|
Témaindító hozzászólás
|
2013.06.28. 20:10 - |
Mr. Dutroux él itt, feleségével Jinnel és szólgálóikkal. |
[409-390] [389-370] [369-350] [349-330] [329-310] [309-290] [289-270] [269-250] [249-230] [229-210] [209-190] [189-170] [169-150] [149-130] [129-110] [109-90] [89-70] [69-50] [49-30] [29-10] [9-1]
*Jin szemei kikerekedtek, mellkasa fel le járt, félt... nem attól, hogy bántja, vagy bármit tesz vele, hanem attól, hogy többé nem fog vele szeretkezni... a szemeiből könnyek kezdtek peregni, majd a párnák közé rogyott vissza, s megmakasolva magát nem fellet* - Menjen ki a szobámból...
 |
Az az érzésem,te titkolsz előlem valamit...*jelenti ki egyszerűen.*...de én rá fogok jönni,hogy mit.*villant meg a szeme vészjóslóan.*Akarsz esetlen valamit mondani?*kérdezte.*
 |
*A mozgolódásra lassan felnyitotta a szemeit* - Uram... mit kere... ezek az én holmijim... *nyöszörögte, persze a kis táskáját nem találhatta meg, jó gondosan elrejtette* - Uram... ?*az arca teljeen ki volt pirulva a láztól*
|
*Lassacskán felkerekedett és elindult hazafelé.Amint hazaért,benyitott Jin szobájába,aki nem volt magánál.Belépett hát hozzá,s mivel nem tudta megállítani,lassan keresni kezdett.Különös érzés lett ma urrá rajta,ami nem hagyta nyugodni.Úgy érezte,hogy a lány titkol valamit,és ő rá fog jönni,hogy mit.*
|
*jin pedig eközben otthon nyomta az ágyat, Meiya mindnet emgtett amit csak tudott, a végén már ki kellett hívni az orvost is anynira magasra szökött jin láza, nem nagyon volt már magánál.
|
*Agyilag már a bárban járt,így nem foglalkozott azzal,hogy mit mondott Jin.Elbandukolt a bárba,majd leült a púlthoz.A szokásosat kérte és várt.Annyira belemerült az ottani világba,hogy fel sem tűnt neki,hogy már órák teltek el.Hiába mondták neki,hogy nem jön akire várt,úgy érezte,hogy nem mehet még haza,hisz bármelyik pillanatban betoppanhat.Ekkor érkezett meg régi barátja a pultos,aki felvilágosította róla,hogy a lány lebetegedett.*
|
- Én... sokat voltam a barátnőimmel msotanában, talán... egy vásárlás közben vagy valami... *hazudta, majd bólintott* - Hová készül? *érdekldőött, bár elég vékonyka hangon, talán meg sem hallotta... később felhívta a bár tulaját, hogy nem tud fellépni pár napig*
|
Hát,nem úgy nézel ki...Megfáztál?Hol tudtál te megfázni?*érdeklődik,majd kérdőn tekint a lányra.*Ám legyen.Maya most nincs itthon.Kúráld ki magad.Magam is ezt fogom tenni.Majd jövök.*azzal úgy döntött,hogy a bárba megy,ahova mostanában igen gyakran.*
|
- S.. semmi... jól vagyok... csak egy kicsit megfáztam azt hiszem... *nézett ködös tekintettel Natra* - Majd megkérem Meiyát, hogy csináljon nekem teát... sajnálom... nem fogok önnek gondot okozni.
|
*Nat a megszokott időben kelt fel,kilépett az erkélyre,majd cigire gyújtott.Amint elszívta,felöltözött,majd elindult lefelé.Úgy vélte jó volna rápillantani feleségére,hisz úgy érezhette,hogy az utóbbi időben elhanyagolta.Kopogás nélkül benyitott hozzá,majd kérdőn tekintett rá.
