|
Témaindító hozzászólás
|
2010.02.26. 22:54 - |
Andy él itt a szüleivel és persze legkedvesebb barátjával Teisannal... a család elég nyitott, mindig pezseg náluk az élet.
|
[264-245] [244-225] [224-205] [204-185] [184-165] [164-145] [144-125] [124-105] [104-85] [84-65] [64-45] [44-25] [24-5] [4-1]
- Én... csak... nem akárkivel akarom az elsőt... *érzi magát valahogy kínosan* - Elmodnom ha akarod, de majd csak otthon ez nem utcára való téma... mármint a titkom... és egészen új keletű... tudod? *suttogja a dolgot*- jaj... olyan nehéz a fejed Teisan... semmit sem értesz a szavak nélküli beszédből? *csóválja meg fejét, mntha nagy gondok kínoznák, és neki tényleg nagyok a gondjai, azaz ő úgy érzi* - Te sokkal többet jelentsz nekem mint bárki...
|
-Szűz vagy ? *nyílik nagyra a szeme a kijelentésen* -áh már meg se lepődök.. ha még kiskorú vagy, ez természetes *legyeget rá gyorsan bosszantásból*-igen.. vannak titkaim.. de nem veled szemben.. *jegyzi meg hidegebben*-szép barátság az olyan, ahol ilyenek húzódnak.. de nembaj, egy teljesen ismeretlen idegennel élem le az életem, mi rossz van abban? és én még azt hittem tudok róla valamit.. *néz az ég felé drámaian* -és mi volna az a teljesen más? vagy az is hétpecsétes? *bámul Andy szemeibe*
|
- Szeretem a liliomot.... amúgy meg... mi a baj avval ha szűz vagyok! *csattan fel a témán pedig a kijelentés nem konkrétan erre irányult, körbe néz és keresgéli, valaki hallotta e a dolgot, de senki sem jár arra, megkönnyebbül*- Te könnyen beszélsz, nem kell senkinek sem megfelelned, rajtad senki semmit nem kér számon, igazán szerencsés vagy... és neked is vannak titkaid, nekem is lehetnek... *duzzogja, és csak azért sem mondja el* - Hogy minek? A legjobb bbarátomnak... igazából... de egyben valami teljesen másnak is...
|
-Hát persze, te vagy a szűz két kezében tartott liliom..valahogy ezt nehezemre esik elhinni, bocsásd meg vétkem, de egy teljesen patyolat ember miért is titkol valamit a barátja elől, aki ugye elvileg mindent tud róla? ráadásul..ennyire vigyorogva..*nézi fanyalogva a kaján mosolyt, minek oka egyre inkább égeti fantáziáját* -szóval.. mondd csak.. nem árulom el senkinek, max a hatóságoknak.. ördögi tervek igaz? *fürkészi kíváncsin Andy tekintetét* -én nem a rosszra csábítalak, épp ellenkezőleg.. élveznéd, mi abban a bűn? *pillant rá ferdén*-hogy mih? hát.. azt talán nem az én dolgom megítélni..te minek tartassz engem?
|
- De csak mazsola nélkül! *nyújt nyelvet a macskának* - Nem vagyok különc, csak nem vagyok olyan sem aki erkölcstelen dolgokat tesz! *húzza fel az orrát* - Mégis milyen barát vagy te? Rosszra csábítanál engem? *vigyorog rá* - Ne üsd bele az orrod mindenbe, még nekem is vannak titkaim! *lesz egyre szélesebb a mosolya* - Óhh de nem ám, és még csak lusta sem... hát akkor mi vagy kedves T.Eisan? *próbálja ő is visszaszivatni de érzi, hogy ebben azért most alulmaradt*
|
-Szereted, persze.. a túrós palacsintát is szereted..*morogja* -nem is azt mondtam, hogy örökre hagyj fel vele.. *dünnyögi* -igen, tudod mit? igen ! *villan meg a szeme ahogy Andy gúnyos szavait hallja a bulizó osztálytársairól* -elmehetnél, bepiálhatnál, és vihetnél engem is *szökik ki a száján * -na várj, ezek szerint nem vagy beilleszkedve? különc vagy? nahát, egy különccel élek egy fedél alatt.. és mondd, milyen érzés? nem hiányzik néha a társadalom? mi vezetett ehhez az elkülönüléshez? hogy éled meg antiszocializásodat? *hadarja a kérdéseket, mintha csak meginterjúvolná a fiút* -ja és még egy kérdésem volna.. mivel táplálkoznak a különcök? köszönöm, a riportot tudosította a helyszínről T. Eisan *hajol meg a képzeletbeli kamerának, s miután elszórakoztatta ezzel magát, észbekap Andy elejtett félmondatára* -hmm? és mi az? *fordítja felé a fejét gyanakodva* -nem is vagyok falánk..*nyávogja míg komótosan bandukolnak az utcán..*
