|
Témaindító hozzászólás
|
2019.02.11. 23:06 - |
Peter ebben a házban nevelkedett. Szülei valójában nem voltak gazdagok, de az évek során felgyűlt a vagyonuk, így Kei-ben is vettek egy házat. Ezt sem volt szívük eladni, hisz tudták, innen indultak. |
[249-230] [229-210] [209-190] [189-170] [169-150] [149-130] [129-110] [109-90] [89-70] [69-50] [49-30] [29-10] [9-1]
Mikor megértette, amit Peter mondott, nagyon is jól esett neki. Ez azt jelentette számára, hogy azt, amit ők az este csináltak azt a férfi szeretkezésnek hívta most, akkor az Nedim számára azt jelentette, hogy Peter is ugyan azt érzi, mint a kölyök. Közben az új kifejezésre is meghallgatta a magyarázatot. Nem szólt semmit a magyarázatra, lelapította a füleit, mikor Peter hozzá ért a fejéhez és megsimogatta. Nem akarta firtetni a témát, mert látta rajta, hogy ez olyasmi lehet, amiről nem szabad beszélni.
Morgott az orra alatt, mikor Peter elfogta, hogy fel tudja őt öltöztetni. Nem tetszett neki természetesen, de tovább már nem tiltakozott, mert nem akarta magára haragítani a férfit azok után, hogy olyasmit csináltak tegnap. Aztán mikor a krém jött szóba, kissé feszülten tűrte, hogy Peter feldugja egy ujját és bejuttassa a krémet.
- Jajj, ez hideg... - nyöszörögte, de szerencsére hamar vége lett és immáron felöltözve mehetett ki ajtót nyitni Adriannak. Fájt a feneke, de az sokkal jobban izgatta, hogy Sam és a gazdája minél előbb házon belül legyenek.
- Adrian! - kiáltott fel jókedvűen, majd köszönt neki. - Neked is jó reggelt - mosolygott, de ekkor Sam letámadta a kölyköt és Nedim egy nagy lendülettel a fenekére esett.
- Au... Sam... - nyöszörgött, arca egy-két pillanatra eltorzult, de igazából ez nem jelentett semmit, mert utána ugyan úgy simogatta a kutyát és megpróbálta eltolni magától, ahogy az nyalogatta. Néhány perc után nehezen ugyan, de felállt és Adrianr nézett.
- Azt hittem, hogy már soha nem jössz - pislogott fel rá csillogó szemekkel és ha Peter is kijött, mellé állt.
 |
- Nem... ők csak... hogy is fogalmazza őket a testem szereti nem pedig a szívem. - próbálta elmagyarázni, hogy érthető legyen Nedim számára is.
- A pedofília... nos... nem ez egyáltalán nem olyan, vagyis, hogy magyarázzam... az a pedofil, aki nálánál sokkal fiatalabbakra bukik, pályázik... szóval érted, gyerek avgyok én pedig sokkal idősebb, mégis képelen voltam ellenállni neked tegnap.. és az még rendben van, hogy akartad, de sokan úgy csinálják... hogy a partnrük nem akarja... de... - tette a kezét a ficska fejére - sajnos már ebben isvan tapasztalatod... viszont ne rontsuk el ezt a jó kis reggelt iylesmikkel.
Segített felöltözni neki, de aztán anynira tekerget és mozogtt, hogy le kellett fognia. - Állj meg egy pillantra... be is kell kenni, ráérnek várni még fél percet. - sóhajtott és ha Nedim végre volt hajlandó egy helyben maradni, hát betolta kicist ujját, hogy bekenhesse rendesen. - Etől majd még múlik egy kicist. - engedte útjára, úgy tűnt nagyon felcsigázódott Adrian érkezésére. - Mia fene? - mosott kezet és ő is kvette.
