|
Témaindító hozzászólás
|
2010.01.17. 15:36 - |
A telephelyen őrzik a fekete piac macskalényeit, úgymond itt vannak elszállásolva... a terület kutyákkal védett, szögesdróttal bevont, s őrök is figyelik őket, egyszerűen nincs kiút erről a helyről... azok a macskák is ide kerülnek, akiket az utcán találnak és nem szerencsétlenségükre nem a rendőrök kapják el őket.
|
[323-304] [303-284] [283-264] [263-244] [243-224] [223-204] [203-184] [183-164] [163-144] [143-124] [123-104] [103-84] [83-64] [63-44] [43-24] [23-4] [3-1]
*Elégedetten szemléli művét. Viszont fogalma sincs, miféle segítséget vár a kölyök a lázadás fővezérétől..ezen azonban nincs ideje gondolkodni. A következő pillanatban az ágyon találja magát, Rannal néz farkasszemet, mivel a fiú gondatlanul már előzőleg beavatta, el tudta képzelni, miféle kínok törnek elő belőle most. Kérdő várakozással meredt vissza a fiú szemeibe, mintha meg sem próbálna védekezni. Ha Ran igazat mondott a néhány nap alatt, képtelen volna minden további nélkül elnyisszantani Ash ütőerejét.. s így nem volt sok kockázat. Szépen elegánsan felemelkedett, ha Ran keze engedi, kikászálódik az ágyból.. ha nem, megvárja a fiú további tetteit.*
|
*Clyde felzokog, s őrülten kezd kapálózni, szemeiben még több könny gyűlik*- Shiki! Segíts Shiki! *kiabálja, persze hiábavaló, annak aki még nem érezte sohasem az igazi fájdalmat, ez felért egy halálos csapással, láthatólag szenved, s ez talán nagyobb vágyakat felszabadít Ashben*
- Hé vigyázz, hogy merre dobálózol... *mint egy megveszekedett fenevad, felkel és megrohamozza Ashitát, elkapja a felsőjét és felrántja, majd nagyot lök rajta és a macska valószínüleg lehuppan az ágyra* - Ne érj máshoz! Dühítő! *mintha csak valami vadállat lett volna abból a gyengéd és síros Ranból... * - Ez egy kölyök, hagyd békén! *rivallt rá, ahogy rámászott, s egy véres pengét szorított a macska torkához*- Vajon milyen lenne ha az én vérem keveredne a tiedével? Meg tudnád azt emészteni?
 
|
*A halálos rémültség végre megadja neki azt az ízt, amire várt.. Clyde tudja az élete értékét, s most tisztában vele, egy törékeny pillangóként van jelen az összemorzsoló tenyerek ujjai közt. A penge mélyebbre szánt, éppen csak egy vörös csíkot hagy maga után, a macska megrándul, s hirtelen indulatból Ranhoz vágja az eszközt. Egy pillanatig sem törődik azzal, hol érte a fiút, ha érte-e egyáltalán, most Clydeot kebelezi szemeivel.* -és.. mi a bűnöd? *leheli élvezettel, el nem mozdulva a fiú arcából.*
|
*Clyde nem tudja abbahagyni a sírást, őt törékeny virágként kezelték a szülei, soha nem bántották, még egy pofont sem kapott sohasem, rémült tekintetével mélyed el a kandúr szemeibe* - Clyde... Clyde Kaen a nevem... *sírja még mindig, de könnyei is abbamaradnak hírtelen amint a penge torkához ér* - Kérlek ne... könyörgöm... *dadogja a szavakat*
- Hé Ash... nem hagyhatod csak így félbe a munkád... *próbálja elcsalogatni a kölyöktől a kandúrt, de lehetséges, hogy ez a próbálkozás sikertlennek bizonyul*
- Persze hogy megyek, szerinted kimaradnék egy ilyen buliból? *neveti, majd a szőkére néz* - Ha gondolod nézd meg a fekete macsek mit csinál... nem kell máris belerohannod az élvezetekbe de külső szemlélőként is részt vehetsz egy előadásban... *mondja majd kiadja a parancsot* - Indulás!
