|
Témaindító hozzászólás
|
2010.03.19. 21:04 - |
Itt él a Tomkin testvérpár, két teljesen különböző ember egy házban. |
[385-366] [365-346] [345-326] [325-306] [305-286] [285-266] [265-246] [245-226] [225-206] [205-186] [185-166] [165-146] [145-126] [125-106] [105-86] [85-66] [65-46] [45-26] [25-6] [5-1]
*Valen megijedt, gyorsan amobilja után kapott és mentőt hívott... Shan csak arra ébredt fel, hogy halja a szirénzó hangot... méghozzá az ő házuk előtt... az ablakból már csak azt látta hoy öccsét elviszik, de minden közönyösséggel csak rágyújtott egy cigire* - Minden rendben lesz Max.... ne félj... itt vagyok melletted... *nyugtatta a doki, de tudta h ezt a fiú már nem hallja*
  /Folyt köv: Klinika/
|
- aaa a bátyám egy...* már nem tudta befejezni mivel elájult*
|
*Persze Shan a nagy haragban nem ment vissza öccséhez inkább Soutat ápolgatta* - Te vérzel... ehhez... orvost kellene hívni...
- Nem szükséges uram... én... kibírom...
- Sajnálom hogy ez történt... de most szépen mefürdetlek.... *Souta engedelmeskedett Shannak... sohasem tudta miért ilyen kedves vele a férfi, miért öleli őt oly gyengéden amikor az előző partnereivel brutálisan bánt... Shan végül az ágyába fektette a maacskát de nem ért hozzá... csak vele aludt...*
*Másnap reggel a doki ért először a házhoz, mivel a kapu nyitva volt, csak egyenesen felviharzott Maxhez... elszörnyedve nézte őt, majd mellé pattant és megpróbálta felsegíteni* - Jól vagy? Mi történt Max??? Kérlek válaszolj...
|
- Te barom...* próbált valamit kinyögni, de írtózatosan rosszul érezte magát, mintha kést szúrkáltak volna benne, és azt megforgatják.* Nem bírt felállni a földröl, így nem is próbálkozott, így ott maradt, és csak mozdulatlanul feküdt.* - Doki...*suttogta amig még ereje engedte. Csak szemei sarkában figyelte ahogy a bátyja magára hagyja, és ekkor értette meg, hogy sosem fogja tudni elérni nála amit szeretne, hogy csak ő létezzen számára, senki más...*
|
*Shan erre persze mégjobban feldühödött.... Max szavai szinte kihozták belőle az ördögöt, nem hagyta lelépni csak úgy, elkapta hátulról, maga felé fordította és a gyomrába rúgott* - Te szemét dög.. és még azt állítod szeretsz? Ezt Soutáért kaptad... jól jegyezd meg... *és lehajolt a férfihez, megfogta az állát és felemelte magához* - A mi személyes ügyeinkbe ne keverd bele mások érzéseit... Souta még csak egy kölyök.... azt sem érti mi történt csak azt hogy erőszakkal a magadévá tetted.... jól jegyezd meg drága öcsém, ha ezt mégegyszer megteszed.... megduglak de úgy hogy még a kórházban is végezheted! *ebből jöhetett rá igazán Max hogy bátyjának Souta nagyon fontos... fontosabb mindegyik macskalénynél* - Látni sem bírlak... holnap elköltözöm te pedig itt maradhatsz játszani egyedül! *és rácsapta az ajtót ha Max nem mondott neki semmit*
|
* Max a földre zuhant ahogy a bátyja megütötte, de még jól is esett ez neki, mert tulajdon képpen erre számított, és erre várt.* - Figyelj bátyó...* Szólalt meg miközben feltápászkodott a földről.* - Legalább hozzám értél, most gondolj bele, ha ezt nem teszem meg sosem érsz hozzám, úgy ahogy egy férfi ér a másikhoz.* Mondta miközben kinevette a bátyját.* - Ez csak egy játék volt ami így ért véget, csak be akartam bizonyítani, hogy nem vagy isten, és nem kaphatsz meg mindenkit akkor, és amikor akarsz. Ugyanolyan ember vagy mint bárki más. És én szeretlek, bármit is gondolsz, de akkor most legalább kvittek vagyunk nemdebár? * Evvel kikerülte a feldúlt férfit, és elindult a konyha felé, hogy valami borogatást tegyen az arcára, természetesen, ha ezt a férfi hagyja.*
|
*Soutanak persze egy szava sem volt pedig pokoli fájdalmakat élt át, , könnyek szöktetk a szemébe ahogy Max a magáévá tette... bár ellenkeznie nem volt szabad mégis úgy érezte elárulta a gazdáját... amikor kiutasították a szobából, csak felkapta kezeibe a ruháit és elrohant... de amikor épp magára kezdte agatni a gönceit benyitot Shan, az alkohol már elpárolgott a szervezetéből így rettenetesen nagy haragra gerjedt a macskalény iránt.... mivel Max pont a kedvencét Souta-t találta meg magának, ráförmedt a szinte még gyerek macskára* - Mi a francot csinálsz itt félmeztelen Souta? *és lekevert neki egy pofont amitől a kölyök a földre esett... * - Hmmm.... mutasd magad.... *ahogy leellenőrizte a testet arra gyanakdott hogy egy másik macskáva tette* - Ki csinálta?
