|
Témaindító hozzászólás
|
2010.01.17. 15:36 - |
A telephelyen őrzik a fekete piac macskalényeit, úgymond itt vannak elszállásolva... a terület kutyákkal védett, szögesdróttal bevont, s őrök is figyelik őket, egyszerűen nincs kiút erről a helyről... azok a macskák is ide kerülnek, akiket az utcán találnak és nem szerencsétlenségükre nem a rendőrök kapják el őket.
|
[323-304] [303-284] [283-264] [263-244] [243-224] [223-204] [203-184] [183-164] [163-144] [143-124] [123-104] [103-84] [83-64] [63-44] [43-24] [23-4] [3-1]
*Dühödten próbálja magát kiszabadítani. Hogy Ran milyen céltudatos lett hírtelen.. valahogy viszolyog ettől.. a sírós Ran legalább nem mászott csak így rá.. ilyen pimasz nyíltsággal. Csapdába esett oroszlán módjára igyekszik lefejteni magáról a combokat, a világért sem adna Rannak örömöt.. nem, soha, semmi áron.. karmait húzogatja az őt szorító lábon, tenyere vértől csöpög, a világ ebből a szemszögből nézve még undorítóbb, szemétre valóbb.. az élet összes szennye csak neki akar megmutatkozni..ezekbe a gondolatokban fürödve egyre több gyűlöletet vesz magához, kirántja magát, s ugyanazzal a mozdulattal szorít egy kést a fiú nyakához* -az istenedet! hát tényleg nem tudsz nyugton maradni?! *tombolja magából kikelve, a kés végigszalag Ran mellkasán, s azt veszi észre, vissza kell fognia magát, hogy ne mártsa tövig az eszközt. Belemélyül, nehezebben mozog, magán érzi az okozott fájdalmat, s ez tovább tüzeli. Megforgatja a kést a húsban, amilyen mázlista az a kölyök mégcsak el se vérzik.. de ha igen, mi van abban? úgyis előbb rimánkodott érte a kandúrnak.. *
|
Douran csak nézett a nála egy évvel fiatalabb fiú szemébe, majd mikor úgy döntött eleget fulladt, egyszerűen elengedte a nyakát, ezzel a földre ejtve és kezeskedve arról, hogy elterüljön, rúgott belé, majd taposott erőteljesen a hasába. - Akár egy vászon, ami várja, hogy csodaszép képet fessenek rá... vérrel. - állapítja meg elnézve a fiú bőrét, majd kését előhúzva nézett végig még egyszer a testen. - Kérdés a kezdés helye... - tanulmányozgatta tovább a bőrfelületeket, lábát még mindig Clyden tartva.
|
- Hé Ash tudod mit mondok? *lendült egyet a kötéllel, és lábaival elkapta a macska nyakát így magá alá húzta, s lenyomta* - Azt mondom kussolj.... az a gyerek nem tett semmit, még csak nem is ismer téged... vagy azt a másikat... *lábával megpróbálta leszorítani Ash fejét* - És ne aggódj én nem fogok emghalni magamtól neked kell kinyírnod engem.... és a minimum hogy élvezni fogod!
*Clydeban megállt a szussz még a könnyei is elapadtak, fulladozni kezdett, nem tudta mit várnak el mit csinálnak vele, miért teszik, főleg hogy idegenek... igen igaza van a macskénak, pontosan így érzi ő is,... szánalmasnak... , magatehetetlenül csöng a macska kezeiben*
 
|
- De ezt a szolgálatot élvezzük *mosolyogta szenvtelenül Ranra a fekete, s figyelte az ujjonnan érkezett tevékenységét.*- állítólag nem szabad őket megölni..*vetette közbe tárgyilagosan és elhanyagolhatóan* -de meghalnak ezek maguktól is *tévedt vissza tekintete Ranra. Mintha a világ legjobb szappanoperáját nézné.. csak hátra kell dőlnie, hagyni ténykedni a kandúrt, s figyelni Ran benső kínlódását.* -ugye sokkal jobb, mintha téged bántanának ?*susogta a srácnak. A tehetetlen elkeseredés igazán pusztító erő volt.. hisz az emberekből hiányzott az a képesség, ahogy elviseljék más szenvedésének látványát.. Ashitának, szerencsékére, nem voltak ilyen kicsinyes aggályai..*
|
A macska végig nézett a két emberen, majd sóhajtott és Clydet figyelve kőrözött körülötte. Elgondolkozva, érzéstelen pillantásokkal fürkészte a fiút, majd egyetlen gyors mozdulattal megragadta a nyakánál és a következő mozzanattal a falnak taszította. Szemében most érzések tükröződtek. Az undor és a gyilkolás vágy egyszerre csillogtak szemeiben, a fiút kicsivel a föld felett tartotta a nyakát szorítva, elég erősen ahhoz, hogy ne szabadulhasson az áldozat. - Undorodom az emberektől. - jelentette ki fölényesen, szemeiből eltűntetve az előbb felcsillanó fényeket. - Szánalmas vagy kölyök. - morogta oda neki.
