*hergeli magát, mellkasa fel-le jár, forr kezében a vékony eszköz..*

|
- Azt nem mondtam, hogy a sebek nem fordulhatnak elő... az még nem ölés tudtommal... egy kis karmolásba senki sem hal bele nem igaz? *nevetett* - Héhéhé... várj egy kicsit... nem sétálhatunk csak úgy... egyenlőre nem akarjuk felfedni magunkat nem igaz? Vegyél fel álruhát... *ő is felkapja a csukjáját* - Takard el a füleidet és a farkad... *utasítja*

|
[323-304] [303-284] [283-264] [263-244] [243-224] [223-204] [203-184] [183-164] [163-144] [143-124] [123-104] [103-84] [83-64] [63-44] [43-24] [23-4] [3-1]
|