- Jó reggelt! - lépett be a férfi amint a kandúr kinyitotta neki az ajtót, Sam pedig már szinte rá is ugrott akölyökre, nyalogatta ahol érte.
 |
Elhúzta a száját, de azért tűrte, hogy Peter megtörölje az arcát, de közben hallgatta, amit mondott neki. Bízott a férfiben, az elején ezt nem merte volna kijelenteni, de most már feltétel nélkül bízott Peterben, szerette is és ezt mindenképp ki szerette volna mutatni neki, amennyire csak a kölyök tudja és érti.
- Szeretkezni? Az ugyan olyan, mint a szex? - kérdezte, majd hamar meg is kapta rá a választ.
- Őket nem szereted? - pislogott a férfira. Nem értette, hogy ha nem szereti őket, akkor miért szexel velük. Próbálta fejbe összrakni a dolgokat, de még goondolkodott egy kicsit ezen az egészen. Mosolyogva ölelte át Petert, mikor az magához húzta. Jó volt, szerette, hogy ha hozzá ért. Aztán szóba került egy eddig ismeretelen kifejezés Nedim számára.
- Mi az a pedofília? Ez is egy olyan dolog, mint a szeretet vagy a szerelem? - nézett rá kíváncsian. Ezzel még sehol se találkozott, se könyvekben, se pedig a való életben.
- Aha, léci - bólogatott, mikor gazdája felajánlotta neki, hogy segít felöltöznie. Alig ha tudott volna még nagyon mozogni, mert kissé kellemetlen, néha szurkáló érzést érzett most, hogy elmúlt az éjszakai krém hatása. Ekkor hallotta meg az autót, ami a ház elé gördüllt és a kutya ugatást.
- Sam! Ez Adrian lesz! Menjünk... Gyorsan! - kezdett el kikászálódni az ágyból és ha Peter nem állította volna meg, akkor bizony meztelenül akart volna kiszaladni Adrianhez. Végül a férfi nehezen ugyan, de felöltöztette a kölyköt, mire Nedim a végén fájdalmasan felnyüszögött. Szeretett volna már szabadulni a szobából, hogy beengedhesse Adriant.
|
Egy kicsit megnyugodott a válaszon, bár felkuncogott, fogott egy papírzsebkendőt és letörölte a szájáról a kakaót. - Pár alkalom után valóban nem fogod fájdalmasnak érezni, de... azt nem tudom pontosan emgmondnai,hogy mikortól nem, mindnekinél más.
Kicsit furcsa, ahogy ezt a cica kimondja. - Talán... erre már azt mondanám így utólag... hogy szeretkeztünk. A szex az amit zokkal csinálok, akik el szoktak jönni hozzám.. az különbözteti meg a kettőt, hogy.. a szex érzelmek nélkül történik általában. - próbálja elmagyarázni Nedimnek.
- Buta kölyök... - bújt oda hozzá, mozgatni nem karta, ne tudta mennyire fáj neki, magához ölelte. - Nem ígérhetm meg neked, hogy többé nem lesz olyan alkalom, hogy bántani foglak, de őszintén remélem.. hogy csak olyan alkalmaink leznek msot már mint a tegnapi is. - simított arcára. - annyira ártatla vay... mégis bűnbe viszed az embert... azt hiszem ezt hívják pedofíliának... de... most már mindegy... - sóhajtott. - Lassan tényleg kszülődnünk kell, segítek felöltözni rendben?
Közben egy autó állt emg odakint, egy kutya ugatását lehetett hallani, Peter elvörösödött a gondolattól, hogy így érik őket tetten, ismét...szerencsére az ajtó zárva volt. - öltözz fel, ne legyünk meztelenek... - kapott fel ő is magára vaalmit. - Segítsek? -tudakolta közben hátha nehezére esik még mozognia.
|
Egyből elvette a férfitól a bögrét, kicsit még kómás volt, de a meleg kakaó hamar felébresztette, legalábbis így érezte most, hogy kezd felébredni. Miközben a meleg finomságot itta, Peter elkezdett beszélni valami meglepetséről. Nem nagyon értette, meg már kissé el is feledkezett arról, amiról tegnap beszélgettek. Csak a este történtekre emlékszik, de arra nagyon is jól... Tökéletese beleívódott a lelkébe az, ami tegnap történt. Elvette a félig üres bögrét a szájától, egy hatalmas nagy maszat volt az arca két oldalán, de ő ezt nem vette észre. Közben erősen figyelt, hogy mit is mondjon Peternek. Oldalra billentette a fejét.