|
*Ran kissé kényelmetlenül érezte magát most hogy a másik macska is jelen volt, tekintetével a szőkét fürkészte, s közben csak azt vette észre, hogy Ash már mellette van, a lélegzete szaporább lett, nagyokat nyelt de már nem ráncigálta a kötelet* - Mégis mi a fenéért csináljátok ezt? Ugyanolyna szolgák vagytok, a szőrpamacs szolgái! *morogta*
*Clyde is végig mérte a macskát, nem tűnt olyan ijesztőnek, mint Ashita, de mégis féelelmmel töltötte el a macska jelenléte... végig futott hátán a hideg, könnyei is tovább csorogtak, az ereje kezdett fogyni*
|
*Elhúzza a száját erre a feleletre. Érzi a másik tekintetén, a mondat folytatásában őt is hasonlónak ítéli meg..de állta a pillantását. Végül Douran bejött, s Ashnak szikla gördült le a melléről, hogy nem kell a fiatalabbikkal foglalkoznia* -mostmár te is eljátszhatsz velük *állítja* -de azt csak közvetve, ez által *mutat előbb Ranra, majd Clydera.* -tégy vele amit akarsz. Jó szórakozást. *megy távolabb a párostól, Ran mellé.*
|
- Aztán minek? Jól eljátszol velük, ahogy elnéztem. - válaszolta unottan, majd Clyde-re pillantott, kezeit kihúzta a rácsok közül és megvakarta a tarkóját. - Undorítóak az emberek... - sóhajtotta, majd a macskalényre pillantott. Nem mondott semmit, csak gondolatait és érzéseit kifürkészhetetlen pillantásokat vetett a másik macskára. Hosszasan figyelt, majd mégis bement az emberek közé és körbe pillantott, kését a helyére csúsztatva vissza.
|
*Ran lehajtja fejét akérdésre, de talán tudná a választ... Ash kérdésére.. úgy gondolta mostmár mindegy inkább ő mint az a gyerek akit a szeme előtt kínoznak... a fájdalom amit érzett emiatt hatalmas hullámként csapott végig rajta, önmagát látta a fiúban a sérült önmagát aki volt régen... *
*Clyde szemei kitágultak az ütésre, nem mert már kiabálni, de a könnyei továbbra is potyogtak, a teste remegett, és az ütés miatti fájdalomtól, na meg a félelemtől még be is pisilt*
|
- Persze.. mert te inkább vállalod az áldozat szerepét, mih? képzelem.. * susogja Rannak. Clyde félelme csak hab volt a tortán. Egyáltalán nem kívánta a fiatal fiút, legalább úgy undorodott ettől, mint ő maga.. a szőke fölé hajolva még várta a belsőjében megfogalmazódó elhatározásra, de az valahogy csak nem jött..ekkor tévedt tekintete a rácsok mögött meghúzódó Douranra. Egy újabb eszköze Ran kínzásának.. s a kandúr észre sem vette, hogy egész világa már csak a fiú körül forog..* - fogd már be *mordult rá, öklében pecsételve meg szavait, hasogatta már az idegeit a gyermeteg hang, s igazán megfelelőnek tűnt az a kinti macska a cél elérése érdekében* -hé.. gyere csak be *szólt rá közelebb haladva az idegen fajtárshoz.*
|
- Ash ő csak egy gyerek hagyd abba! Én vagyok a prédád hallod? *üvöltötte Ran torka szakadtából, majd meglátta az idegen macskát, nekifeszült a kötélnek , hogy meglazuljon, de nem volt semmiféle változás, inkább csak magát folytogatta vele* - Hagyd békén!
