|
Témaindító hozzászólás
|
2019.02.11. 23:06 - |
Peter ebben a házban nevelkedett. Szülei valójában nem voltak gazdagok, de az évek során felgyűlt a vagyonuk, így Kei-ben is vettek egy házat. Ezt sem volt szívük eladni, hisz tudták, innen indultak. |
[249-230] [229-210] [209-190] [189-170] [169-150] [149-130] [129-110] [109-90] [89-70] [69-50] [49-30] [29-10] [9-1]
| A kandúr teljes önkívületi állapotba került, kicsit talán túl is lőtt a célom, de jó volt a kedve és úgy érezte, hogy ez kifejezetten vicces is. Az a kevés alkohol is teljesen megártott neki. Lent kezdte simogatni Petert a kezével, majd készségesen hozzá simult, mikor becsókolta őt. Viszonozta a csókot, de még akkor se hagyta abba a simogatást alul. Csak akkor, mikor megérezte Peter kezét odalent, majd egy ujját a fenekében. Felnyögött halkan, teste megremegett, mikor kettő majd a harmadik ujját is a cicában tette. Reszketett, olyan furcsán jól érezte magát. Azonnal még inkbba leverte a víz. Már ilyenkor rég szégyenlősködött volna, de most boldogan és készségesen bújt a férfihoz, ahogy csak tudott és még halk dorombolást is hallatott. Halkan vette a levegőt, apró nyögések, inkább nyöszörgések hagyták el ajkait, mert elengedte magát. Peter ujjai pedig olyan jó érzést keltette a fiatal macskában, hogy nem akarta, hogy a férfi abba hagyja ezt. |
-Mi? - most már tényleg nem értett semmit. - Biztos vagy benne? - de ekkor a cica emegérintette, ő pedig felnyögött. Ahogy nedim mozgatta rajta a kezét egyre inkább bele merült az érzésbe, ez teljesen új volt számára, más mint amikor idegen férfiak érintik, ez sokkal bensőségesebb volt. - Merht... felnőtt vagyok, azért... ha majd megnőssz neked is nagyobb lesz. Használd a kezed... az elég... - húzta amgához ajkait és megcsókolta, miközben arra vágyott, hogy a cica továbbra is folytassa a tevékenységét, remélte hogy nem hagyja abba a csókra, de egyszerűen túlfeszültek az érzései. Nem hagyta viszont sokáig leülni a dolgokat, ha már szabad kezet kapott ki akarta használni az alkalmat, egyik ujját benyálazta amjd a kandúrka nyílásába helyezte, ehehz már hoszzá lehetett szokva, sőt két ujjához is, de többel még sose próbálkozott, épp itt volt az ideje, ha úgy rérezte nedim már eléggé kitágult feldugta három ujját is. Közben figyelte a reakcióját nehogy sok legyen neki, de ha ezt nem bírja úgy gondolta, a farkával sem bírna el.
 |
| A cica olyan paprika piros lett az alkoholtól, hogy valóban össze vissza beszélt, miközben Peteren ült. Ő bele se gondolt abba, hogy milyen következményei lehetnek annak, hogy ha egyáltalán nem alszik, így nem is nagyon törődött Peter szavaival. Neki ez most csak egy játék volt és játszani akart a férfival valami olyat, amit nem csak Nedim élvez teljesen, hanem Peter is. A férfi, aki annyiszor megvédte, hogy úgy gondolta, hogy már elég ideje van nála és neki is jót akar csinálni. Mikor szembe fordította, a cica nem ijedt meg egyáltalán, kótyagosan és vidáman nézett Peterre.
-- Oké, jó… - vigyorgott, mint a vadalma. Sose csinált még ilyesmit, így most, hogy volt benne egy pohár alkohol, sokkal inkább volt kapható bármire.
-- Meg én, én megcsinálom. Nekem is szoktad és majd… majd úgy csinálom, hogy ugyan olyan legyen - bizonygatta, majd oda nézett Peter tagjára, majd apró kezével kiszabadította teljesen.
-- Aztaaa, milyen nagy!! - hüledezett a látványra.
-- Ez nem ér… Neked háromszor akkora van, mint nekem - morogta kissé hisztisen.
-- Hogy szeretnéd? - pislogott rá félre billentett fejjel.
