Témaindító hozzászólás
|
2011.12.05. 22:24 - |

Ritsu él itt fiával, Francissal. Túl nagy ház, szinte már palota két lény számára. |
[251-232] [231-212] [211-192] [191-172] [171-152] [151-132] [131-112] [111-92] [91-72] [71-52] [51-32] [31-12] [11-1]
Értem.*tudja le ennyivel a dolgot,majd beköti a szemét.Megfogja a kezét és elindul vele Reimei felé.*Ne aggódj,vezetlek.Igen,ha eljön az idő,visszahozlak édesapádhoz.*ígéri,míg az új világ felé tartanak.Bő húsz perce mennek már,mikor megérkeznek az átjáróhoz.Megáll előtte.*Készen állsz?
 |
- nem nincs... apa szülei már rég meghaltak, anyukámat nem ismerem... és ha ismerném is, ő egy macskalény, azt se tudom él e még... *sóhajt* - Rendben, akár duplánis rákötheted, ígérem nem fogok lesni... de... megkérhtlek valamire? Ha lehet... és az apukám felébred, szeretnék ismét vele lenni.... vissza hozol majd?
 |
*Tátott szájjal meredt a nagyvilágba mikor megérkeztek.Pár pillanatba beletelt,mire felfogta hol is vannak,majd a fiúra pillantott,aki szorította a karját.Nem tudta,hogy mit mondjon erre.Rágódott a dolgon,de aztán megszólalt.*Sajnálom a dolgot.Nincs más aki segíthetne?*kérdezte,majd leesett neki.*Gondolom,ha lenne akkor nem az én segítségemet kérnéd.*válaszolt saját kérdésére.*Egy feltétellel magammal viszlek.Bekötjük a szemed és nem veszed le a kötést míg én azt nem mondom,hogy lehet.Nos?*kérdezte komoly hangon.*
 |
*Meglepődött ahogy Lorem oda ugrott, akkor tűnt csak fel neki a férfi, ezután csak bólintott, megfogta Lorem karját és elteleportált vele pár utcával alrébb, de amikor megérkeztek akkor sem engedte el a macskalényt, görcsösen kapaszkodott belé* - Kérlek... vigyél el magaddal arra a helyre... a papám balesetet szenvedett, kómában van... ki tudja mi örténik velem ha az emberek kezére kerülök? Én... a többieknek csk egy korcs vagyok.... Lorem most szükségem van a segtségedre, kérlek...
 |
*Meglepődött a fiú képességén,elsőre nem is tudta mire vélni a dolgot,aztán beugrott neki,hogy a félvérek mind valami különös képesség birtokosai.Nem időzhetett sokáig ezen a problémán,hisz a talpon maradt részeg lecsapni készült.Futásnak eredt a fiú felé,majd elrugaszkodott,hogy talpával a férfi arcában kössön ki.Ha telibe találta elrugaszkodott róla,s egy szaltó után ismét talajt ért a lába.*Ideje eltűnni.
 |
*Azok viszont nem is vették észre, el voltak foglalva a kölyökkel, aki nem is félt tőlük* - Megbánjátok ha velem kezdtek... egy félvér... különleges képességeket rejtegethet... *az egyik felé ütött, de Fransis a háta mögé teleportált, csak elgáncsolta de az elég is volt neki, fel sem tudott kelni az alkoholtartalom miatt mely szétterjedt testében, inkább bealudt, míg a másik röhögött tovább de most már a társán... Fransis ekkor pillantotta meg Loremet, két szemében ismét könny csillogott, az arca piszkossá vált a kint töltött időtől, haza menni nem mert, mert félt attól hogy megtalálják, a háta mögött megcsillant egy penge, mely a másik részege hajléktalannál volt, Fransisnek ideje sem volt kapcsolni.*
 |
*Egy gyors és nyugis reggelit szánt magának,de nem jött össze.Felkeltette az érdeklődését az a különös nevetés,mely nem messze tőle hangzott.Tudta,hogy az emberek akkor szoktak így nevetni,ha valaki szenved és ha a szenvedésről van szó,akkor minden bizonnyal macskalény a társaságuk.Felpattant a helyéről,út közben bekapta még reggelije maradékát,majd nekiiramodott.Hamar odaért a kívánt helyre.Először nem foglalkozott a kölyökkel,a két hajléktalan figyelmét próbálta magára terelni.*
 |
*Nem tudni mennyi ideje lehetett ott a fiú, hamar elnyomta az álom, hiszen egész éjszaka virrasztott, s még apját sem láthatta, azt sem tudta mi van vele... arra ébredt, hogy két férfi körbe vette, a ruhájuk szakadt volt, bűzlöttek és ápolatlanok voltak.* - Mit akarnak? *állt fel, a kát férfi röhögni kezdett* - Most nagyon rossz hangulatomban vagyok, jobban teszik, ha elmennek.. *de azok csak tovább röhögtek*
 |
*A tegnapi nap járt a fejében.Nem tudja mit gondoljon a srácról.Megfordult a fejében,hogy talán köze van hozzá,de hamar elhesegette a dolgot.Abban állapodott meg,hogy Ritsu elköltözött és egy másik család lakik már ott.Ahogy ezen morfondírozott fel sem tűnt neki,hogy ismét elérte a várost.Mielőtt lebukhatott volna bevetette magát a sikátorokba.*
 |
