|
Témaindító hozzászólás
|
2012.10.27. 23:06 - |
Bititi egyedül lakik itt, de nem bánja, szeret egyedül élni. |
[107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
*A macskalény persze már kezdi megszokni a lány ápolását, így már zavarba se jön, hagjyja hogy áttöröljék sebeit, nem szisszen fel, nem érzi most a fájdalmat sem, csak a reményt egy új életre... még mindig kába, de hirtelen ismerős szag csapja meg orrát és szemei kikerekednek... s elfelejtve erőtlenségét szinte felpattan, a lány szájára teszi gyorsan egy ujját, kérve hogy ne beszéljen, majd gyorsan a szekrényhez vezeti, kinyitja gyorsan és betessékeli* - Ne... ne gyere... elő.. *kéri, majd rácsukja a lányra az ajtót, nem akar hősködni de itt az ideje, hogy pontot tegyen a dolog végére.
 |
-Igen...*Kuncogott Biti.Majd óvatosan felemelte a kandúr fejét és lábait egy párnával helyettesítette.*-Mindjárt jövök.Le kell ápolni.*Felelte neki kedvesen majd letörölte a könnycseppet.Kisétált és kötszer,majd ismét meleg víz és tiszta rongy,no meg fertőtlenítő társaságában visszatért a kandúrhoz.És nekilátott ellátni a sebeket.*
 |
-N... kosi... *próbálja meg kiejteni új nevét, de még mindig nagyon erőtlen... nem érzi jól magát, de mégis örül, talán tényleg vége, talán mostantól békében élhet a lánnyal, de még nem mer belegondolni, fél, hogy elkapkodja a dolgot, egy könnycsepp folyik le arcán, évek óta ez az első, hogy ilyen megtörténik vele, meg is próbálja letörölni de nem sikerül neki, túl fáradt hozzá*
|
*Biti kisimít néhány tincset Nara,bár már Nkosi arcából.Ahogy pedig a kandúr magához tér boldogsan mosolyodik el és megfogja a kezét.Még ha véres sem érdekli.*-Vége van.Mától Nkosi vagy,vége a régi életednek.És itt egy teljesen új tiszta lap.*Mosolygott szelíden le rá.*
|
*A kandúr hosszú percekig nem nyitja még ki szemét, de aztán mégis megtörik a jég, óvatosan felnyitja őket, még eléggé homályos a látása, de érzi, hogy jó kezekben van, nem lát szinte semmit de megérinti a lány arcát, óvatosa húz végig rajta, bár valószínűleg így vérfoltokat hagy Bitin*
|
*Biti megköszönte a segítséget.Kikísérte a férfit majd becsukta az ajtót és visszasétált Narához.Leült és ismét csak combjaira tette a kandúr fejét.Várta hogy magához térjen hogy eltudja látni,megetethesse,tiszta ruhát adhasson neki és elkezdhesse új életét.*
|
*Nara semmit sem érzékel a külvilágból, ájultan fekszik továbbra is, a férfi megkérdi mi legyen a macskalény új neve, hiszem úgy nem találhatják meg, ha új nevet kap, nem tudják már betalálni. Megváltoztatott minden adatot amire szükség volt, Nara pedig még mindig nem nyitota fel szemeit*
|
*Biti az ajtóhoz siet és kinyitja.És valóban,a kandúr rádőlt de megtartotta.Nagynehezen megtartotta őt majd betántorgott vele a nappaliba és lefektette az kanapéra.*-Nara...*Tette a kandúr arcára a kezét óvatosan.Látta sebeit,az erőtlenséget,szinte elsírta magát tehetetlenségében.Éppen ment volna hogy ellátja a kandúrt mikor ajtaján kopogtak.Biti szeme felcsillant.Egyik simerősét várta aki tudott mit kezdeni a macskalényekben lévő csipekkel.Beengedte a férfit aki furán a lányra majd a sebesült kandúrra tekintett.Biti ecsetelte neki a helyzetet,majd odasétált a kandúrhoz.Letérdelt vele szemben majd elkezdett táskájában a szerkezet után kutatni amivel hatástalaníthatja a csippet.Biti mindeközben leült a kandúr mellé,fejét lábaira fektette és csöndesen beszélt hozzá.*-Mindjárt vége lesz.És utána békében élhetsz.*Bíztatta a kandúrt gyengéden.*
|
*Nara további 7 napot is késik a beígért egy héthez képest, de végre van egy kis lehelletnyi ideje.... erőtlen kopog be az ajtón, majd nekidől, valószínűleg ha a lány kinyitja, egyenesen rádől majd a kandúr*
|
*Biti nem tudta mit tegyen.Tanácstalannak és reménytelennek érezte magát.Feküdt ágyán és telefonját nyomogatta hogy talán valamelyik ismerőse,valaki barátai közül segíthet rajta,talán valaki küld neki üzenetet hogy megtalálta a neki való embert de egyenlőre a helyzetük reménytelen volt.*
|
*A kandúr nem jelentkezik egy hét múlva, sajnos nem sikerült üldözőit leráznia és nem ért vissza időben, de még életben volt... félt is, hogy Biti azt hszi majd, biztosan meghalt, de ez ellen semmit sem sikerült tennie, már sokkalta több seb borította, mint egy hete és kezdett már nagyon fáradni is, reménykedett, hogy a lány nem adja fel és keres neki valakit aki átrpgramozza a csippet*
|