|
* Ran méltatlan viselkedésén fanyalogva forgatja szemeit. Mikor a fiú hozzá ér, azonnal fellöki, egy éhező farkas mohóságával néz a porba hulló ifjúra. Aztán hirtelen a kisebbik felé fordul* -ki vagy? *mordul rá idegesen. A könnyektől kirázza a hideg undor.. annyira gyerekes és annyira gyenge.. mindaz, aki sír..a kandúr szemében. Mérgeskígyóként közeledik hozzá, hogy a fiú kénytelen legyen a rubintokba pillantani. Ajkán a hatalom gyönyörteljes, vad mosolya, kezében véráztatta penge, finom szorítja élét a srác torkához, érezze a hideg acél kérlelhetetlen rendeltetését.*
|
Nah ez a beszéd!Zene füleimnek ez a kijelentés!Bízd csak rám és már mehetünk is.*hatalmas vigyor jelent meg a képén.Valóban boldogság öntötte el a lelkét.Jobb kezét szájába téve elfüttyentette magát ezzel jelezvén a csapatnak a gyülekezőt az indulásra.Amint álruhában megjelentek Jester jelentett a vezérnek.*Shiki,készek vagyunk az indulásra...Ugye velünk tartasz?Hihetetlen egy móka lesz annyi biztos.Kémeink jelentették,hogy van egy ház ahol csak két macskalény van.Egyszerűbb lenne ott kezdeni.Ha két macskalény jön velünk az nem okoz akkora feltűnést,mintha húsz.*tanácsolta,majd várta a továbbiakat.Ha Shiki belemegy,akkor megindulnak a kijelölt cél felé.*
|
- Ő még csak egy gyerek, nem kellene halálra rémisztened Ash... *mondta, s közben egyenesen a kandúr szemeibe nézett, s lassan megindult a macska felé, végig trappolva a hamumaradványokon* - Különben meg ne fecsegj annyit, jobb lenne ha inkább folytatnánk a dolgot....*elkapja a macska egyik kezét és a saját arcához tapasztja*- azt hiszem terveztél valamit mielőtt közbe jött a szőrmók... *Clyde közben csak sír és elfordítja tekintetét, nem is tudja mit keres ezen a helyen, miért bántja őt shiki, ha régen igaz barátok voltak*
- Bocsi... *kér elnézést az újonc macskától, majd az alvezérre tekint* - Nem bánom,legyen úgy ahogy akarod, egy ház belefér még ma éjszakára... de több macskalény kell... a szolgálók néha ellenünk fordulhatnak óvatosabbank kell lennünk... szedd össze a csapatot aztán mehetünk is... *adta ki a parancsot*
|
*Szemügyre veszi Clydeot. Semmi érzést nem váltanak ki a fiucska könnyei, inkább csak valami birtoklásvágyat vél fölfedezni magában Ran iránt.. az biztos, mihelyt végez vele, ráparancsol Shikire, hogy ne adja ki másnak, csakis kizárólag neki. Visszafordul Ranhoz, hogy az újonnan érkezettel érzékeltesse, jelenléte és egész lénye mérhetetlenül jelentéktelen.. s rettegjen csak, míg rá kerül a sor. Shiki közben elment, úgyhogy rá maradt ez a nemes feladat.. a szürke cirmosból nem is gondolta volna, hogy ilyen vadság rejlik, hogy hobbiból kínozgasson bárkiket is, nem pedig kizárólagos céleszközként.. elvégre a megszeppent hamuszőke srác nem lehet túl okkult titkok tudója..* -már közönségünk is van.. így csak még érdekesebb lesz..*villantotta ki fogait Ranra.*
|
Nem nagyon tudott mit szólni ahhoz, amit a macska mondott neki, így csöndben maradt. Amúgy is megjelent a másik, szóval nem nagyon tudott beszélni. Aprót biccentett nekik, majd bement a közös szobába és leült valahova, közben gondolkozott.
|
*Végigjárta a telephelyet,szemügyre véve az összes fogjot.Ahogy az emberek mellett elment gúnyos mosollyal nyugtázta jelenlegi győzelmüket.Épp a vezetőhöz tartott akit nem sokkal később meg is pillantott egy másik macskalény társaságában.Odalépett hozzájuk*Sziasztok!Kapitány lenne egy kis időd?*érdeklődött,majd várta,hogy kettesben maradjanak.*Mikor megyünk Kei városba?Annyira várom már.Utálok várni.Odamegyünk és az egyik birtokot elfoglaljuk.A gazdagok nem tudják megvédeni magukat.sok szolga van,így ők lusták.Könnyen be tudunk surranni,hisz a sok macskalény között el tudunk tünni...
|
- A társaság nagy része hozzászkott a nappali élethez, hiszen emberek közt élnek, vannak olyan macskák akik viszont éjjel vannak talpon, ők jelenleg is kint figyelnek.. *bök az ajtó felé* - De egyenlőre még elég kevés éjjeli emberem van... nehéz valamihez hozzászokni ami már teljesen beléd rögződött... *felnevet* - De amúgy mindig szívesen fogadok ötleteket... ez miatt nem kell bocsánatot kérni, eszes macskának tűnsz...