Hát veled meg mi történt?*kérdezte egyszerűen.*
|
*Jinnek sem kellett esti mesét mondnai, hamarosan elnyomta az álom, másnapra belázasodott, alig tudott kikelni az ágyból, széédelgett és látni lehetett rajta, hogy nincs épp jó passzban*
|
*Elnyúlt a kádban,lehunyta a szemeit.Lassan,mélyeket sóhajtott.Végigsimított hosszú haján,majd bevizezte.Röpke pillanatra elmerült a kádban,majd felbukkant a víz alól.Jó alaposan lefürdött,s miután megtörülközött alaposan megtörölte a haját,majd ment és ledőlt aludni.Nem telt sok időbe,hamar elnyomta az álom.*
|
*Jin egy kicisvel később ért haza, majd gyorsan fel is viharzott a szobájába, mostanában sokszor volt hányingere, ledőlt az ágyre és a párnába temette az arcát* - Nat... miért vagy ilyen bolond... *sóhajtotta, majd lassan el is aludt*
|
Megbocsájtok,de többet nem akarok erről hallani.*jelenti ki egyszerűen,majd csókot nyom az ajkaira,majd kiviharzik a szobából.Egyenesen hazafelé indul.Út közben felhívta a komornyikot és kérte,hogy engedjen egy kád meleg vizet.Amint hazaért,első útja a fürdőbe vezetett.Ledobta magáról ruháit,majd bemászott a kádba.*
|
- Én csak... - de nem tud mivel tiltakozni, talán féltékeny lenne saját magára? Megdöbben ezen. - Talán igen... - mondja végül, majd Nat hátába kapaszkodik, még mielőtt felöltözne. - Sajnálom... még sohasem éreztem ezelőtt ilyesmit... - lassan elengedi. - Legyen szép napod. - mosolyog rá, s kikíséri, de mielőtt a férfi elmegy még sóvárogva utána néz, mintha csak csókot követelne, de ha nem kapja meg akkor ő maga nem indul érte. Miután Nat végre kint van a szobából gyorsan kulcsra zárja azt, hajat mos, lezuhanyzik, átöltözik... s rohanni kezd hazafelé, bár már igencsak elfáradt a teste...
 |
Ennek ellenére úgy tűnik eléggé felzaklatott a dolog. Az én magánéletem. Úgy élem, ahogy nekem tetszik. Ha az időm ezen részét veled szeretném tölteni akkor veled töltöm.*zárja le ennyivel a dolgot,majd felkel a padról és a ruháiért megy.*Nekem megfelel.
|
Meglepődik a válaszon, elpirul. - Én... nem akartam kutakodni a magánéletedben, vagy ilyesmi... ne haragudj... - kér elnézést. - Ha... hotelbe mennénk... velem... velem tudnál maradni reggelig? - nyökögi ki végül. - Nekem... megfelel a jövő hét... ha neked is... - mire ezt kimondja már teljesen belepirul, még a fülei is vörössé válnak... úgy érzi magát, mint egy olcsó kurva.
|
Ne foglalkoztasson az én életem. Ha nem akarsz hozzám jönni, akkor ki tudok venni egy hotelt, ahol békésen elüthetjük az időt. De ha neked itt is megfelel akkor rendben. Nekem nem okoz gondot, csak arra gondoltam, hogy több járna neked, mint egy pad.
|
- Szeretném... - vörösödik el, de nem néz Natra, amikor felajánlja neki, hogy menjenek hozzá megrázza a fejét. - Nem... rendben van így... - felkel ha Nat hagyja neki. - Neked feleséged van nem igaz? - ökölbe szorítja kezét... nagyot nyel. - Az ujjadon ott a jegygyűrű... és én... nekem... jó ez így.
|
Ha több időt tölt az ember az előkészületekkel akkor még ennyire sem fáj. Örülök, hogy jól érezted magad.* simít végig a lány arcán.* Ha szeretnéd akkor itt leszek.* egyezik bele a férfi.*Egyszer eljöhetnél hozzám. Akkor nem kéne egy padon csinálnunk és titokban. Ott nem kell tartanod, hogy bárki megláthat.
|
[409-390] [389-370] [369-350] [349-330] [329-310] [309-290] [289-270] [269-250] [249-230] [229-210] [209-190] [189-170] [169-150] [149-130] [129-110] [109-90] [89-70] [69-50] [49-30] [29-10] [9-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
