|
Témaindító hozzászólás
|
2010.07.05. 01:23 - |
Kicsi háznak tűnik, de belül nagyon tágas, 4 szoba van benne, ebből kettőt használnak, a család maga 3 tagból áll, Noelből és szüleiből.
|
[237-218] [217-198] [197-178] [177-158] [157-138] [137-118] [117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
*A macska aprókat rezdült az érintésre és a szavakra, majd lassan kinyitotta a szemét. Tekintete még köddel takart volt, fáradt és értetlen.* - No...el? *nyögte ki fáradtan fürkészve a fölé magasló fiú arcát.*
|
- Micsoda hülye vagyok... sajnálom Higau... *aztán lassan felterpeszkedik a srácra, elnézi egy darabig, s fejét a srácéhoz érinti* - Ébredj fel... hallod? Gyűlölnél... gyűlölnél ha azt mondanám, hogy... teljesen elvarázsoltál? Hogy nem bírom tovább? *persze azt hiszi, a fiú még mindig alszik, nem számít válaszra* - Szerinted... beléd szerettem?
|
*Higau arca megrezdült az érintéstől. Ugyan nem aludt, mégis úgy érezte magát, mint aki nem ezen a földön jár éppen. Szemeit hunyva tartva fordult egyet az ágyban, a takarót magával fordítva, így hosszú lábai kikacsintottak a takaró alól.*
|
*Noel lassan bement az erkélyről, úgy gondolta Higau már biztosan alszik... átöltözött és leült az ágyra, végig nézett a fiúcska sápadt arcán, s végig simított rajta, reménykedve, hogy erre nem ébred fel, bár nem tudta, hogy valójában nem is alszik...* - Azt hiszem inkább kint kellene aludnom... *morogja magának és az ajtó felé pillant*
|
*A macska bágyatagon feküdt a puha párnák között, nézve a falat. Jó érzések járták át, de félt, hogy ez majd elmúlik, így a végén csak a szemeit pihentette és nem mert aludni.*
|
- A francba....Higau túl aranyos... *leroskadt és belekapaszkodott a korlátba* - De mégsem lehetek akkora állat, hogy kihasználjam a helyzetét... ccc miken nem gondolkodom... hmm... milyen szép tiszta az ég.... azt hiszem ma nem alszom... *morgolódott magának*
|
*Higau csak hagyta, hogy Noel befejezze. Kényelembe helyezett testét nem igazán akarta megmozdítani. Olyan kellemes volt számára így feküdni.* - Alszom.... *pillantott Noelre amennyire tudott, majd lehunyta a szemét és igyekezett aludni*
|
*Noel óvatosan kenegeti be Higau hátát, s valahogy ez olyan perverzé teszi a helyzetet a srác számára, hogy elszégyenli magát, amint a srác bőre beitta a krémet, rácsavarja a tetőt és vissza teszi a helyére*- Jó fiú... *paskolja meg a fiú fejét, majd lassan ráteríti a takarót* - Aludhatsz ha szeretnél... *mondja s kisétál a szobája erkélyére*
|
* A macska bólintott, majd fel is feküdt az ágyra.* - Én... *haltak el kezdődő szavai.* - Éhes voltam... De azt nem én.. azt nem én.... nem nekem csinálták.... Elvettem azt ami nem az enyém volt.... Ezért.... is.... *felelte halkan, majd inkább csöndben maradt és arcát az ágyneműbe fúrta.*
|
*A fiú meg is találja amit keresett* - Feküdj fel az ágyra... bekenem a sebeidet... még ha nem is sokat segít, legalább nem maradnak nyomok vagy valami... *mondja aztána válasz meglepi* - Csak légy önmagad Higau... itt megtehetsz bármit amit szeretnél, rendben? Csak ne szökj el... *kéri inkább mint hogy parancsolja* - Mit tettél amúgy? Hogy ezt érdemelted?