|
- Dehát ha szeretem.... *néz komoran a macskára* - Nekem az sokat jelent! *jelenti ki csípőre tett kézzel, azaz csak az egyik kezével, mert a másik Teisan mancsaiban lapul*- Lehet hogy el kellene mennem egy buliba és zülleni? Végülis sok osztálytársam iszik és dohányzik, van aki már drogokat is próbált.... talán nekem is be kellene illeszkednem és ilyesmiket csinálnom? Bár van valami amit szívesen megtennék amúgy... *kuncog magában* - Na gyere te szélhámos macska.... *szorítja meg ő is a kezet - Nem számít, majd az orrod hazavezet minket vacsoraidő tájt.... *nevetgél*
|
- Festeni.. *forgatja szemeit a macska* -folyton csak ilyen magasröptű gondolataid vannak.. művészet, természet, lazíts már egy kicsit *érinti meg megnyugtatón vállát* - feküdj le szépen, és eszed ágába se jusson felugrani és festeni egyet.. igyál valamit.. az rád férne.. várjunk csak.. *játssza nagy átéléssel, mint akinek most jut eszébe* -te még kiskorú vagy ! háháá! még csak egy korty vörösbort sem ihatsz legálisan *vigyorog a szemébe ádázul* - de tied az a becses ajándék, hogy nézheted, ahogy én iszom.. kisgyerek.. nem hiszem.. *feleli könnyedén Andy kijelentésére a cipőfűzővel kapcsolatban* -el hát..de amíg fogjuk egymás kezét, nem lesz semmi baj.. max együtt tévedünk el..*mosolyog rá összefonva ujjait gazdájáéval..*
|
- Most úgy beszélsz mintha elnyomtalak volna! *mondja duzzogva* - Én igazán nema akarom hogy rossul érezd megad... *mosolyog rá, majd megnyugszik a válaszon, kissé idegeskedett mert a kandúr elég sokat gondolkodott* - Igen! Jön a tavasz! Tavasszal lehet a legszebbeket festeni! *elkísérsz majd megint az érintetetlenbe ugye? *kérdi mintha lenne más választása, mert Andy úgyis kirángatja az ágyból a macskát* - Amúgy... be tudom kötni a cipőfűzőm! *jelenti ki* - De nélküled biztosan elvesznék... *vallja be*
|
*Az orra érintésére fanyalogva grimaszol* -nem mondtam, hogy rossz folt.. csupán elferdítetted a személyiségem.. a restség bűn *vonja fel erélyesen szemöldökét* -te mindig.. *néz a fiú szemeibe aggódva, féltve a világba vetett bizalmától, attól a naív hittől, mi még engedi abban a mesevilágról álmodni, hol még barátság is van a világon* - ne várj tőlem nagy szavakat.. *fordítja el a fejét* -én.. *gondolja végig az egészet.. hogy nem ígérheti azt sem, hogy holnap felkel a nap, hogy ígérhetné hát azt, hogy holnap után még életben lesz? csak a jelen, ami bizonyos, hogy most az életénél jobban szereti őt, de ezt mégsem képes a szemébe mondani, inkább csak lazán szeretné kezelni a dolgot* - veled leszek, egyedül még a cipőfűződet sem tudod megkötni *ad kokit a fiú fejére játékosan, majd gyorsan arébb szökken, gyengéden fogva még a mancsát szorító kezet* -olyan.. tél végi illat van *jegyzi meg, s farka izgatott csapkodása jelét adja annak, a kandúrt várakozással tölti el az éledő, zsibongó tavasz gondolata..*
|
- Na ne hordd már annyira fent az orrod! *érinti meg az említett testrészt* - Heheh nevelés? Azt akartad volna hogy neveljelek? Hát nem volt így jó neked? *incselkedik vele* - Teisan.... *lesz komoly a hangja, túlságosan komoly* - Ugye... sohasem fogsz elhagyni? Ugye mindig mellettem leszel? *egyik kezével még mindig a macskába csimpaszkodik, és megszorítja a mancsát de nem túl erősen* -Kérlek ígérd meg!
