|
Témaindító hozzászólás
|
2010.02.26. 22:54 - |
Andy él itt a szüleivel és persze legkedvesebb barátjával Teisannal... a család elég nyitott, mindig pezseg náluk az élet.
|
[264-245] [244-225] [224-205] [204-185] [184-165] [164-145] [144-125] [124-105] [104-85] [84-65] [64-45] [44-25] [24-5] [4-1]
- Nyugi ezt nem terveztem elmondani nekik... úgy gondolta hogy még egy ideig maradhatna kettőnk titka... ha nem bánod te sem... *indul meg végül de Teisan kezét még mindig szorítja, nem szólal már meg addig amíg Teisan nem szólítja meg vagy ameddig haza nem érnek, valahogy úgy érzi többet mond a csend jelen pillanatban mint a beszéd bármely formája*
|
-Eddig is éppen ez volt folyamatban *sóhajtja, de nem lát magában ambíciót az iránt, hogy a fiút tovább mozdítsa, ha az magától nem halad előre* -szüleidnek nem lesz feltünő..?mármint hogy..tudniuk kell az életed minden rezdüléséről? nem elég, ha én tudok? *tudakolja* -de lassan tényleg kéne menni *szorítja a sajátját markoló kezet* -nem hiányzik, hogy miattam szidjanak le..
|
- Oké... már... nem sírok... *de ennek ellenére hagyja letörölni az ott maradozó könnycseppeket Teisannak* - Menjünk haza.... anyuék biztosan hazaértek már... tudod milyenek... minden miatt képesek kiakadni... *ajánlja fel de nem moccan, cska szorítja Teisan kezét, mint az élethez való utolsó kapaszkodót*
|
*A macska csak nézi Andyt, mint valami tüneményt, mi mindenféle szép szavak hintésével babonázza meg a szíveket, s ő nem tud nekik ellenállni..csak az egyik kezét engedi a fiúnak, a másikkal letörli a könnyeket, mik talán nem is tudták magukról, mekkora fájdalmában vannak a kandúrnak..* -én is szeretlek*simítja végig az arcát* -csak ne sírj..*susogja, Andy könnyei általában valószínűleg jobban fájtak a macskának, mint saját magának..*
|
*A fiú kisvártatva bólint, beleegyezik ebbe a "hazugságba"* - Sajnálom... olyan hülye vagyok... de... hiszen ismersz... *kicsit lenyugszik és arcán végig folyik még egy utolsó könycsepp, nem biztos benne hogy ez a megfelelő pillanat de a macska kezei után nyúl, mindkettőt magáévá tudva evvel*- Én... szeretlek... esküszöm... ez nem hazugság... *csendben szól, nagyon halkan, mégis tudja, érzi hogy Teisan hallja ezt*
|
-Na.. nem kell ezt úgy..túlspirázni..*simogatja meg a srác buksiját, ahogy anya vígasztalja rosszat álmodott gyermekét* -csak fogadjuk meg, hogy nem játszunk egymással, amíg tart, tart, amint véget ér, vége..*tolja kissé távolabb magától a fiút, hogy lássa, képes-e már saját lábán megállni, nem remeg, s nem is könnyezik..többet ő sem szól, meghagyja a pillanatnak az édes hallgatását, elmerengve réved a fiú szemeibe, mintha a világ legmélyebb titkát vélné felfedezni ott..*
|
*Andy kezd rájönni hogy hülyén viselkedik, de mégis ha egyszer így érezte, ki kellett mondania, nem tarthatta magában, úgy érezte csak megfulladna ettől a gondolattól, hírtelen húzza magához a macska, nincs ideje meglepődni, mégis először ellenkezne a csóknál, végül Teisan mégiscsak magába szívja, mint egy örvény, megkapaszkodik a kandúr ruhájában, mintha örök menedéket keresne ott, jelen pillanatban kikapcsol az agya és a gondolkodásra sem képes, még a szavak is megbénulnak, a macskaférfi csókjától, mintha valamiféle hipnózis áldozata lenne Andy, amikor ajkuk eltávolodik egymástól akkor is csak szorítja az anyagot, nem szólal meg, fejét Teisanhoz nyomva eltemeti*