- Megbánni? - kérdezett vissza, hiszen nem nagyon volt tisztában azzal, hogy mit is kellett volna megbánnia.
- Nem, nem igazán - ingatta meg a fejét, majd Peterre nézett. Látta rajta, hogy ő lehet, hogy megbánta, de a cica egyáltalán nem így gondolta.
- Azt mondtad, hogy elmúlik és én bízom abban, amit mondasz - mosolygott rá gyermetek arcával, majd tovább folytatta, amit elkezdett.
- Én... nem bántam meg, hogy... szexeltem veled - mondta ki, hiszen Peter is szexnek hívta, ezért se félt ezt a kifejezést használni rá.
- Tudod... Azt mondtad neked az első nap, hogy bántani akarsz, de tegnap nem éreztem, hogy bántani akartál volna. Jó voltál hozzám és elfogadlak és úgy szeretlek, ahogy vagy - ivott bele megint a kakaóba, ami hamar kiürült. Visszatette a kis ágy melletti szekrényre.
- Ha már nem fáj, akkor többször is szeretnék veled ilyet csinálni, hogy máskor ne fájjon - mozgatta meg a fülét boldogan, majd Peter szemébe nézett egy nagy ásítás közepedte.
- Oké? - pislogott ártatlanul gazdájára. Ő úgy gondolta, hogy ez része most már az életének és ha Peternek ez jó, akkor Nedim mindig megteszi vele ezt, így Peter se lesz ideges és nem fog kiabálni többet. Levezetheti a feszültséget, amiről Adrian beszélt neki.
|
Peter igazából hagyta volna még aludni, de kszülődniük kellett, így hát kénytelen volt felébreszteni. - Nem kellene még ennyire leterhelned, de mindjárt bekenem még neked. Csak negyed órája... látod, mondtam én, hogy jól fogsz aludni, álomszuszék. - simított hajába, Peter különösen jókedvűnek és aktívnak tűnt. - Természetesena tiéd... - nyújtotta át neki, s figyelte ahogy megiszsa. - Összepakolok neked, te még pihentesd kicsit, haamrosan elindulunk ahhoz a meglepetéshez amiről meséltem neked... amúgy Nedim... megbántad? Úgy értem, most fájdalmaid vannak, talán túl korai volt... vissza kellett volna fognom magam de egyszerűen nem tudtam. Hallottam, hogy fáj és képtelen voltam leállni... tényleg nem változtam semmit sem azt hiszem...ezena téren talán képtelen is leszek. Akkor is... elfogadsz majd engem?
|
| Egész idő alatt úgy aludt, mint a bunda. Észre se vette, hogy Peter hamarabb ébredt fel, mint ő, így még mindig nagyon nyugodtan feküdt az ágyban, a párnába fúrva a fejét. Reggel, mikor meghallotta Peter hangját, fülét mozdította csak, nem nyitotta még ki a szeme, egyszerűen túl fáradt volt ahhoz, hogy bármit is tegyen. Még ez is eléggé nehezére esett, majd nagyokat pislogva nyitotta ki vörös szemét és Petert kereste tekintetével. Hamar meg is találta, mire elmosolyodott. Ekkor érezte meg a finom kakaó illatát, ami most belengte a szobát.
-- Jó… Reggelt - sóhajtotta halkan, majd óvatosan megpróbált felülni, de csak arra futotta neki, hogy feltámaszkodjon és úgy nézett gazdájára. Boldog volt, füle izgatottan mozdult meg ismét a férfi hangjára.