|
*Az érintés fájdalommal járt és Higau össze is rezzent tőle. Ezen túl azonban nem adott fok jelet annak, hogy fájna a seb.* - Azt csináltam amit nem volt szabad... * pillantott félre a cica, megkésve a válasszal.* - Én hibáztam, mert nem viselkedtem rendesen... * folytatta továbbra se nézve a gazdájára. *
|
- Uhm... megérinthetem? Elég csúnyának tűnik... *de még mielőtt megkapta volna a választ, végig húzott az egyik ostor nyomán, majd lassan vissza húzta rá a fiú felsőjét* - Akkor... ma biztosan jobban fogod érezni magad ha puha ágyban alhatsz... ümm be kellene kenni a sebeidet.... ki bántott ennyire? *indult el felkutatni valami kenőcsfélét, de a szobában maradt*
|
*Higau szégyellve magát pillantott oldalra, majd kelt fel és háttal fordítva gazdájának emelte fel a felsőjét. Hátán ostornyomok díszelegtek, melyek már gyógyulóban voltak, de mélységük még így is elrettentően látszott. Ám a fiú ezekhez már annyira hozzászokott, hogy most valóban csak az elfekvést érezte.* - Elfeküdtem... - mondta normál hangerővel félrepillantva.
|
- Az orvos az aki megvizsgál, ha beteg vagy... a macskalényeknek is kell éves vizsgálat... majd akkor holnap elmegyünk... nem kell félned tőle, az orvos nem tesz rosszat... *simogatja meg a fiú fejét* - Sbes a hátad? Vagy csak elfeküdted? Mutasd... had nézzem meg... *kéri*
|
- Egy... ágyban? *pillantott fel fülét hegyezve a macska* - N..Nem... Nem baj... * válaszolt most elpillantva, majd kissé elgondolkozott* - A hátam... Elfeküdtem még azon a helyen.... A fekete..... pi..acon.... *folytatta, azzal a padlót fürkészte egy ideig.* - Én... nem voltam... Mi az... az... orvos?
|
- Nos azt hiszem minden készen van... ugye nem baj ha velem kell majd aludnod? Sajnos nincs más ágyunk... szeretnél valamit enni, vagy aludni inkább? Amúgy mikor vittek utoljára orvoshoz? Nem fáj semmid ugye? *érdeklődik*
|
*Higau mikor visszaértek egy széken foglalt helyet. Lábait lassan lengette előre hátra, akár egy kisgyerek. Érdeklődve tanulmányozta a ruháit és nem tudott mit kezdeni magával. Ha épp nem a ruháját méregette, akkor a plafont tanulmányozta végig és így tovább. Várta, hogy a jövő minél hamarabb eljöjjön és ő megtudja mit tartogat a számára.*
|
*Miután Noel hazaért, nekilátott berendezni a szobája egyik sarkát a kandúrkának... egész takaros lett ahhoz képest, hogy csak egy sarok... volt... volt ott egy szekrény, polcok, egy külön kis szönyegféle, apróbb díszek, tollak és papír, egy kis nassolnivalót is elrejtett a fiókokban... ruhát is válogatott a macskalénynek... de úgy tervezte, hogy majd egy ágyban alszanak, mivel új ágyra nem telt*
|
*Elég kellemetlenül érinti ez a rántós dolog, de örül, hogy megszabadult a másik fiútól. Fél. Még mindig egyre inkább fokozódik benne a félelem. Nem tudja mit is csinálhatna. Ő inkább menne vissza és lefeküdne pihenni, vagy még vissza is menne a Feketepiacra, csak kerüljön minél távolabb az ijesztő fiútól.*
/folyt.: To város>Mozi/ |
- Talán fogd vissza magad. Az addig oké, hogy fel vagy pörögve, de amit művelsz, az túlzás... Ráadásul... Higau... fiú... *morogja okítva a másikat, kicsit unottan Firset, majd Lisára pillant.*
- Éretlen na... *legyint párat* - De tényleg leszállhatnál szegényről. Szerintem már nagyon megijesztetted... *teszi még hozzá, majd Noelre pillant.* - Higau semmiképp se fog Koo mellett ülni.
/folytatás: To város > Mozi/
 
|
[237-218] [217-198] [197-178] [177-158] [157-138] [137-118] [117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