-- Te kézzel is és a száddal is szoktad. Én melyikkel csináljam, hogy ugyan olyan jó legyen neked is? - kíváncsiskodott naívan, majd végül kézzel kezdett hozzá érni, de először csak simogatta. Picit tartott Peter hatalmas nagy megevedésétől és irigy is volt, hogy neki nincs ekkora. |
- Persze, egy idő után totál az ember agyára menne és... élő zombi lenne... olyan buta elképzelésid vannak, de elnézem neked mert gyerek vagy... - sóhajtott, kicsitt lesokkolta amiket Nedim mondott, nem gondolta volna, hogy egy kis alkohol kihozza belőle a vágyait, lebontja a falakat. - Komolyan? Ugye tudod, hogy megteszem? - úgy gondolta meghecceli kicsit a kandúrt hátha elszáll a bátorsága, elkapta és magával szembe fordította, végig simított a kezén és megfoggva azt ehúzta a nadrágjához, ahol már igencsak kőkeménnyé vált. - Telejsen felizgultam.... nerég még hozzá érni sem akartál, gondolod, hogy msot meg tudnád csinálni? - úgy gondolta ettől amjd kijózanodik, de tovább ment és legombolta a nadrágját, így már jobban láthatóvá vált nemiszerve. - Na... ha emg tudod fogni és ki tudsz elégíteni, játszok veled tovább. -ígérte.
|
- Pedig olyan jó lenne, nem kellene soha se aludni, az nagyon vicces lenne - kuncogott a cica, miközben még mindig Peter legérzékenyebb pontján ült.
- Aha, játszani, olyat, amilyet te szeretsz és szoktál másokkal, hogy... hát hogy megmutasd, hogy mi az, amit te szoktál játszani - beszélt kissé összevissza, de az az egy pohárka nagyon is megártott a macskalénynek. Nem bírta, de ahhoz képest, hogy eddig milyen fáradt volna, hogy teljesen felpörgött. Persze Nedim nem ült félre, így még mindig ott trónolt meztelenül, ami Peternek talán máshogy érződhetett, mint a cicának.
- Miért? Annyira rossz? - érdeklődött a férfi szemébe nézve. - Elmenjek? - kérdezte halkan, majd oldalra billentette a fejét, miközben fülei aprót mozdultak. Figyelmét csak a férfira irányította.
 |
Peter szívverése kissé felgyorsult a csóktól, de nem gondolta volna, hogy a cica felpörög az italtól, kikerekedteke gy kissé szemei. - Nem.. ebből nem szabad csak úgy inni és nemis arra való... - s Nedimnek sikerült pont "jó" helyre ülnie, ettől odalent kezdett kicsit megkeményedni, ah őpszinte akart lenni kicist megszédítette az a csók. - Játszani? Mire gondolsz, mit szeretnél játszani? - nyelt egy nagyot - Ha így ülsz... akkor... pont... olyan ehlyen ülsz, ami... - próbálta kicist alrébb tessékelni a amcskát. - Ha így folytaod nem leszek képes tűrtőztetni agam. -figyelmeztette, habár nagyon édesnek találta, ahogy hozzá bújt, nem érzett bevnne félelmet, mitn általában.
|
| Kicsit hosszabbra nyúlt a csók, mint azt Nedim várta, így miután eltávolodott tőle a férfi a cica még inkább kipirult és közben mosolygott. Nagyon gyorsan ütötte őt meg ez az egy pohárba, egyből sokkal jobb lett a kedve, élénkebb lett, és elkönyvelte magában ezt úgy, mint egy varázsitalt. Már nem volt álmos, aminek kifejezetten örült, mert így Peter se fogja neki azt mondani, hogy menjen aludni minél előbb, mert fáradt.
-- Aaaaha, minden oké - mosolygott, majd elkezdte csóválni a farkát és kicsit megtámasztotta magát a férfi vállán.
-- Jól vagyok, nem vagyok fáradt - mosolygott még mindig, majd közelebb furakodott a férfihez.
-- Ha nem akarok aludni, akkor csak ebből kell innom, és miiiinden elmúlik - mosolygott, majd takaróval együtt beült az ölébe.