-- Mióta vagy ébren? - kérdezte halkan, majd végül teljesen felült, de picit felszisszent. Valószínűleg a kenőcs csak éjjelre volt hasznos, mert elmúlt a hatása és még most is érezte, hogy milyen kellemetlen odalent neki. Megvakarta füle tövét, majd ásított egy hatalmasat. Nagyon jól és kifejezetten mélyen aludt, így most még kómás volt, világát se tudta a cica jelenleg. Aztán meglátta a bögrét és benne az illatozó kakaót.
-- Az az egyém? - kérdezett rá csillogó szemekkel, majd Peterre nézett. |
- Tudom - simogatta. - Nem aludtál az este, és még én is lefárasztottalak... aéudj egy kicist. - csókolta meg a homlokát. - Miket beszélsz... sose hagylak el... ígérem... - simogatta a fiút, még akkor is amikor az már rég elaludt. Elgondolkdoott a múlton, és hogy miket művelt, menyire szánalmas volt... és menynire szánalmas még mindig, egy ilyen apró kölyök képest volt meglágyítan i a szívét. Felsóhajtott és lehunyta a szemét, Nedim már rég szuszogott mellette, mikor ő is lehunyta a szemét és elnyomta az álom.
Másnap reggel egész korán ébredt, ki kellett mennie pisilni így szép óvatosan megpróbált kikelni Nedim mellől. Remélte, hogy sikerül és nem ébreszti fel a kölyköt. Egészen elgémberedtek a tagjai, meg sem moccant miközben aludt. Óvatosan kúszott ki az ágyból, amjd gyorsan elment wcre, s gondolta meglepi a cicát egy finom kakaóval. Hamar kész is lett vele, gőzölgött akezében, letette az asztalra és ébresztgetni kezdte a fiút. - Jó reggel... - suttogta a fülébe.
|
| A cica teljesen ki volt merülve, nagyon elfáradt, így csak Peterhez bújt, mikor az magához szorította. Egyből beszívta a férfi kellemes illatát, ami orrjáratába furakodott minduntalan mikor ilyen közel volt hozzá. Közelebb és még közelebb akart bújni Peterhez, de nem tudott. Így is elég közel volt hozzá már.
-- Fáradt vagyok… - motyogta nagyon halna és egyre nagyobbakat pislogott. Még mindig makacs akart lenni, hiszen félt az álmoktól, de mégis lehunyta a szemét, hiszen Peter olyan közel volt hozzá, hogy tudta, hogy képtelen lenne elmenni mellőle. Ezért is kómált be néhány perc múlva, de előtte még megszólalt:
-- Ne hagyj el soha… kérlek… - kérte halkan, majd a férfi mellkasába fúrta a fejét és néhány apró könnycsepp gördült le a cica arcán. Boldog volt és ezt a pillanatot nem akarta elfelejteni, de néhány perc múlva nagyon gyorsan elaludt. Pedig nem akart… Álomba merült és álmában se történt semmi rossz. Átkarolta a férfi karját és úgy aludt tovább édesen, nyugodtan és kissé kimerülten. |
Nem akart kellemetlenséget okozni a cicának, de tényleg félt, hogy egyedül össze esne. Hisz kölyök még, csak egy gyerek...mégis túl van az első alkalmán, ez boldoggá tette Petert, vagyis inkbb az a gondolat, hogy ő kérte tegye meg vele, habár jól tudta csak az ital hatására bátoroodtt fel, mégis együtt lendültek át egy nagyon fontos ponton a kapcsolatukban.
- Ne mondj ilyeneket Nedim... természetes, hogy nem hagylak magadra, én okoztam a fájdalmad, tudom, hogy... most nagyon rossz lehet. Nekem is fájt... az....első... - vallotta be hogy ő is volt már ilyen szerepben. - De idővel egyre jobb lesz, megszokod és már nem is fáj majd... de persze... ez... mindekinél máshogy működik. - cirógatta, a szavakra pedig elgyengült, teljesen magáhopz húzta a amacskát. - Én is szeretlek téged, Nedim. -búgta a fülébe
|
Azonnal visszahúzta a karmait, mikor meghallotta, hogy Peter felszisszent az érzésre, észre se vette, hogy belemart a férfiba, pedig ő lett volna az utolsó , akinek fájdalmat akart volna okozni. Szimplán csak belekapaszkodott, ahogy bevitte őt a fürdőbe. Hevesen bólogatott, mikor Peter mondta, hogy kimossa belőle a férfi spermáját, majd engedelmesen széttette neki a lábát, de reszketett még mindig is eléggé kellemetlen volt számára ez a procedúra. Nyüszögött közben, fogait összeszorította és kibírta.