|
-Te tényleg nem vagy normális *mormogja* -nem vagyok egy játékos fajta *közli vérfagyasztó ridegséggel.. teljesen ki tudja hozni a sodrából ha valami jogtalannal vádolják* -örülten szerelmes vagy belém? *kérdez vissza megenyhülve* -gondolod végighazudom az egész ide és vissza utat ?! köszönöm a bizalmad..*morogja, majd elkapja Andy kezét, s magához rántja a fiút* -akkor engedd, hadd hazudjak még *néz a könnytől áztatott szemekbe, ajkai összeforrnak a másikéval, ha az engedi, közben szorítja Andy kezét, amit ha elengedne, sajátja félelemtől reszkető szívének remegésébe kezdene, rettegve attól, mi lesz, ha mint valami álomkép, semmivé foszlik ez az egy délután, vagy pedig olyan nyomokat sebez, amiket jobb lett volna sohasem látni..*
|
- Teisan én már rájövök lassan, hogy te csak az agyamra aarsz menni! Csak játszadozol velem igaz? *tépi ki szinte kezét a kandúréból* - Gondoltad itt ez a hülyegyerek, még őrülten szerelmes is belém, hát megtréfálom... te mindig ezt csinálod! Mondd meg az igazat kérlek! Tényleg szeretsz engem vagy csak játszadozol? Nem szeretem amikor ugratsz... *látszik rajta hogy komolyan gondolja amit mond, és tényleg nem tudja hihet e a macskának, beleborzong a gondolatba hogy az a csók nem volt igazi, szépen lassan könnyek szelik át arcát amiket yorsan igyekszik is letörölni*
|
-Te akarsz engem ádám kosztümben bámulni valami habos és illatos löttyel teli dézsában..!igenis te vagy a perverz *ismétli csökönyösen* -a francba lebuktam, fogadok most tudod meg, hogy egy pokoli macskalény vagyok.. és mily különös, a macskák nem szeretik a vizet..igen, inkább lenyalom magamat..*megy bele a heccbe*-de mivel te perverz vagy, úgyis azt mondanád, hogy téged is nyalogassalak.. úgyhogy inkább ejtsük a témát..micsoda közös program, tényleg..remek ötlet volt, akasztott ember házában kötélről beszélni..na jó, mondd te mit nem szeretsz ? mostmár kíváncsi vagyok..
|
- Teisan! *a fiú teljesen elvörösödik, szinte beleolvadna így egy pipacsmezőbe* - És még én vagyok a perverz? Mikre nem gondolsz te? Én csak... szerettem volna valami közös programot... de ha olyan nagy a szád mondj valamit te... várjunk csak... nem szeretsz fürdeni? *kérdi meglepetten* - Hány éve nem vonszoltad magad fürdőkádba? *viccelődik* - Nem is éreztem eddig a szagod? Vagy úgy csinálod mint a amcskák? lenyalod magad tetőtől talpig?
|
-És te egy gonoszt képes vagy szeretni*szól vissza* -fürdeni? nem vagyok az az együtt-fürdős típus .. gondoltad volna akkoriban, hogy pár év múltán milyen egészen más indíttatásból akarsz majd fürdeni velem? nem is szeretem a vizet.. persze mondják, van, akit a vízcseppek beindítanak..*somolyogja* -te olyan vagy ? szárazon már meg sem felelek? *kérdezgeti, bár tudja a választ*
|
- Gonosz vagy! *vigyorog Teisanra, most mintha valahogy feloldódott volna, pedig csak egy csók csattant el, bár a fiú reménykedik a folytatásban, végülis azon kezd el gondolkodni, hogy tényleg ennyire perverz lenne-e tényleg nem szabadna ennyire vágynia a kandúr közelségét, testét és hallani annak hörgését, kitörését, minden rezzenését? * - Mondjuk... kezdésnek.. mit szólnál ha együtt mefürdenénk, mint régen amikor kicsik voltunk?