-- Játszunk? Játszani akarok veled - vigyorgott, mint a tejbetök és bár nem érzékelte a cica a dolgokat, de teljesen rámászott Peterre és egy olyan pontra ült rá, ami a férfinak érzékeny lehetett már egy ideje. |
Peter úgy gondolta, ettől most már muszáj lesz elálmosodnia a cicának, a kérdésekre persze szeívesen válaszolt. - Nocsak, azt hittem ízlett a múlltkori . - nevetgélt. - Csak azért érzed így, mert még enm vagy hozzászokva. De az hogy kicsit mar és meleged lesz tőle az természtes reakció. - mondta komolyan, miközben megirógatta a fejét. - Egyébként sok pozitív hatása van, például sokszor a torokfájásra is jó. Hát... nem mondnaám, hogy soakt e szoktam inni, főleg ha van hozzá társaságom. A nevetgélést már az ital hatásnak godolta, gyorsan hatott, de a hirtelen csók kicsit meglepte, de nem habozott vissza csókolni, elég sokáig elhúzta. - Minden rendben? - mondta mizután szétváltak ajkaik.
|
| Fáradtan, kissé elcsigázva ült fel, miközben a szemét dörzsölgette és azt nézte, hogy a férfi kimegy a konyhába, és az ágyban hagyja őt. Nem igazán értett ezekhez a dolgokhoz, így neki nem számított az, hogy még ünneplik-e azt, hogy új házba költöztek vagy sem. Igazából a cica leginkább csak arra vágyott, hogy Peterrel békében élhessen és soha senki ne zavarja meg őket mostantól.
Még mindig álmoskás volt, mikor a férfira nézett, majd elvette tőle a poharat és beleszagolt. Ennek is borzalmas illata vol, mint annak, amit a múltkor ivott.
-- Rossz az illata - fintorodott el, de látva, hogy gazdája milyen könnyedén megitta, így Nedim is arra gondolt, hogy biztosan nem lehet ez se olyan rossz. Pár pillanatig még nézte a poharat, majd megitta. Arcára azonnal kiült, hogy borzalmas volt ennek is az íze.
-- Peter, ez nagyon rossz - köhögte, majd torkára tette a kezét.
-- Marrja a torkomat, ez rossz érzés - nyújtotta ki a nyelvét, hogy ezzel is a nemtetszését fejezze ki a furcsa ital iránt.
-- Ez mire jó? - kérdezte halkan, és nagyjából egy perc elteltével kiverte a víz az amúgy is meztelen macskát. Arca piros lett, majd nagyon gyorsan kezdte magát furcsán érezni.
-- Peter… Furcsa ez az ital - fogta a poharat, miközben a férfit nézte.
-- Te sokat iszol ilyet? - érdeklődött, majd feltételt és a férfi homlokára tette a kezét.
-- Te nem lettél meleg, mint én… - kuncogott halkan. Még mindig feltérdelve nézett a férfira, majd ha már olyan közel volt hozzá a férfi, akkor gyorsan megcsókolta lopott tőle mosolyogva. |
Látta, hogya kölyök már le-lehunyja a szemét, remélte, hoggy sikerült annyira kifárasztania, hogy elaludjon, de csak amkacskodott. Sóhajtott és gondolkodott, hogy vajon mit kellene kitalálnia. Ami eszébe jutott az az alkohol van... bár midneki máshogy reagál rá, a cica talán ealudna tőle és rájönne, hogy ne mindig álmodikrosszat. - Ohh most jut eszembe, hogy még nem is koccintottunk arra, hogy új lakásba költöztünk, pedig úgy illik, hogy felavatjuka házat! - kelt fel és kiment a konyhába, már megbírkózott az üveggel és a poharakkal, habár még gyenge volt a keze, de végül két pohárkával tért vissza é az egyiket a fiúnak nyújtotta. - Tessék... ez nem olyan, mint amit a múltkor kóstoltál, ez egy kicist erősebb, de szerintem ízleni fog. - nyújtotta át neki. - Igyunk az új otthonunkra... és hogy mindketten életben vagyunk... - mosolygott Nedimre, majd koccintott vele, s lehörpintette az italt.