*Biti nem szivesen engedte el a kandúrt,de kénytelen volt.És csak a remény maradt hogy talán látja egy hét múlva,talán itt lesz és jól lesz.A kandúr utolsó levetél olvasva ült le az ágyra."egy hét múlva ha még élek,ugyanitt találkozunk...".Csak ez járt Biti fejében,végül elment megfürdött és lefeküdt aludni.De továbbra is csak féltette a kandúrt,egyszerűen nem mentek ki fejéből a szavak.De másnap dolgoznia kellett,és tényleg körbe is kérdezett de nem járt sikerrel.Szomorúan tért haza a munkából nap mint nap,egyszerűen nem akarta elhinni hogy nem tud Narán segíteni pedig annyira akar neki.Észre se vette hogy eltelt azaz egy hét,csak egy csipátprogramozó után kutatott.Interneten,újságokban.Bárhol.De tehetetlenül huppant le ágyára miután még egy utolsó sikertelen hívást lebonyolított.*
|
*elfogadta az ételt és eltette, majd írni kezdett újra* "Rendben, kérdezz körbe, egy hét múlva ha még élek, ugyanitt találkozunk..*a lány hirtlenjében megölte, ő pedig teljesen ele vörösödött a dologba...végül épp kezével átfogta ő is a lányt, majd hirtelen engedte el, s már indult is, olyan gyorsan tűnt el mint ahogy fltűnt nemrég*
|
-A gazdádtól sem féltem,tőlük sem félek.*Válaszolta Biti elmosolyodva.Majd ő is felállt.*-Nem,jelenleg nem tudok róla hogy van de holnap munkában végigkérdezek egy-két embert meg talán feltudok hívni pár barátot.Hátha ők tudnak.*Válaszolta neki,majd elsietett,készített mégegy szendvicset.Becsomagolta és Narának adta.*-Az útra.*Mosolygott rá fájdalmasan.És mivel nem tudta mikor láthatja újra barátját,ezért megölelte óvatosan.Vigyázva Nara sebeire.*
|
*újra írni kezd* " A csipp miatt meg fognak találni hiába takarom el a nyomaimat, hiába bújtam el itt, ők is itt lesznek... kérlek ne mondd, hogy nem félsz tőlük... fegyvereik vannak és erősek, komolyan inkább félj és bújj el... *feláll és épp kezével megigazítja a haját, eszébe jut valami és vissza ül. újra ír* " Van olyan ismerősöd aki ért a csippek átprogramozásához?" *oda tolja a papírt*
|
-Nem félek tőlük.*Felelte a lány.*-Ha eltüntetted a nyomaidat akkor nem tudják hogy itt vagy.*Próbált gondolkodni a lány,el tudja bújtatni Narát és tud róla gondoskodni.És valamennyire még külsején is tudnak talán változtatni hogy elrejtőzni is eltudjon ha mégis ki kell mennie.*-Segíteni szeretnék.*Nézett mélyen Nara szemeibe határozottan.*
|
*Természetesen éhes volt, amint megkapta a szendvicset egy bólintssal egköszönte őket majd befalta mindet, fél éve nem evett már rendesen, ez meg is látszott alakján. Sosem volt az a kimondottan kövér típus, de most a múltkori ruhái is csak lógtak rajta.Próbál valamit mondani Bitinek de aztán leírja inkább* "Köszönök mindent, de most nem maradhatok okáig, mint mondtam üldöznek... *sóhajt*
|
*Biti olvassa amit a kandúr írt neki és kissé meg is lepődött a dolgon.Majd Narára tekint és elmosolyodik a zavarán.Majd a beszédgyakorlás résznél elgondolkodik,talán tudna segíteni neki.*-Tudnék segíteni a beszéd fejlesztésben.*Vetette fel neki.*-Mindjárt jövök.*Mondta barátjának majd kisétált a dolgokkal és eltette őket.A hűtőből vett elő némi felvágottat,csinált szendvicset és azzal tért vissza Narához.*-Gondolom éhes is vagy.*Felelte kedvesen leülve vele szemben.*
|
*Lesüti szemeit amint a lány megkérdezi tőle..., majd megrázza fejét, s írni kezd.* "Rájött, hogy nem öltelek meg, ő maga akarta megtenni, és ezt nem hagyhattam... *elpirul teljesen, majd tovább ír ha a lány ezt már elolvasta* "Gyakoroltam beszélni, de még elég nehezen megy" *ehhez egy mosolyt is küld a lány felé, majd hagyja, hogy a lány had tegye rendbe őt... titkon annyira várta már a találkozást, hogy majd bele őrült, valamiért Biti nem ment ki a fejéől... hogy miért nem azt maga sem tudta, furcsa érzések tomboltak mellkasában*
|
*Biti hozza is a kandúrak amit kért,bár meglepődött hogy beszél hiszen eddig sosem tette,vagy csak nem akarta,ez a lány sem tudja megmondani.Majd miután Nara leírta amit akart végigolvasta és ijedten nézett rá.Felsegítette a kandúrt kanapéjára és máris ment a fertőtlenítőért és meleg vízét hogy lemossa a vért,no meg némi kötszerért.És amilyen gyorsan csak gőyzte ellátta a kandúrt,lemosta a vért,fertőtlenítette a sebeket,bekötötte és letapasztotta őket majd a kandúr szemeibe nézett.*-Nem bírtad már tovább?*Kérdezt az okát hogy miért ölhette meg gazdáját,de a lány felvolt készülve a válaszra.Rakott oda papírt és tollat.*
|
[107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