- Nem akarom! Hagyd abba! Hagyd abba! *könyörgött a macskalénynek* - Shiki... *szipogja mostmár halkabban* - De... de ez egy tévedés! Meg kell mondanom neki, hogy tévedés! Nem tettem rosszat, én nem akartam! *visítja mint a malac akit már ledöftek, s várja hogy minden csepp vér elhagyja a testét*
|
- Akkor nem kéne így rettegned *folytatja a ruha leráncigálását, ezt már nem tudja olyan szenvedéllyel felszabdalni, mint Ranét, a köteleknél elakad, s csak dühösen tépegetve potyogtak le végül.Érintése rideg, akár egy kő, nem akadályozza a fiú ellenkezése, s azt igazán nem is gondolja, hogy külső szemlélője is akadt a dolognak, minden figyelmét lekötötte a benti két ember.* - Shiki elhagyott *sziszegi* -elhagyott, soha nem jön vissza, ne remélj tőle semmit.. ő is ugyanúgy gyűlöl, mint bárki más..*sziszegi, nem kérdi a kettejük közti viszonyt..hiszen az teljesen lényegtelen itt és most.. mikor Shiki személyesen bízta rá. Mikor Clyde már teljesen mezítelen, felpillant Ran reakcióját megszemlélni. Az ad neki erőt, azért a kínért, mi a fiúból árad bármire képes lenne..*
|
Douran hosszasan nézett egy sarkot elmélázva, ahogy a fény megvilágít egy pontot, az árnyak mozgását, majd észhez tért és felkelt onnan ahol ült. Hosszan nyújtózott egyet, majd lépteit az emberekhez irányította. A rácsokon kívül állt meg és kezeit belógatva könyökölt egy keresztbe álló rácson. Unottan nézte a bent lévőket és a macskát aki ekkor kezdte vetkőztetni az üvöltő gyereket. - Kehh.. csak egy évvel fiatalabb nálam a kölyök? - bukott ki belőle a meglepett mégis unott hang, aztán csak csöndben figyel a további eseményekre, közben egyik kezét kihúzta a rácsok közül és a késéért nyúlt. Kicsit várt, visszahelyezte a kezét, majd úgy kezdte ujjai között forgatni az éles tárgyat.
|
-Mit... mit művelsz? *próbálja eldozni magát, de hatástalan, a macska tökéletes munkát végzett, hiába is kapálózik nem tud kibújni a kötél szorításából*
- 16... *feleli elfolytott hangon, s ahogy a macska egyre közelebb jön, egyre gyorsabban peregnek a könnyei* - Ne! Hagyj békén! *próbál kapálózni, rugdosódni, s stalán eléri hogy egy kis időt nyerjen a macskával szemben, nem akar meztelenül lenni nem akarja hogy kínozzák, az élete túlságosan felfordult az utóbbi napokban*- SHIKI! *üvöltözi, mintha muszáj volna*- Sajnálom, bocsáss meg! Ne hagyd ezt! Shiki! *üvölti, de hasztalan hiszen a vezér nem is tartózkodik ott*
|
-Dehogy.. az túl gyors volna *válaszolja hideg mosollyal, a falig hátráltatja a fiút* -ne probálkozz semmivel *sziszegi míg fél kézzel egy kötélért nyúlva, épp olyan gyorsan és ügyesen rácsavarintja a fiú nyakára az egyik végét, mint mikor Cryssel tett hasonlót, a másikat pedig egy kiálló kampóra a falhoz. Mesteri csomó, vastag kötél, elérhetetlen szabadulási eszközök.. ezen végigtekintve büszkén sóhajt fel a fekete árny.* -túl gyenge vagyok veled, igaz? ..elvégre én csak egy törékeny macska vagyok..*áll vele szemben, hangja most nyugodt. Aztán ismét Clydera szegezi tekintetét, hogyha Ran már letudhatónak volt tekinthető.* -hány éves vagy ? *kérdi, mintha egy csevegést folytatna, s bármilyen válazt is kap, elkezdi kihámozni a fiút a ruháiból.*
|
- Az nem erőszak ha te is akarod... *mondja komolyan, de egy kicsit meghátrál, ahogy az emlékek előtörnek, előjön a régi Ran... szemei kitisztulnak, csillogóvá válnak, ajkait mégis készségesen adja Ashitának... bár erre a támadásra tényleg nem számít, nagy szemekkel mered a macskára, lélegzetvétele egyre gyorsabb lesz, majd elhalkul, mintha csak valami rossz álomból ébredt volna fel, mintha eddig nem is ő lett volna testének birtokosa, nagyot nyel s így megérzi a penge élét* - Most mit akarsz tenni? Elvágod a torkom? *mondja, mintha semmi sme változott volna, de tekintetén látható a változás, hogy észhez tért az őrületből*