|
| Reflexből felnyögött a kölyök, mikor Peter tovább folytatta a kis játékot odalent és Nedimnek se kellett több, néhány perc múlva el is élvezett. Pihegve, levegő után kapkodva, kissé elzsibbadt testtel bújt oda a férfihoz, látszott rajta, hogy kimerült, hiszen még a csókot se tudta viszonozni, amit kapott, pedig szerette volna. A cica helyeslően bólintott, mikor az érzelmek kimutatásáról volt szó, neki azt tanították, hogy sose hazudjon, de azért mégis csak sokszor sikerült már neki füllentenie, de az érzései mindig valódiak, szívből jöttek és ha ez tetszik Peternek, akkor Nedim soha nem fogja meghazudtolni őket, még ha nem is mindent ért egyelőre a macska. Közben látszott rajta, hogy kimerült, de még mindig makacsul ragaszkodott ahhoz, hogy ő bizony nem fog aludni. Nem akart és ezt be is fogja tartnani. Nagyokat pislogott, hogy ébren tudjon maradni, de a simogatás annyira jól esett neki, hogy először csókoltál egy két pillanatra hunyta le a szemét, majd egyre hosszabb időre de aztán mindig csak felriadt és nem aludt le. Félt az alvástól, attól, amit álmodott és bármennyire is fáradt volt, nem aludt el. |
Látta a félelmet a macskán, de idővel az őszinte vágyakozást is, ezért magába csak elmosolyodott és tovább folytatta. Avval pedig, hogy Nedim ki is modnta, nagyon is boldoggá tette Petert, büszkeség járta át. Addig játszadozott a kölyökkel, míg az el nem élvezett, ami pedig kicsordult, azt le is nyelte. Amint végzett vissza mászott Nedim mellé és cirógatni kezdte, kedvesen lágyan. - örülök, hogy teszett. Annyira édes vagy... a tested őszite, és te is... szeretem az ilyesmit, sose tagadd le az igazi érzéseid rendben? - csókolta meg, betakarta, hogy meg ne fázzon és utána simogatni kezdte.
|
| Őszintén szólva Nedim nem is kicsit ijedt meg ettől az egésztől. Szeretett volna elmenni, de a férfi nem hagyta neki, így visszafeküdt az ágyra, mert őszintén megijedt. Főleg akkor, mikor Peter lenyúlt nemiszervéhez. Ezzel nem is lett volna probléma, ha nem szájjal teszi. Érezte a férfi nyelvét, majd később száját, ahogy elkezdett vele szórakozni. Gyorsan levegő után kapkodott, először nem adott ki hangot, egy nyögés se csúszott ki belőle, de aztán nem bírta. Halkan felsóhajtott, majd ez az érzés nagyon jó volt. A takarót szorongatta, miközben Peter odalent dolgozott a cica gyenge pontján. Nedim fáradt volt, de ez az érzés felélénkítette picit de csak annyira, hogy tudja élvezni a dolgot.
Halkan nyögdécselt Peter alatt, hasa fel és le mozgott,miközben odalent már rég merevedése volt Petertől.
-- Ez… Ez...jó - nyüszögte halkan, teste néha megfeszült, majd elernyedt,ahogy Peter izgatta. Viszont szerette volna, ha Peternek is jó, de ő nem mert hozzá érni. |
- Semmi baj. - búgta lágyan. - mutatok neked valami új dolgot, eddig még csak a kezeddel érezhettél, de... most megmuattom, hogy miylen érzés, ha a számmal elégítelek ki. - mondta s lasacskán elindult lefelé. Először csak kezével éritette meg, ezt már megszokhatta a amacskafiú, ha esetleg Nedim ellen át a továbbiakan akkor finoman vissza nyomta az ágyba, meg akarta ismertetni a kandúrral ezt az érzést is. hamarosan ráhajolt és megnyalintotta a hegyét, játszadozott vele kicsit, majd szájába vette érzékeny pontját, közben persze figyelte a cica reakcióját, hogy mennyire tetszik neki. Úgy gondolta talán kínosan érzi majd magát, de meg akarta tanítani neki ezt az érzést is, és ami még fotosabb volt, kicist le akarta fárasztani, hogy aludjon végre, nem bírta nézni ahogy alig van benne élet, így hát cselhez folyamodott, hátha beválik.
|
| Mikor Peter ránézett, kicsit elbizonytalanodott, majd amint megsimogatta haját és elmondta, hogy ne ijedjen meg, csak bólintott. Valóban Peter is csinál ilyesmit, ő is harapta már meg Nedimet és csinált vele sok mindent, hogy hozzá szóljon a dolgokhoz, de mégis az, hogy ezt most ő csinálta, kicsit megriadt ettől, de a simogatás megint megnyugtatta. Hagyta, hogy levegye róla a felsőt, majd pihegve feküdt rá a férfi mellkasára és ahogy összeért felső testük, a cica megremegett és picit felsóhajtott. Peter szívverésétől igazán megnyugodott. Peter alá feküdt, mikor fordított a helyzeten és kissé álmosan, de csillogó szemekkel nézett rá. Naiv volt, nem tudta, hogy mit is érez vagy mi a szerelem, de valószínűleg beleszeretett a férfiba csak erről a fiú még nem tudott igazából. Peter biztos, hogy jobban értett ehhez.