Fellélegezett, mikor a férfi végre abbahagyta azt, amit csinált, a cica még inkább kimerültnek érezte magát. Hagyta, hogy ide-oda vigye Peter őt a házban, majd megtörölte és befektette az ágyba. Ez előtt természetesen bekente őt kenőccsel, ami kicsit enyhített rajta. Jobb érzés volt számára.
- Bocsánat, hogy... hogy ennyire sokat kellett foglalkozni velem - mondta halkan és egy könnycsepp jelent meg a szeme sarkában.
- Én... - kezdett bele, de aztán nem fejezte be a mondatot, kába volt és inkább Peterhez bújt.
- Szeretlek... - motyogta alig hallhatóan, nem volt biztos abban, hogy Peter hallotta ezt. Közben feneke még mindig sajgott, szinte még érezte, hogy a férfi benne járt. Viszont belül örült, hogy Peterrel csinálhatta először.
|
Magához ölelte a cicát, ahogy az a karjai közé bújt, kicsit kezdt érezni a vállát is, talán megerőltette kicsit, habár evvel msot nem akart foglalkozni. Ahogy a karmok belé martak, kicsit felszisznet de úgy érezte evvel ő is megkapta a báűnetését, nem ahargudott a cicára. Óvatosan alá nyúlt és felemelte. - Elviszlek és kimossuk, utána bekenjük a krémmel, amit Adrian adott, bírd ki kicist még rendben? - meztelenek voltak már mindketten, így megnyitotta a csapot, behúzott a zuhanyzóba egy székét és leült rá Nedimme együtt. - Nyisd szét a lábad, hadd férjek hozzád. - kérte, s ha megtette elkezdte óvatosan kimosni, ez még lüktethetett Nedimnek, nem lehetett anyira kellemes érzés, de Peter igyekezett lassan csinálni és fájdalommentesen. - Jól van, mindjárt kész is... - amint végzett átmosta kicsit magukat is, Nedimet nem merte letenni, nem vot biztos abban, hogy tudna állni, így csak vissza vitte az ágyhoz és a törülközővel együtt letette. Áttörölte ahogy tudta, majd oda vitte a kenőcsöt. - mindjárt jobb lesz. - bekente avval amivel pár hete adrian is tette, remélte, hogy hamar jobb lesz tőle. Magát is emgtörölgette s az ágy másik oldalához fektette Nedimet, s maga is oda fekdüdt. Furcsa volt a cica ragaszkodása, de érezte hogy szüksége van rá.
|
Nedim lábai teljesen el voltak gémberedve, alig bírta normális fekvő helyzetbe hozni magát, mert mindene olyan szinte elzsibbadt a cicának, hogy mozogni se bírt. Mikor megpróbálta, nyüszögve kapkodta még mindig a levegőt, de aztán sikerült az oldalára feküdnie. Apró teste még mindig remegett, mikor Peter megkérdezte, hogy nem volt-e túl durva. Mit mondon erre? Picit talán az volt és az elején ettől Nedim eléggé meg is ijedt, talán az is átfutott az agyán, hogy nem kellett volna, de most már mindegy. Helyette inkább csak megingatta a fejét és Peterhez bújt, eléggé egyértelműen kapaszkodott bele, de karmait nem húzta vissza, ezzel pedig fájdalmat okozott neki, de nem számdékosan.
- Jól... - zihálta, alig bírt megnyugodni, de annyira nem volt jól, mint azt mondta. Fájt a feneke, ez tisztán látszódott rajta, teljesen befeszült, és remegett, de ezért nem hibáztatta Petert, hiszen még soha nem csináltak ilyesmit. Nedim teste nem bírta a tempót, pusztán erről van szó. Pár perc múlva csengesebben szuszogott a férfi karjaiban, mint egy édes kiscica.
