Témaindító hozzászólás
|
2013.05.19. 22:59 - |

Perhonen él itt magányában. Ha talál valakitm általában megmenti az életét, itt nem keresik. |
[60-41] [40-21] [20-1]
- A szerrel amit kaptál tőlem, meg tudod majd tenni. Nem fogja megölni, de különleges bájital. Nem fogsz többé félni tőle erre szaavmat adom... csak kérlek tartsd tiszteletben a kérésem, s ne is gondolj arra, hogy megölöd. - kérte - Tudnám, de nem akarom. Az ami velem történt, hozzám tartozik... de msot már próbálj meg pihenni... - A macskalény lehunyta a szemét, s pillanatokon belül elaludt, lágy szuszogását elnyomta a tűz ropogásának hangja.
 |
De. Meg kell fizetnem Juliusnak. Utána ráérek új életet kezdeni. Lehet,hogy szerzetesnek fogok állni. Egy életre elvette a kedvem a szextől. Várj,ha az én emlékem törölni tudod akkor a sajátodat miért nem?*érdeklődött,majd lefeküdt a tűzhöz. Csöndben nézte,hallgatta a tűz ropogását,azonban nem jött álom a szemére* |
- Pedig élned kell, hát nem akarsz megfizetni annak a macskalénynek? - kelt fel és közelebb lépett Gaxhoz. - Miért panaszkodsz? Nagyon helyes lettél a macskafülekkel és farkincád is illik hozzád. Egy kicsit így, belekóstolhatsz a macskalény lét rejtelmeibe, hasznodra válhat és...ne viselkedj így... szedd össze magad, hát férfi vagy.... attól mert ilyesmi megtörtént, nem szabad eldobnod az életed. - sóhajtott. - Én is...az emberek játékszere voltam, még amikor kölyök voltam. Most azt mondanád, én már hozzá szoktam, pedig hidd el épp oly megalázó és fájdalmas érzés volt, mint most neked. Nekem sokáig nem volt esélyem kitörni, de neked van, csak tovább kell lépned. Nem untatlak életem sanyarú részleteivel, legyen elég annyi, hogy mindig van miért újra kezdeni. Elkísérlek az ember lakotta szakaszokhoz holnap, az álca azért kell, hogy a többi macskalény ne fogjon gyanút. Veszélyes lehet, és öngyilkosság. Amit nagyon sajnálok, de nem áll módomban tálcán felkínálni neked. - avval csak suhintott egyet és a barlangban tűz gyúlt. - Így nem fogunk fázni az éjszaka. Ha bármi gond lenne, csak ébressz fel, bár éber alvó vagyok. - kucorodott le a tűz köré. - Aludj te is, holnap hosszú nap vár ránk.
 |
Nem tudok ebben a tudatban élni. Szerettem az életemet,de azt elveszítettem.*bánatosan lehajtja a fejét,majd mire feleszmél macskafüle és farka nőtt.*Te tényleg macskát csináltál belőlem?*kérdezi kétségbeesetten,míg saját macskafarkát húzza.* |
- Mert te ember vagy.. megadatott neked a szabadság, nem kell rejtőzködnöd, nem kell bújkálnod. Végtelen lehetőséged van... de a legfontosabb, ki nem állhatom a halált és azokat, akik eldobják maguktól az életüket. - Gax fájdalmai hamarosan elmúltak, mintha nem is lettek volna, habár a szer nem gyógyította meg a lelkét. - Csak bízz bennem. Ennél többet nem mondhatok, de hidd el, hatásos lesz az eredmény... - suhintotta eg a botját és a férfinek hamarosan macska fülei és farkincája lett. Evvel együtt a látása, hallása is sokkal kifinomultabbá vált, ingerei megerősödtek. - Furcsa lesz az első pár napban, habár mindened kiélesedik, az ösztöneid pedig kicsit másképp működnek majd, amint leérünk egy biztonságosabb szakaszra vissza kapod az emberi mivoltod. De most aludjunk, fáradt leehtsz és nekem is pihennem kell, arról nem is beszélve, hogy a áprázatnak kell némi idő mire stabillá válik.
 |
Miért nem hagyod,hogy meghaljak?*kérdezte értetlenül,míg elvette az üveget. Nézegette egy darabig,majd lehúzta. Figyelte a félvért.* Mit értesz ez alatt? Hogy lesz teljes a bosszúm? Mi fog történni?*érdeklődött Gax* |
- Van, de neked nincs rá szükséged. A saját démonaiddal harcolsz... küzdj meg velük, győzd le őket... ha megfutmodsz semmit sem érsz el. - sóhajtott - Amíg meg nem erősödsz itt kell maradnod, idd emg ezt. - nyújtott át nekiegy üvegcsét. - Egy kicsit édes, szirupos íze van, de jobban elszel tőle. - a macska ezen felül még mindig gondolkodott, nem igazán tetszett neki, hogy meg akarja ölni az egyik társát, még ha ezt is tette.... - Ígérd meg, hogy nem fgood megölni... - mutatott fel egy újabb üvegcsét. - Viszont cserébe olyan szert adok neked, amit ha alkalmazol rajta, a bosszúd teljes lehet és többé nem kell félned attól, hogy ez újra előfordul majd.