|
-Lusta.. ezt megjegyeztem.. *morogja egy vérfagyasztó pillantás kíséretében* -a te lelkeden szárad, ha félre vagyok nevelve *húzza fel az orrát, hagyja magát kicibálni a házból, belesóhajt a friss levegőbe, őt is erőteljesen vonzza az ezerszínű város minden mozzanata, de önszántából aligha vágna neki egy útnak.. akkor már inkább üldögél otthon, míg Andy valamivel bíbelődik..csak a közelében lehessen*
|
- Ugyan már ne vidd ennyire túlzásba, te lusta macska! *direkt lustázza le megint, majd felnevet*- El tudom képzelni hogy mekkora nagy munka lehet, főleg neked... *piszkálgatja, kóstolgatja a kandúrt* - Taxival sétálni? Te aztán még el is vagy kényeztetve! *kapja el a karját és kihúzza az ajtón kívülre* - Nah indulhatunk! *zárja be az ajtót majd nekivág a nagyvilágnak*
|
- Nem leszek a lógásod megakadályozója *köti ki* -csak aztán ne nekem sírj ha évet kell ismételned..*nézi ahogy megtisztulnak Andy kezei alatt a tányérok* -lustaa? *mordul fel háborogva* -kikérem magamnak.. tudod te mennyi erőfeszítésembe telik egész nap aludni? minden erőmet elviszi.. ki kell magam pihenni utána..*magyarázza* -szeretnéd mih? sajna ebben az életedben ez már nem fog összejönni.. de majd legközelebb úgy és olyan helyre szüless, mint én *vigyorogja* -aztán hova akarsz sétálni? nem mehetnénk inkább taxival? *hecceli tovább*
|
- A könyvek megvárnak, ez az idő viszont nem... végre nincs hideg... *kapja el a macska karját* - Ne aggódj anyuék észre sem fogják venni, csak járunk egyet a városban, mi baj történhetne? *mosolyog a kandúrra* - Vagy itthon szeretnél inkább játszadozni? *villannak ki fogai a széles vigyortól, majd ő is a mosogatóba teszi a tányért* - Nem vagy te egy kicsit lusta? *mosogatja el mindkét tányért* - De amúgy cserélhetnénk, menj el helyettem suliba... én meg majd itthon alszom! *ajánlja fel*
|
-Igen.. *sóhajtja* -tudom..*süti le szemét, mint aki nem érdemes Andy ilyen feltétlen szeretére* -hát persze hogy veled megyek, gondolod egy elköltözéssel levakarhatsz magadról? *nyeri vissza eredeti formáját* -de most mondtaad.. abból élsz meg, hogy suliba jársz, és engem nem járatnak, alias nem akarják, hogy én megélhetőképes teremtménnyé fejlődjek ki*vonja le az ésszerű következtetést* -sétálni? *kérdez vissza* -még mit nem .. nem venném a szívemre ha a mintatanuló miattam hanyagolná a könyveit.. *jelenti színpadiasan, betolja az étel maradékát, s a tálat a mosogatóba rakja, persze hogy meg is tisztítsa, ahhoz már nem fűllik a foga.. inkább visszaül Andyvel szembe, s magáról megfeledkezve elbűvölten nézi pár pillanatig..*
|
- De hiszen ismersz engem Teisan.... mindenem a festés... a zene.... a macskák... és főleg te... *néz bizakodó szemekkel a macskára* - De abból megélni nem lehet... és miután 18 éves leszek, elköltözhetünk innen és élhetjük a saját életünket... mert ugye... velem jössz majd? *kérdi nagy szemekkel, szikrázó mosollyal és reménykedő gondolatokkal a macskát*- De amúgy.... örülhetsz... téged is annyira szeretnek mint engem, de sosem kellett érte iskolába járnod.... kivételezett vagy valdd be! *nyomja be a macska pofiját* - Elmegyünk kaja után sétálni valahova?
|
-Nem, azt nem mondtam.. habáár.. *biggyeszti ajkára mutatóujját elgondolkodón* -óh, és a szülők az elsők, hát persze.. nehogy már éld a saját életedet, éld meg helyettük azt, amik nekik nem adatott meg, s nekik a vágyuk volt, bár neked cseppet sem az.. aztán te a saját gyerekeidre tuszkold az akaratod és kínlódjanak ugyanúgy mint te az elfojtott álmaidtól.. ha megtehetnél bármit.. mi volna az? mert most újat mondok.. de megtehetsz bármit.. függetlenül attól, hogy minek születtél.. maximum, nem ebben az életedben ..*ránt vállat* -de ha spórolós vagy az idővel, akkor elkezded már most..
|
- Hát... szeretnéd ha rosszul telne a napom és úgy jönnék haza mint egy dühödt szörnyeteg? *játékosan vicsorog is hozzá, ujjait előre lendíti, majd nevetésben tör ki* - A szüleim miatt.... tudod jól Teisan hogy milyenek nem igaz? Tanulj, dolgozz keményen, és meglesz a gyümölcse.... *játsza el apját* - Bárcsak énis macskalény lehetnék.... akkor mindig veled lennék és nem kéne a gimibe mennem....
|
-Képes a a nap egész jól telni, úgy hogy én benne sem vagyok? *játssza a sértődöttet* -számolgass csak gyökhatványokat, érezd is jól magad közben, eszedbe se jusson hogy a macskád itthon vagy egyedüül..*veszi mancsába a villát, s szórakozottan forgatja ujjai közt* -mm, kösz *néz bele ő is a tányérba* -neked is *kezd el lassan falatozni* -akkor minek mész be? *kap a szón a kandúr* -nem hiszem, hogy életfeltétel a centripetális gyorsulás kiszámítása.. az én szememben attól nem kevesebb egy ember vagy akárki.. ha már egyszer én sem tudok olyanokat.. *magyarázza könnyelműen*
|
[264-245] [244-225] [224-205] [204-185] [184-165] [164-145] [144-125] [124-105] [104-85] [84-65] [64-45] [44-25] [24-5] [4-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