- Fáj... - mondta ki végül, mert nem akart hazudni a férfinak, hiszen mindig azt mondta, hogy bármit is érez, azt mondja ki.
|
Peternek is lemerevedte kicst az izmai és keleltt neki pár pillanat, míg észhez tért. A szíve őrülten lüktetett melkasában, érezte, hogy valahogy kiteljesedett. Ahogy végig nézett a macskán, megcirógatta az arcán. - Próbáld meg ellazítani magad. - kérte. - Nincs semmi baj, nagyon ügyes voltál. - hangja kicsit elfúló volt, közelebb hajolt hozzá. - Nem voltam túl durva ugye? Akarod hogy bekenjem a kenőccsel? - nyomott puszit az arcára és magához ölelte. - Ilyen az én játékom... ha... egy kicsit erőre kap a tested, elmehetünk fürdeni rendben? Kimosom belőled... mert ha ott marad fájhat majd tőle a hasad. - puszilt a nyakára. Olyan édesnek találta Nedimet, mint még soha, szerette volna újra és újra a magáévá tenni de úgy gondolta ez az egy menet is jócskán lefárasztotta a fehér cicust. - Ugye... jól vagy? - tete még hozzá, tudta hoyg az első pár alkalom akkor is fájdalmas lesz ha előkészíti előtte, tudta, hogy vissza kelett volna vennie a tempóból, de képtelen volt megálíltania magát.
|
| Egyre jobban nyöszörgött Peter alatt, kicsit megijedt, mikor akkor se állt meg, mikor Nedim kérte, hiszen fájt neki a férfi mozgása, viszont Peter nem állt meg és talán ez volt az, ami egy kicsit kijózanította a cicát. Megfeszült alul egy kicsit, a gyors tempótól az elején eléggé kínlódott, tovább tartott neki hozzászoknia. A mélyebb és gyorsabb mozgásra kicsit felkiáltott, majd zihálva, nyögdécselve kapaszkodott a lepedőbe, amin már akkora szakadás nyom volt, hogy biztosan ki kell majd dobni. Nedim tartotta magát egy idő után, hiszen Peter volt számára a legfontosabb a világon és neki akarta adni magát és úgy, ahogy a férfi szerette volna. Ahogy fokozódott a tempó, a cica leizzadt és hangosan nyögött fel minden egyes mély lökésre, majd lábával reszketve fonta át Peter derekát. Aztán Peter egyre keményebben és nagyobbakat lökött rajta és a cica ritmusra nyögött fel, majd egész teste megfeszült, mikor Peter a fenekében élvezett. Remegett, lába lecsúszott a férfi derekától, de még a levegőben volt, térdét felhúzta, alul szinte lüktetett. Egy kis segítséggel ő is hamar elélvezett. Pihegve, az élvezettől reszketve hagyta, hogy Peter egy cuppanással kihúzódjon belőle. Hangosan és gyorsan zihált, szemét lehunyta, iszonyatosan elfáradt. Ugyanabban a testhelyzetben maradt, ahogy Peter hagyta még az aktus előtt. Nem bírta elengedni lábát, alul pedig furcsán zsibbadt, és érezte, hogy valami kifolyik belőle. Apró hófehér teste remegett és teljesen leizzadt. |
Nem volt képes leállni akkor sem mikor Nedim azt mondta fáj neki vagy nyöszörgött, már nem volt megállás, egyre gyorsabban mozgott és egyre mélyebbre lökött, a fiú hangja olaj volt a tűzre és már önmagával sem bírt, ő is hangot adott annak, hogy mennyire élvezi a dolgot.