*A kórházban nem engedik, hogy megnézze az apját, mert még küzdenek az életéért, viszont a srácot bent tartják, kikutatják, hogy már csak egy rokona él, a férfi szülei már egészen kis korában meghaltak, Ritsu bátyja viszont elutassítja, hogy a gyermek gyámja legyen. Az egyetlen megoldás, hogy árvaházba küldik, de a diú még azon az éjszakán megszökik, másnap kisírt szemekkel megy oda vissza, ahol Loremmel találkozott... nem tudja eljön e a nőstény, de most úgy érzi nincs sehova sem mennie... *
 |
Több oka is van,hogy nem szeretnék gyereket.Első az,hogy nem vagyok anya típus,másodrészt pedig az életemben nincs helye gyereknek.Te akkor a szerencsések közé tartozol.*lépked a kandúr mellett,majd mikor megáll ő is úgy tesz.*~Menjünk már,végén még észrevesz.~*mondja magában,de mikor kijelenti,hogy itt lakik nem tudja mitévő legyen.*Nincs...mit.*válaszolja,majd eltűnik,meg sem várva a srácot.*
 |
- Nem kedveled a gyerekeket? *érdeklődik* - Ümm értem, tudom miről beszélsz, annak ellenére, hogy félvér vagyok láttam már pár dolgot... és az elején nekem is nehéz volt beilleszkednem, de már vannak páran akik kedvelnek... a barátok sokat segítenek... *megállnak a ház előtt, de odabent nem ég a villany* - Itt lakom... köszi, hogy elkísértél... *a srác aggodalmas képet vág, de aztán csak int és bemegy a házba* - Apa... apa itt vagy? *aztán sarkon fordul és átrohan a szomszédba* - Susi... apa... hol van? Tudsz róla valamit....? * a lány bólint*
- Autóbalesete volt, de téged nem találtalak sehol és a mobilod sem vetted fel... elvitték a klinikára, de úgy tudom.... hogy ...
- Kössz Susi! *szakította félbe barátját, a kandúrka szemeiben könnyek gyűltek, de mr útnak is indult, szaladt ahogy csak tudott*
- Várj... Fransis... *közben Susi szülei is kijöttek az ajtóhoz*
- Szegény gyerek, senkije sincs az apján kívül. Reméljük Kayato úr felépül....
 |
Nem,nincs gyerekem és nem is lesz.Hát persze.Fogalmazhatunk így is.Arra tettem fel az életem,hogy a macskalényeknek segítsek.Az emberek elnyomják,bántják és megalázzák fajtámat.Igyekszem jóvá tenni az életüket.*meséli,majd felkapja a fejét.Számára ismerős utcába léptek.Bízott benne,hogy Ritsuval nem fog összefutni.*
 |
- Persze, és felnőtt vagy... van gyereked? *érdeklődik* - Amúgy meg nem kell féltened, már mondtam, nem tudnak elkapni, ha el is rabolnál ki tudnám szabadítani magam, komolyan! És... miért száradna a lelkeden? Nem is ismersz annyira, hogy felelősséget vállalj értem... ez furcsa... te valami őrangyal vagy vagy micsoda? *lassan beértek az utcába, ahol Fransis lakott* - Furcsa... apa még nem is hívott... valami baj lehet?
 |
Átéltem ezt-azt...tudom mit beszélek.Nem félek tőled,csak óvatos vagyok.Továbbá azért kísérlek haza,mert nem akarom,hogy bajod essen.Az én lelkemen száradna a dolog,ha bajod esne.Mellesleg miből gondolod,hogy nem csak azért teszem,hogy a bizalmadba férkőzzek?
 |
- Ha elhiszed hogy csak rossz dolgok történhtnek veled akkor azok is fognak, nem vagyok bizalmalan mert bízni akarok, tudom hogy sok dolgot kell még megtanulnom, de... még jóformán magamat sem ismerem... másokat sem, de... nem tűnsz gonosznak, nekem ez elég... és haza is kísérsz mert zt akarod ne essen bajom... tehát nem akarsz elrabolni... de azt nem értem miért törődsz velem ha félsz tőlem?
 |
Nem állt szándékomban megsérteni.Nem ismerlek és neked sem ártana egy kis bizalmatlanság.A világ veszélyes.Honnan tudod,hogy nem azért vagyok itt,hogy elraboljalak?Látszik,hogy semmit sem tudsz még a dolgokról.*morogja a nőstény,míg a fiú mellett ballag,hogy biztonságban hazaérjen*
 |
- Talán gyerek vagyok, de mindig megtartom a szavam.... és igazán nem kell agódnod, haza tudok menni egyedül is.... csak tudni akartam te más vagy e mint a többiek... de nem vagy más, semmivel sem vagy jobb... *elindul hazafelé*
 |
Nevezzük inkább bizonytalanságnak.Egy félvér gyerek vagy.Emberi mivoltod párosítva gyermeki tudatlanságoddal veszélyes.Izgatott kölyökként olyanokat mesélhetsz másoknak amit nem kéne.Ezzel veszélybe sodorhatod fajunkat.*világít rá a lényegre.*Nah,gyere biztonságos helyre kísérlek.Mutasd merre laksz.
 |
*Megijed ahogy Lorem megjelenik, de örül is neki, szája mosolyra húzódik* - Éreztem hogy valaki figyel, akkor te voltál az igaz? Azért nem kedvelsz mert félvér vagyok?
 |
[251-232] [231-212] [211-192] [191-172] [171-152] [151-132] [131-112] [111-92] [91-72] [71-52] [51-32] [31-12] [11-1]
|