|
- Éjszakai lények igen. Akkor miért nem esténként dolgoztok a harcosokkal...? Mármint csak egy részükkel, ha esetleg nappal jönnének emberek, legyen aki visszaverje, elkapja őket... De így logikusabb is... Az éj leple alatt kisebb a valószínűsége a lebukásnak. - gondolkozott el, majd Shikire pillantott. - Nem akartam rosszat mondani, csak eszembe jutott. - jelentette ki azonnal, kicsit zavartan, mert nem akart beleszólni semmibe, hiszen Shiki biztos tudja mit, miért és hogyan csinál. - Talán kicsit később... Még rá kell vennem magamat, hogy ne legyek olyan durva, hogy akit épp kínzok belehalhasson a játékba.
|
- Napokig is bírom alvás nélkül, azt hiszem már túlságosan hozzászoktam ehhez és nem igazán megy visszaszokni arra, hogy minden éjjel aludjak... bár elvileg éjjeli lények volnánk nem igaz? *nevetett* - Holnap neked is lesz szerintem elég dolgod, mégsem alszol hmm... tetszik valamelyik pokolfajzat? *néz az emberekre* - Nyugodtan játszhatsz velük ha kedved tartja...
|
Douran hosszasan figyelt, majd rápillantott a macskára és elengedte a rácsokat. - Az nem jó, bár az ébrenlét nem olyan rossz dolog... De ha holnap sok dolgotok lesz, akkor valahogy mégis pihenned kéne, nem? - érdeklődött egész testével is Shiki felé fordulva.
|
*Shiki annak ellenére, hogy aludni szeretett volna, csak forgolódott az ágyban, a kölykök már békésen szundítottak, a nőstények is ugyanígy tettek, s a kandúrok közül akik nem voltak bevetésen, ők is mélyen szundítottak már... SHikinek valahogy mégsem ment, pedig neki még külön ágya is volt, mások kettesével, hármasával, sőt a kölykök négyesével is aludtak egy egy ágyon... de lehet, hogy éppen ezért álmodtak olyan jóízűt.... SHiki végül felkelt, s keresett valami innivalót magának, közben látta, hogy a kandúr az embereket bámulja* - Nos azt hiszem nem tudok aludni... azt hiszem nem fáradtam el kellőképpen...
|
- Világos. - bólintott rá, vigyorogva, majd ő is fejet hajtott, aztán várt kicsit és elkezdte áttanulmányozni a helyet. Kicsit járkált, majd visszament oda, ahol az emberek voltak és megfogva a rácsokat tanulmányozta át a bent lévőket.
|
- Remek... azt tehetsz a foglyokkal amit csak akarsz, de nem ölheted meg őket, ez az egyetlen kritérium... a csonkításnak sem vagyok híve, de ha nincs más meoldás... *nevetett fel harsányan* - Azt hiszem lepihenek egy kicsit, holnap még sok dolgunk lesz, a harcosokkal.... te pedig érezd magad otthon... *kicsit fejet hajtott tisztelete és elnézse jele képpen, majd elment aludni*
|
- Azt... Akitől tanultam, a katonaságnál volt Altábornagy, aki szerette saját kezűleg kihallgatni a foglyokat... - magyarázta elgondolkozva. - Valamicskét értek a gyógyításhoz is, de ez a kínzómesteri cím valamiért megtetszett. - húzódott gúnyos vigyorra a szája, ahogy szeme sarkából egy emberre pillantott, majd visszanézett Shikire. - Nekem meg felel ez a cím. Valamiért úgy érzem, hogy hozzám illik... - jelentette ki elégedetten, közben feltűnésmentesen nyelvét végighúzta az egyik szemfogán.
|
- Hmm van tapasztalatod a kínzásban és a faggatásban, azt mondod? *mosolygott* - Mit szólnál a kínzómesteri címhez? Megfelelne a dolog? *kérdezte és ismét megnyalintotta a mancsát* - De lehetsz még harcos, felderítő, vagy gyógyító is... bár gondolom a gyógyító szerep nem egészen illik rád... *mosolyodott el ravaszul*
|
- Kösz. - fogadta el vigyorogva a kéznyújtást. - Hát nekem bármi jó... Van tapasztalatom harcban, kínzásban, faggatásban... Igazából mindenben, amit egy jobban képzett katonának tudnia kell. Mit lehet csinálni? - pillantott most vissza a macskalényre várakozón. Számára mindig öröm, ha a fajtársainak nyújthat segítőkezet, így tényleg édes mindegy, hogy mit csinál, amíg segíteni tud, bár szíve mélyén reméli, hogy valami olyan feladatot találnak neki, amiben az emberek életének megkeserítése játszik szerepet.
|
[323-304] [303-284] [283-264] [263-244] [243-224] [223-204] [203-184] [183-164] [163-144] [143-124] [123-104] [103-84] [83-64] [63-44] [43-24] [23-4] [3-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