- Kérem... nagyon sajnálom... ne haragudjon rám... könyörgöm... én... nem tehettem semmit... nekünk az emberi parancs... *de nem tudta befejezni mert Shan leállította és fejére tette a kezét*
- Te ne haragudj Souta... már értem a dolgot... *néztt fel Max szobája felé* - Öltözz fel... én addig elbeszélgetek az öcsémmel... *majd felment a férfi szobája elé és szinte feltépte az ajtót* - Mégis mit képzelsz magadról Max? *közel ment a fiúhoz és behúzott neki egyet ha tudott*
|
*Max nagyon rosszul érezte magát, de nem hagyhatta ennyiben a dolgot amit a bátyjával tervez. Túl szoros kötelék köti össze őket ahhoz, hogy mindent felrúgjon. Gyorsan felöltözött még fürdeni sem ment el érezni akarta közben magán a férfi illatát. Ahogy melátta hogy a macskalény elrohan ahogy csak tudott utána rohant. Egészen a konyháig követte, majd ott megállította, és parancsba adta neki hogy menjen vissza a szobájába. Közben kinyitotta a hűtőt, és ivott egy pohár tejet, majd vissza rohant a szobájába, mert még a bátyja előtt akart végezni. A macskalény az ablaknál ált, és mielőtt Max bármit is tett volna kulcsra zárta az ajtót, és benne hagyta a kulcsot. Közelebb lépett a macskalényhez, és megtette amit eltervezett. magáévá tette de elég durván, és gyorsan. Mikor végeztek a macskalényt elzavarta, és ő az ágyra dobta magát.*
|
- Hát rendben... *adott egy apró csókot Max homlokára* - Akkor... hazamegyek és ezt majd máskor folytatjuk... *mászott le róla és elkezdett felöltözni* - Amúgy egyedül is haza tudok menni.... különben sem seretném hogy túlterheld magad.... *mosolygott rá és megsiította a fejét* - Holnap reggel ismét eljövök, vigyázz magadra kérlek... *suttogta neki és megcsókolta ha hagyta magát, majd egy könnyed kézmozdulattal és egy mosollyal fűszerezve elhagyta a szobát, de amint kilépett szembe találkozott egy macskalénnyel aki minden bizonnyal mindent hallot, sőt jobban mondva halgatózott, de amint hírtelen kinyílt az ajtó meglepődv iszkolt el a konyhába*
|
- Dehogy akarlak elzavarni, csak nem akarom ezt a kapcsolatot elrontani semmivel, mármint örülnék neki ha itt aludnál, de akkor már ha itt alszol akkor majd azt akarom hogy költözz ide, de egyenlőre randizni akarok veled, és sok ilyen éjszakát az én pasimmal aki egy angyal. értesz engem?* Közben már a tervén járt az esze, és már nem sok ereje volt, hogy megmagyarázza a dokinak, miért akarja, hogy elmenjen.*
|
- Hát... úgy gondoltam... hogy... eltöltjük még egymással ezt az éjszakát.... és aztán itt is aludnék veled, szeretek az mellett ébredni, aki fontos számomra... *búgta* - Vagy... azt szeretnéd ha most hazamennék? Elmondhatod nyugodtan... nem szeretném ha emiatt veszekednétek Shannal... mármnt miattam... én még... még akarok belőled, azt szeretném ha mindenedet nekem adnád... kérlek... adj nekem rá engedélyt... *mászott a srácra amint már volt ereje hozzá*
|
*Max természetesen lenyelte amit kapott, mert ez volt jelen pillanatban a legnagyobb vágya. Kicsit még izgatta a férfit utána, mellé feküdt, és kinyúlt az ágyon.* -Hát doki te egy isten vagy ez már biztos. Mert én még ilyen jó férfival nem találkoztam.* Mosolygott közben.* - De egy biztos, hogy végre megszereztelek, és nem engedlek el bárki is akarjon elvenni tőlem.* Max jelenleg a bátyjára célzott, de remélte, hogy a doki nem jön rá erre.* - Itt alszol? - Csak mert ha nem akkor szeretnélek haza vinni majd, ha nem leszel makacs, és megengeded.