|
*Hagyja magát égni ebben a felemésztő tűzben, a ruhájától nem szívesen válik meg, de most nincs benne ennyi akaraterő sem.. testét Ranéhoz hasonlóan végig karcolások, hegek és elszíneződések fedik, egy ujjnyi terület sincs, mi épp lenne. Az ő teste nem vált érzéketlenné, ahogy Rané.. sokkal érzékenyebb lett, a legapróbb simítás is égető fájdalmat okoz, s a pengét mintha vésné a fiú, miközben alig éri bőrét..ahogy Ran lenyalja vérét halkan felnyög, eltűnik számára az egész terem, csak ő van, és Ran bizsergetően fájdalmas érintése.. * -te nem erőszakolhatsz meg engem.. *szól elhaló hangon.. az erőszak említése talán észhez téríti a fiút* -undorodsz tőle.. rettegsz..képtelen vagy rá..*azonban a szavak saját elméjét is kitisztítják, tudja már hogy lehetne a fiúnak a legtöbb fájdalmat okozni.. csak előbb ki kell szabadulni ebből az egészből.. ami húzza magába. Beletúr Ran hajába, magához vonja arcát, megcsókolja, lényéhez nem illő finomsággal, ez talán megbabonázza annyira a fiút, hogy a pengét Ash ügyes mozdulattal áttáncoltassa saját ujjai közé. Most ő szögezi a kést Ran nyakának, arcáról altűnt a kéjes élvezet, felkel, végig fenyegetőn Ranhoz szorítva az eszközt.*
|
- Ha nem ellenkezel jobban... nem fogom azt hinni, hogy tényleg azt akarod, hogy ne folytassam... *búgja a kandúr fülébe, s ha nem mutat komolyabb ellenállást akkor most ő tépi le a macskáról a ruháit, de csak a felső testéről* - Bár előbb megtetted volna ezt... mindig akartam látni, ezt az énedet... *belekap Ash hajába, s hátra húzza, hogy ne tudja felemelni, a pengét tartó kezével végigszánt a macska nyaka körül, de ügyel arra, hogy ne találjon olyan pontot ami halálos sebet ejthet... ezek után ő teszi azt amit Ash csinált vele, lassan lenyaloatja a vért róla... közben Clyde tekintete a macskát és a fiút kémleli, ledöbben a dolgon, s megmerevedik az egész teste, nem képes moccani sem ezenkívül érzi magán Ash tekintetét*
|
*Teljesen egyet ért Ran javaslatával.. mégis minden érzéke ez ellen van.. gyűlöli és vágyja, nem tud szabadulni az édes fogságból.. Ran épp úgy játszik, ahogy neki tetszik, remegve, szaggatottan lélegzik, fél szemével az ideges Clydeot is figyeli, nem akarja-e épp leszúrni őt..csodálja a vadállatot, mi kitört gazdájából, magához bilincseli, markolja Ran testét ahogy éri, végigkapar az oldalán, hátán, míg esze próbál szabadulni, s Clydeot fegyelmezni, önuralmát visszanyerni.. talán mégsem jó egy ilyen élvhajhász kínzómesternek, bárki vérétől megvadul..* -fejezd be..*nyögi minden ellenkező hangsúly nélkül*
|
*Viszont Ran érzékei kiélesednek Ashita nyakát látva, nem engedi el, ajkát rátapasztja, nyelvével végig húz rajta, teljesen eszét veszti, s mélyen beleharap, közben kezében még mindig szorongatja a pengét, s amint végzett a harapással végig szánt vele Ash arcán, bár nem mélyen* - A véred... neked is sok van még belőle... nem baj ha egy kicsit elpazarolunk... *hangosan felkacag mint aki megőrült, s ez tényleg így van, Ash vérének illata és a kínzás miatt teljesen eszét vesztette, úgy érzi képes lenne felfalni a macskát mint egy kannibál a társait* - Azt hiszem le kellene állítanod... még mielőtt az üldözőből üldözött válik.... *suttogja a fülébe, eközben Clyde eszeveszetten próbál szabadulni, arca már teljesen kivörösödik, keres valamita földön amivel elvághatná a köteleket és elmenekülhetne de jelen pillanatban erre semmi esélye sincs*
|
[323-304] [303-284] [283-264] [263-244] [243-224] [223-204] [203-184] [183-164] [163-144] [143-124] [123-104] [103-84] [83-64] [63-44] [43-24] [23-4] [3-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