 |
Nem kell,hogy te végezz velem. Nincs valami mérged?*kérdezte kétségbeesetten.*Igen. Teljes mértékig biztos vagyok benne. Szexben számomra csak egy dolog volt tabu és az a hátsóm volt.*szorította ökölbe kezeit. Kezdett eluralkodni rajta a harag* Meg kell ölnöm Juliust.*futott át agyán a gondolat,melyet hangosan kiejtett* |
- Nem vagyok gyilkos... nem foglak megölni, eszembe sincs... főleg, hogy nemrég mentettem meg az életed. S mondd csak, biztos vagy benne, hogy ez erőszak volt? Kicsit sem akartad? Büszke vagy, és makacs... - gondolkdoott el - egy kicsit sajnálom azt a macskát. Ostoba álmokat kergetett. - kúszott közelebb Gaxhoz, akár egy kígyó aki áldozatát kezdi becserkészni, habár Perhonennek nem voltak eféle szándékai. - Bízz bennem. Úgysem tehetsz mást.
 |
*Gax megtörten hallgatja a kandúrt.*Várj! Nem szeretnék macska lenni. Az már túl sok lenne.Inkább vess véget az életemnek.Mindenkinek jobb lenne így. Nem tudok abban a tudatban tovább élni,hogy meger....megerőszakoltak...*jelentette ki. A mondat végére a szava is elakadt.* |
A macskalény legszívesebben a férfi vállára tette volna kezét, hogy megnyugtassa, de inkább csak hallgatott, igazán jó társaság volt azok számára akik csak arra vártak, kiönthessék valakinek a szívüket. - Értem. - válasza rövid és tömör volt, de látszott rajta, hogy gondolkodik. - Ha akarod, megválthatlak az emlékeidtől, de úgy érzem ez csak ártana neked. Haza mész és az a macskalény és talán mindenki más tudni fogja, de te nem... meg fogod tudni, s emlékezni fogsz rá, megtöröd a varázslatom, ha nagyon akarod, és megint fájdalmas lesz számodra. Pár napra otthont adok neked, varázslattal macskává teszlek... de ez csak egy hétig tart, azután el kell menned, és új életet kezdened. Ha akarod segítek abban, hogy a tested fájdalma is csillapodjon, de... azt hiszem többet nem tehetek érted. Úgy látom te jó ember vagy, aki most kapott egy nagy pofont az életétől, de azt hiszem képes leszel felállni, leporolni magad és tovább lépni, mintha mi sem történt volna.
 |
Nem akarok rá emlékezni.*vett egy nagy levegőt.*Elmesélem,hogy mi történt.*jelentette ki,majd hagyott egy perc szünetet.*Gazdag ember vagyok.Van két macskalényem,egy testvérpár,illetve már többen vannak,mert az egyiknek lett családja és befogadtam a házamba.Julius magányos típus,de valamiért elkezdett érdeklődni irántam.Én folyton elutasítottam és tanácsoltam neki,hogy keressen egy hozzá illő lányt,ahogy a testvére...Elvittem egy buliba,ahol sokat ittam.Julius kihasználta a részegségemet,kikötözött az ágyamba,majd meglovagolt.Miután végzett...hm...miután végzett...*ekkor elakadt a férfi szava.Könnycsepp jelent meg a szeme sarkában és elhallgatott.Nem akart sírni.Visszatartotta könnyeit amennyire tudta.* |
- Tudok, de felesleges volna, a dolgok azért történnek, hogy mlékezzünk rájuk és ha más nem a környezeteted emlékeztetni fog arra ami történt... te erősnek tűnsz, nem szabadna ilyen könnyen feladnod... bár nem vagyok szakértő... de... nem hiszem hogy jó dolog az emlékezetünk törlése, mert attól vagyunk azo akik. |
Azért élek,hogy egy életre emlékezzek és szenvedjek.*jelentette ki magabiztosan.*Nem hiszem,hogy valaha is sikerülni fog,hacsak nem törlődik ki az emlékeimből...Te esetleg nem tudsz ilyet?*érdeklődik,majd a tűzre pillant.*Nem fontos számomra. |
- hhmmmm.... de valamiért élsz és enek biztosan oka van, bármi is történt, msuzáj erősebbé válnod és túljutnod rajta... rengeteg rossz van a világban, nem tudom veled melyik történhetett, de hidd el más is szenvedhet éppúgy ahogy most te... *feküdt lea saját hlyére* - hagyjuk a tüzet estére? *érdeklődött,hátha gax fél* |
Köszönöm.*jelentette ki röviden és tömören,majd csöndben meredt tovább előre,egészen addig míg a kandúr rá nem kérdezett,hogy mi bántja.Gyomra görcsbe rándult, a szíve majd megszakadt,mikor eszébe jutott a múlt.*N...nem mondhatom el...Kellemetlenül érzem magam.Rossz dolog történt az életemben. |
- hát talán majd később... ha akarod nyugodtan lepihenhetsz itt tényleg biztonságos...mi az ami ennyire bánt? felemészt ha hagyod... |
Nem vagyok.Egy falat sem menne le a torkomon,de tényleg.*tekint a tálra,majd állát a térdére teszi és úgy figyeli tovább.Meg sem mozdul,csak mered ki a fejéből.* |
- Pedig az étel fontos, én megtanultam milyen éhezni... és szörnyű, és néha nehéz enni is de muszáj hogy életben tartson *tolt oda neki egy táalt gyümölcsökkel*- nem kell félned, mindenre megkapod a választ idővel... ne légy saját magad ellensége |
Egy...menedék?Az jó.*tekint körbe a férfi,majd maga alá húzta a lábát és a földet nézte.Mikor kérdezték csak akkor nézett fel.*Nem,köszönöm.Nem tudok most enni.*ismerte be Gax* |
[60-41] [40-21] [20-1]
|