|
*Persze hogy élvezte ezt a kis játékot, kezeivel megragadta a lepedőt, torkából nyögések törtek fel, szinte levegőt is elfeejtett venni, úgy érezte magát mint egy katicabogár aki a pók hálójába sétált... mégis élvezte a dolgot, bár nem ez volt az első alkalma férfiakkal, mégis sokkal erélyesebben törtek rá az érzelmek* - Persze...h..hogyh tetszhik... *nyökögte vágytól fűtötten, a teste lassan megfeszült, görcsösen kapaszkodott kezeivel az ágyba, arca eltorzult, majd evvel a hévvel elélvezett, valószínüleg Max szájába*
|
- Nem nem doki..*Fogta le a kezét* - Most szeretnék legalább olyan örömet okozni neked amit én kaptam tőled.* Evvel nem be is fejezte nem beszélt többet inkább cselekedett. Levette a férfiról az inget, és lehúzta a nadrágját, majd végig simított az egész testén, ami érzékelhetően reagált a simogatásra. Max közben a nyelvét is bevetette, és itt ott megnyalta a férfit, hogy evvel is jobban feltüzelje. Végig kényeztette a testét tetőtől talpig, mert minden porcikáját a magáénak akart. Majd a férfiasságán is segített a kezével, gyengéden simogatni kezdte, majd miután elérte a kellő hatást a nyelvével is beszált. Érezte, hogy ez jó a férfinak ezért nem is hagyta abba. - Remélem tetszik amit csinálok.* Csak úgy halkan súgta oda a dokinak, majd folytatta a kis munkáját.*
|
*Persze a dki nem is hagyta abba mindaddig amíg Max bele nem élvezett a szájába, néhány csepp végigfolyt az arcán, de a többit lenyelte, úgy nézhetett ki mint egy tejjel kikent kiscica, de ez persze nem érdekelt, megtörölte a száját* - És még... nem vagyunk a végén... nagyon érzékenyy tested van... mintha csak könyörögne azért hogy érintsem, simogassam, csókoljam... *feljebb kúszott a sráchoz és megszabadította minden ruhájától, ha az engedte neki*
|
- Ez nagyon jó ne hagyd abba. * Már majdnem elérte azt a pontot amikor kitőrhetne, de még vissza tartotta magát, mert annyira jó volt amit a doki csinált, hogy nem akarta ilyen hamar vége legyen.* - Te megörjítesz avval amit csinálsz az biztos mostantól nem engedlek el.* Közben a férfi fejét gyorsabb tempóra irányította de persze csak finoman. Egyre gyorsabb lélegzet vétel után, és egy enyhe nyögés közepette bele lövelt a férfi szájába...majd a férfira nézett.*- Imádlak, és amit most kaptam tőled, azt sosem fogom elfelejteni.
|
*Valen persze mégjobban élvezte a helyzetet, amikor a srác felkínálta magát... először csak cirógatta, kezével kényeztette Max keménységét, utána viszont a szájába vette és nyelvével is kényeztette...* - Hogy tetszik? *kérdezte amikor egy pillanatra abbahagyta a dolgot de aztán már folytatta is, a választ persze elvárta azért*
|
- Oh doki annyira kívánlak, mint még soha senkit.* Max csak hagyta magát, hogy a férfi azt tehessen vele amit csak akar, mert már régóta vár erre a pillanatra, és most végre teljesül. Nem kellett sokat csinálnia, és már állt is a cerka.*
|
- Rendben akkor menjünk be a szobádba... *hírtlen felállt és felkapta Maxet, mintha csak valamiféle tollpihe lenne* - Kapaszkodj... *kacsintott rá majd felfelé indult a srác szobájába, már ismerte a járást így könnyen oda talált, óvatosan helyezte Maxet az ágyra, akár egy törékeny virágot* - Akkor most folytassuk... *szája mosolyra húzódott és lecsusszant Max izgalmához*
|
- Doki ezt biztosan itt szeretnéd csinálni?* kérdezte tőle, de már alig kapott levegőt, pedig még semmit nem csinált szinte.* - Megláthatnak, és akkor végem, mert a bátyám megtudja, és megint össze kapunk. *Közben bele túrt a férfi hajába, és a tincseket amik a szemébe lógtak, próbálta félre túrni, hogy lássa a szemeit.*- A szemeid...mindíg akarom látni a szemeid...*suttogta. miközben átadta magát az érzésnek amit kapott.*
|
[385-366] [365-346] [345-326] [325-306] [305-286] [285-266] [265-246] [245-226] [225-206] [205-186] [185-166] [165-146] [145-126] [125-106] [105-86] [85-66] [65-46] [45-26] [25-6] [5-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