A kérdésre viszont zavarba jött.
-- Tudom… - motyogta halkan, mikor arról beszélt, hogy nem lesz mérges, hogy ha esetleg nem akarja.
--Nem tudom, nem biztos, hogy most akarom... Vagyis majd máskor - pillant kicsit félre. Szeretne Peterrel lenni, de ott még nem igazán meg hozzá érni. Lehet, hogy ha kicsit többet csinálnak ilyesmit, akkor már menni fog neki, de még félt és így nem volt biztos a dolgában. |
Úgy érezte boldog, hogy ez a kis cicus elhozta számára azt, amit senki más nem tudott, pedig csak egy kölyök, mégis megdobbantota a szívét.
- Jól csinálod. -dícsérte, habár érezte, hogy nagyon bizonytalan, hogy csak próbálkozik a kandúrka, de mégis.. érte tette és ez már jó érzéssel töltötte el. - Figyelte Nedimet, de még hogy figyelte, az apró kezek és az az édes száj, most midenhol őt érintette, s lassacskán kezdet jó érzéssé válni számára. Nem oylan vadul lüktetővé mint amihez szokott, de pár sóhaj elhagyta a száját, mikor a kölyök megharapta, fel is nyögött kicsit, habár látta, hogy megijedt tőle, megsimogatta a hófehér hajkoronát. - Én is szoktalak harapdálni, emlékszeL? Ettől nem kell megijedned csak tedd ami jól esik... segítek. - búgta s levette a cicáróla felsőjét, d hirtelen másra vágyott, magára húzta a kandúrkát, testük teljesen össze fonódott, érezte szívdobogását, hátulról átölelte és magán tartotta, remélte, hogy a fiú is érzi a ettejük közti meghittséget. Ezután lassan lefordította agáról és kicsit fölé magasodott, elkezdte kicipzározni a macska nadrágját. - Akarod te is megérinteni az enyémet? Egy kicsit nagyobb mint a tiéd, de ez természtes. Nem fogok megharagudni ha nem akarod. - tette még hozzá.
|
| Az igazat megvallva Nedim most is vágyott arra, hogy Peter hozzá érjen, de lehet, hogy a cica nem pont úgy gondolja egyelőre, ahogy a férfi és ez talán később problémát fog okozni nekik, de igazából már hozzá volt szokva ezekhez is. Viszont nem tudott mit mondani rá, helyette inkább még inkább elpirult és szerette volna inkább elvinni a bögrét, hogy elmossa, de Peter nem hagyta neki. Szemébe nézett, picit zavart volt, de hamar túl lendült zavarán, mikor állára simított, majd le a nyakára. Kirázta a hideg a kölyköt.
-- I… Igen...jó érzés. Szeretem, amikor hozzám érsz - vallotta be gyermeteg módon. Aztán a következő pillanatban már a hálóban voltak, kicsit ugyan összerezzent, de hamar felismerte a helyzetet, főleg, hogy Peter el is mondta neki, hogy mit kell csinálnia majd. Felült az ágyra, majd óvatosan felmászott Peterre. Kényelmesen helyet foglalt az ölén.
-- Oké… - bizonytalanodott el, majd a férfi fölé hajolt és óvatosan rácsókolt a nyakára, álla vonalát kicsit végignyalta, de fogalma se volt arról hogy ez jó-e Peternek.
Végignyalt a mellkasa közepén, majd kicsit megint elidőzött a nyakon és picit beleharapott, reflex volt, de meg is ijedt tőle. Egyből elhátrált, mert saját magától rezelt be. Gazdájára pillantott várakozóan. |
- Ha idősebb leszel már egyáltalán nem fog zavarni, minél többször érek majd a testedhez, anál több gyönyör ér majd, és annál érettebben fogz majd regaálni. Kíváncsi vagyok, milyenné válik majd a szexuális éhséged. Vágyod e majd, hogy hozzád érjek minden egyes nap. - mondta mosolyogva bár érezte hogy talán kicsit túl lőtt célon de nem volt kéeps magában tartani.