|
-Hé hé hé.. nincsen céltalan nyúlka *ugrik el a koki elől*-még jobb alku.. amit kapsz érte, annyi, hogy akkoriban jobb kedvem lesz...*morogja a vérlázítóan kedves mosolyon* -nem, persze hogy nem.. de azért ízelítőnek adhattál volna valami kedvcsinálót *dünnyögi* -egy..ideje.. csak sosem mertem jobban beleélni magam *vallja meg* -te bátrabb féle vagy mint én..
|
- Ugye hogy jó... ! *mosolyog kissé idétlenül majd kokit nyom a macska fejére* - Nem csaphatnak ki Teisan... ezt a két évet még muszáj végigszenvednem, aztán majd több szabad időm lesz... és majd minden percét veled töltöm, ez egy újabb alku, mit adsz érte? *mosolyog bájosan* - Nem is tudom, te mindent megtervezel előre? amúgy mondd csak... mióta érzel úgy ahogy én?
|
-Igaz... jó alku *pillant az összekulcsolt kezükre* -képes volnál miattam lógni? *csillan fel a szeme* -persze, hogy tényleg akarom, teh.. gondolod jobb nekem egyedül döglődni otthon, mint társaságban? na ugye..oh, ha tudtam volna, hogy egy szavamba kerül.. már év elején megemlítem.. és akkor mára már ki is csaptak volna.. és akkor még többet lehetnél otthon velem.. *futtatja végig a gondolatot hangosan* -na, akkor mesélj, mik a terveid ? *néz a fiúra sóvárgón*
|
*Andy mélyet sóhajt a levegő, olyannyira mélyet mintha ki akarna harapni belőle egy jó nagy darabot*- Miért? A tiéd a szám, az enyém a kezed, szerintem ez egy jó alku.. *szorítja erősen a kezet mintha attól hogy elengedi máris elszökne előle Teisan* - Ha akarod... nem megyek be holnap... de ha csak tényleg akarod... tölthetnénk egy egész napot csak ketten... mint régen..
|
-Mert csak *vonja fel szemöldökét a macska, ahogy a magától értetődő kérdésekre szokta a magyarázásban megfáradt ember* -nem elég, hogy a számat igénybe óhajtod venni, még a mancsom is kell? *játssza a vonakodót, de azért odaadja neki* -én is.. örülök.. *pillant Andyre* -muszáj holnap suliba menned? *kérdi nyafogva* -ki vehetnél egy hét szabit a suliból, míg eltart a "nászút" *ölt rá nyelvet*
|
*Andy bólint, közben pedig teljesen elpirul, mintha csak muszáj lenne*- Igen, menjünk.... *kap a macska keze után, hogy ismét egybe fonhassa vele az övét* - Ezt most mire érted? Miért tagadnál le? * kérdi érdeklődve, meglepődve* - Miért bánnám? Örülök hogy... így vagy úgy de... végre el tudtam mondani neked.. *nézi a mellettük elhaladó tájat, s egy pillanatra úgy érzi, most minden rendben van*
|
*Végtelennek tűnt a perc, megálltnak az idő, mintha csak kiszakította volna egymást a két szerelmes a rohanó, pergő pillanatok egymást követő sokaságából..*-na.. mostmár hazamehetünk..*jelenti, mintha épp egy megkezdett beszélgetést folytatna..tekintete elidőzik Andyében, majd észrevéve magát hátat fordít, ráérős léptekkel elindul, hogy a fiú is kövesse..* -mellesleg.. ilyenekről nem beszélünk, vagy ha igen, úgyis letagadlak *közli egyszerűen, míg az ég felé bámul, csodálva a természetet, ami sokkalta szebb lett, mióta az égető szerelem fűti belülről* -remélem nem bánod meg ezt az egészet..*sóhajtja*
|
[264-245] [244-225] [224-205] [204-185] [184-165] [164-145] [144-125] [124-105] [104-85] [84-65] [64-45] [44-25] [24-5] [4-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