- Annyira édes vagy... - búgta a fülébe, lágy, selymes mégis kissé érces hangon. - Olyan csodálatos vagy... szinte égetsz... - nyalt végig anyakán miközben e a mozgást sem pedig afiú kényeztetését nem hagyta abba. Most nem volt tomboló vihar a lelkében, mint általában mint amikor azokkal a férfiakal van, nem a testi öszötönöket élte meg, s hirtelen átfutott az agyán egy érzés, amit szintefel sem fogott, nem is akarta elhinni, így hamar alrébb paolt és inkább a helyzettel foglalkozott.
Egy lökés... és még egy... s a férfi képtelen volt tovább vissza tartani élvezetét, arra sem volt ideje hogy kihúzza, így Nedimben élvezett el. Remélte, hogy a kandúrnak is sikerült, de hanem, hát rásegített még a kezével, hogy ő is elélvezhessen.
Pihegett még egy kicsit, arca kipirosodott, de erőt vett magán és kihúzódva a macskából mellé feküdt, ott még pihent egy kicsit, habár nem volt kimerült, mégis jólesőe elfáradt.
|
| Peter hangja alig-alig jutott el a kölyökhöz, csak arra figyelt, hogy mennyire feszíti odalent őt a férfi. Halkan szuszogott, majd mikor mozogni kezdett egy mély, de lassú lökésekkel készítette fel Nedim testét a cica felnyögött. Kellemetlen volt, ahogy ki és be járt benne a férfi kívánalma, légzése akadozott és picit rossz volt neki most.
-- Ez fáj… Au… Au… - nyüszögte és ha a férfi várt egy kicsit, akkor elmúlt a fájdalom. Nedim szűk volt még így is, hogy Peter előkészítette őt, hiszen az ujjai se vehették fel a versenyt a férfiasságának méretével. Ahogy gyorsabb lett a mozgás, Nedim hangosan nyögött fel, hiszen képtelen volt tartani már ezt a tempót. Néha még érzett egy kevés, minimális fájdalmat, de hamar elmúlt. Pillanatokon tartott, de mikor érezte, Peter hallhatta az apró nyögésekből, hogy mikor fáj a cicának és mikor élvezi igazán az együttlétet.
-- Jajj, Peter…- kezdett bele halkan, majd ajkába harapott. Hegyes foga picit felsértette ajkát. Erősen markolta a takarót, hogy karmaival ne Peternek okozzon fájdalmat, így viszont kicsit megszaggatta maga alatt a lepedőt.
-- Jó érzés… Néha picit fáj - zihálta, alig tudott beszélni, főleg mikor Peter elkezdett vele odalent is foglalkozni. Arca még mindig piros volt, fejét oldalra döntötte és úgy kapkodta a levegőt. Hosszú fehér farka lelógott az ágyról, füle viszont jelzést adott Peternek, hogy Nedim mennyire élvezi azt, amit csinál. A gyerek ehhez is hozzá fog szokni és bármennyire fogja szégyellni, teste egyre többet fogja kívánni ezt, ahogy a legelején a csókot és a simogatást, majd később pedig Peter ujjait. Most már másra is fog vágyni, hogy megtapasztalta. Teste mindenképpen élvezte, lelke viszont kissé zavaros volt az alkohol és a józanság között. |
- Nedim.. - búgta érces hangon, el se hitte a dica reakcióját. Olyan apró volt ez a test, annyira szűk, mégis teljesen elfogadta őt, talán úgy mint előtte soha más. Ez egyzserre nyugtatta és izgatta is a férfit, mélyeket sóhajtott, miközben még mindig nem mozgott, várt és várt... talán csak félt, hogy tényleg össze fogja törni ezt a gyereket. - Ez már... nem játék, ezt már úgy hívják, szex... - simított végig a fülén. - Jól van... mozogni fogok... - mondta végül és bele is kezdett. A lökései lassúak mégis mélyek voltak, ahogy próbálta vissza fogni vágyait, érzékeit, mégis élevzte a dolgot, s egyre inkábbb elveszett bennük... mozgása és lélegezte is felgyorsult, s ismét úgy érezte veszített. Egy gyerek ellen...