Meglepetten bámult a macskára és nem rejtette el zavarát. - Nem kell ilyen dolgokon törnöd a fejed... ha zavar akkor csak meg kell mondanod... megtaníthatlak rá, hogy hogyan csináld. - simított az arcára, amjd megfogta az állát. Szerette a cica puha bőrét. Álláról lassan cirógatva nyakára tévedt a keze. - jól esik ugye? a simogatás. Vannak oylan pontok az emberen amik különösen érzékenyek... a nyak, a fül, a tarkó... a mellbimbók, a pénisz... - nevezte nevén a gyereket, majd elkapta a macska akarját és az ágyhoz vitte, képtelen volt várni egy ilyen után, levette a felső testéről a ruháit, s úgy feküdt be az ágyba. - Gyere, mássz rám... próbáld meg érinteni és nyalogatni azokat a pontokat amiket az előbb mondtam.. nem kell ráfeszülni, ha jót akarsz a másiknak kkor érzéssel csinálod- Tudod hogy szoktam need, próbáld meg utánozni. - ajánlotta.
|
Mosolyogva hagyta, hogy Peter megállítsa még az előtt, hogy kiment volna kávét csinálni, majd mikor a nyakába csókolt, csak bólogatott hevesen, de kicsit zavarba jött. Ilyenkor, ahogy a férfi hozzá ért és megcsókolta, nem szerette azt a gondolatot, hogy másokat is megcsókolt, de megpróbált nem törődni ezzel, hiszen ő még csak egy gyerek.
Hamar kész lett és letette Peter elő a bögrét és a pohárnyi vizet. Leült a helyére, miközben azt nézte, ahogy Peter issza a kávéját. Amint befejezte, már állt is fel, hogy esetleg elvigye a bögrét, majd odasétált.
- Öhm... - lepődött meg a kérdésen és picit megint zavart volt, az ujjait piszkálta.
- Igen... Azt hiszem, hogy már megszoktam - mondta halkan, majd elpirulva nézett Peterre. Szerette, hogy ha megcsókolta, de az, ami az ágyban történik azt még mindig meg kell szoknia, de ahogy teltek a hetek néha már úgy érezte, hogy ez valóban az életük része. Bár most az zavarta, hogy ő nem ad semmit se gazdájának ezzel kapcsolatban.
- Én... engem az zavar, hogy... hát hogy neked... neked is jó legyen és olyat tudjak adni, ami neked is jó - mondta kissé akadozva, mert nagyon zavarban volt, hogy ezeket mondja.
|
- Az leszel, addig pedig... vigyázok magamra és rád, ameyire csak tudok, ígérem. Ez lehet egy eskü is... - vonta magához mielőtt elment volna. - Megígérem, oké? - csókolt a nyakába, majd elengedte.
Peter gondolta, hogy talán a cica ellenkezni fog, de úgy látta elgondolkodott rajta, amin ő döbben le csak igazán. - Nem tudom, ez a helyzet furcsa. Még gyerek vagy így nem akarlak semmire sem kényszeríteni.. sokat jelentesz nekem, ezért... képtelen lennék veled olyan dolgokat tenni, mint azokat a férfiakkal. Merrt ők csak... játszótársak. Nem szeretem őket, csak testi patnerek. Elmosolyodott a "talán"-ra, valahogy izgatta a gondolat, hogy a macska féltékeny lehet, ez azt jelethette, hogy tényeg érez valamit iuránta. Megvárta a kávét és a vizet is, a kölyök már tudta, hogy hoygan is issza a kávét,, ezért szép lassan elkortyolgatta, majd ráitta a vizet. - Köszönöm. - modnta miután végzett. - Egyébként... megszoktad már, hogy velem vagy az ágyban? Úgy értem... hogy az érintéseimet, a mi kis játékainakt. Tudod ezeket előjátéknak hívják.
|
[249-230] [229-210] [209-190] [189-170] [169-150] [149-130] [129-110] [109-90] [89-70] [69-50] [49-30] [29-10] [9-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