Ahogy egyre gyorsult a mozgása, sok minden eszébe jutott, ez volt az igazi élvezet, amit mindig is keresett, de tudta azt is, hogy Nedim azokat a dolgokat amik a perverz vágyait elégítettik ki, arra talán sose lenne képes, így hát neki akarta adni a szívből feltörekvő érzéseit, de a vad vágyait megtartotta magányak.
- Milyen érzés? Tetszik, cicám? - kérdezte áthatóan, tudni szerette volna mi jár a kandúrka fejében, közben pedig megkereste a kölyök gyengepontját, hogy evvel adjn neki plusz élvezetet.
|
| Nedim innentől kezdve egyszer se szólalt meg, de mégis Peter tudtára adta, hogy mit akar. Teste beszélt helyette, a kérdésekre mindig csak bólogatott, mert már nagyon szeretett volna játszani. Ő játéknak hívta, hiszen Peter is mindig azt mondja. Előjáték. Nedim mindent így hívott, annak ellenére, hogy ha Peter bele hatol, akkor az már nem előjáték. Az már az aktus, maga a szex. Halkan zihált, ahogy Peter hozzá ért, majd egész teste megrázkódott, mikor a síkosítót is a cica fenekében juttatta. Felnyögött az érzésre, de néhány pillanat múlva már az ágyon feküdt a férfi alatt. Hagyta, hogy lábait kicsit feltolja, de mikor behatolt, Nedimet elöntötte valami furcsa érzés, Peter férfiassága nyomta és feszítette belülről, kényelmetlen volt először, kellemetlen és talán most meg is ijedt. Legalábbis az érzés ijesztő volt számára, de valószínűleg csak azért, mert ez más volt. Felnyüszögött, a takarót markolta, majd homályos vörös szemekkel gazdájára nézett. Az alkohol még mindig dolgozott apró testében.
-- Szerettem volna már… Így is… Játszani, ahogy te szoktál - hunyta le a szemét, majd alul picit megvonaglott Peter férfiassága miatt.
-- Ez nagyon nagy Peter. Ez olyan nagy… - kapkodta a levegőt. Hozzá kellett szoknia a férfi méretéhez még úgy, hogy az csak volt benne és nem mozgott. Nedim teste viszont már türelmetlen volt. A cica maga nem, de a teste már érezhetően követelte a mozgást.
-- Peter… - szuszogott, arca teljesen piros és forró volt, ahogy egész teste is lángolt a vágytól, amit még soha nem érzett. A kis kandúr végre olyat tapasztalt, amivel gazdájának jót tehet.
-- Úgy játszuk, ahogy… Szoktad - motyogta alig hallhatóan. Az alkohol miatt beszélt sokat, de aztán már csak várt Peterre. |
Amikor látta, hogy NEdimnek jól esik az érintése, bele csókolt a nyakába, , véggi húzott mellkasán, eljátszadozott mellbimbóival, szerette volna ha inél jobban érzi magát. - Szóval... tényleg szeretnél velem rendesen játszani? - vett elő némi síkosítót, majd ujjaival azt is bejuttatta Nedimbe, egyszerűen elképesztő volt látnia a kölyköt vonaglani az élvezettől, még többet és többe akart, szemeiben ismerős, vad fény csillant, már akkor se tudott volna leállni ha a kandúr könyörög neki. Persze nem vlt olyan vad és ingerült, mint amikor megbűntette, de érintései egyre gyorsabbak perszelőbbek lehettek Nedim számára. - Most megmutatom neked... - döntötte le az ágyba és lábait kissé feltolta hogy jobban hozzá férjen. - Már nincs vissza út... - búgta a fülébe, majd óvatosan belé nyomul. Még nem kezdett elmozogni, nem tudta mit fog kiváltani ez az érzés a fiúból,így egyenlőre csak kivárt, mégis forróság öntötte ela farkát, felnyögött és emgborzongott a teste, szinte kirázta a hideg, berítékezni kezdett a bőre.
|
[249-230] [229-210] [209-190] [189-170] [169-150] [149-130] [129-110] [109-90] [89-70] [69-50] [49-30] [29-10] [9-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
