|
Témaindító hozzászólás
|
2010.07.05. 01:23 - |
Kicsi háznak tűnik, de belül nagyon tágas, 4 szoba van benne, ebből kettőt használnak, a család maga 3 tagból áll, Noelből és szüleiből.
|
[237-218] [217-198] [197-178] [177-158] [157-138] [137-118] [117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
18+
*A fiatal kandúr kicsit ezúttal is felszisszent, de aztán csak hallgatott és zihálva/lihegve hagyta, hogy Noel azt tegye amit akar. *
|
18+
- Semmi baj.... *csitítja a fiúcskát, s közben egyre gyorsabban morog benne... nem akar fájdalmat okozni a kölyöknek, így kicsit elhúzódik tőle.... szerencsére eszébe jut valami, közel van az éjjeli szekrénye, kinyitja a fiókot, de közben nem mászik le Higauról, elővesz egy kis tubust, még bontatlan, nem használta még sohasem... de most tervezi* - Ez síkosító... kicsit hideg lesz és kellemetlen, de ettől nem fog annyira fájni majd a behatolás... *magyarázza és két ujjára tesz belőle, majd a fiúba juttatja*
|
18+
*Higau hallatott egy fájdalmát jelző nyögést, szemeit ismét összezárva, majd ködös tekintetével a plafont fürkészte és továbbra is a párnába kapaszkodott.*
|
18+
*Viszont Noeé nem akart leállni ennyivel... ahogy érezte, hogy a fiú megszokja ujját, kihúzta, s pár pillanat elteltével már két ujját nyomta a fiúba... evvel is várt még amíg megszokja Higau, s csak utána kezdte mozgatni ujjait a fiúban, közben még mindig kényeztette felül, hogy kevésbé érezze a fájdalmat*
|
*A szexuálisan felizgatott fiú, alul már igencsak keményedett, tekintete ködös volt és zavaros. Különböző érzések csaptak össze benne és vívtak háborút. Végbélnyílása közben kezdte megszokni a benne való motoszkálást s ez már nem járt fájdalmakkal számára. Addig legalábbis nem amíg csak egy ujj vastagságnyi dolog volt benne.*
|
18+
- Sajnálom... *Noel mégsem hagyja abba a műveletet, lassan mozgatni kezdi ujját a fiúban* - Próbálj meg ellazulni.... *felhajol a macskára, de közben odalent nem hagyja abba a műveletet, ismét a mellbimbókkal játszadozik* - Ne gondolj arra hogy fáj, engedd el magad... lazíts... *belenyal ismét a fiúcska nyakába, s aprókat bele is harap, de nem fájdalmasakat inkább csak fokozza vele a fiú vágyait és sajátjait, közben a szabad kezével lefejti magáról a pólóját, így teste összesimul Higauéval, ami mégjobban felfokozza a fiú vágyait és ezt talán Higau is érzi.... Noelnek már igen kényelmetlen a nadrágjában*
|
18+
*A macska kezei a feje fölé hanyatlottak és a párnába kapaszkodva hagyta, hogy Noel eljátsszon vele. Ahogy legnemesebb része a gazda szájába került, aprót nyögött fel, majd szájára harapott, hogy elfojtsa a további nyögéseket. Szemeit továbbra is zárva tartotta. Szándékában állt nem kinyitni őket, még egy jó darabig. Ám ahogy azaz egy ujj belehatolt, előbb szorosan összezárta, majd résnyire nyitotta szemeit.* - Fáj... *suttogta kissé lihegve, vöröslő tekintet Noelre vezetve.*
|
18+
*Noel most már nem tétovázik, s bár a macskafiú keze a pólóját szorongatta, Saját kezével óvatosan lefejtette, s lejebb kúszot, hogy szájával kényeztesse a macskafiú érzékeny pontját... először el akarta lazítani Higaut, s felkészíteni a hebatolásra, s ha azt akarta, hogy ezt az egészet tényleg élvezze, s ne okozzon fájdalmat, lassan kellett haladnia, benyálazta az ujját és lassan behatolt a fiúba* - Milyen érzés Higau? Fáj? Kellemelen? Vagy inkább kellemes?
|
* A macska beleborzong a szavakba és az érintésekbe. Szemeit szorosan zárja össze, megpróbálva tudatilag elszakadni ettől a világtól. Az érintések s hogy gazdája simogatja, eljátszadozik rajta borzongások hullámait indítja el a testén. Ez ösztönzőleg hatott kezeire, melyek így belemarkoltak Noel felső ruházatába.*
|
18+
*Noel dönt magában, mivel látja a macskalény élvezetét* - Nyugodj meg... a vágy nyomja el a tudatod, akard, hogy ezt tegyem... érezz engem, csak engem... *suttogta tovább, s lassan lefejtette a fiúcskáról a nadrágot, az alsót... egyenlőre még csak kezével kényezteti odalent, se nyelvével ismét rátapad a fiú nyakára, élvezi az illatát, s ez felkorbácsolja vágyait*
|
*Higau nem válaszolt. Valahol élvezte azt amit a fiú tesz vele, hisz gyengéd volt, s oda figyelt rá, mégis félt. Az állandó rossz emlék, mindenféle testi közelségtől elrémítette. Ő most nem akarta ezt az egészet, de ellent sem mert mondani Noelnek, így csak hallgatott.*
|
18+
*Noel bűntudatra ébred... s hírtelen megáll mozdulataiban... gondolkodik, zihál, s nem érti magát... s nem érti Higaut... pár pillanatig nézi csak a vöröslő arcot, aztán a füléhez hajolt* - Kérlek válaszolj nekem őszintén... ez rossz érzés? Azt akarod, hogy abbahagyjam, vagy hogy folytassam? *kérdezi, miközben keze ismét kalandozni kezd a szöveten keresztül, a macskafiú forróságán*
|
18+
*A macska alapjáraton mozdulatlanul feküdt, s csak remegése maradt meg mindösszesen. Nem akarta, hogy Noel így érjen hozzá, így, mikor a felső lekerült róla, kezeit lassan a fiú mellkasára helyezte és megpróbálta eltolni magától. Noel újabb érintése azonban kisebb vörös pírt csalt az arcára és kezei is visszahanyatlottak. A lassan, testileg izgalomba, lelkileg rémületbe jövő fiú egyre vörösebbé vált, főleg ahogy gazdája nyelve érintette meg, s keze lentebb kalandozott.*
|
18+
- Jó fiú vagy... * csókot nyom a macska homlokára, lágyat, kellemeset, nyugtatót... közben pedig engedi, hogy Higau szabadon mozoghasson, igyekszik nem fullasztóan hatni a fiúra... mostmár mindkét keze szabadon garázdálkodhat a fiatal lény testén, s ezt ki is használja, száját ismét a nyakára tapasztja, s kényezteti, kezével a fülét simogatja lágyan, gyengéden, mintha Higau valamiféle különleges, s törékeny ékszer lenne a számára* - Nincs semmi baj.... nem hagyom, hogy fájjon... *ígéri, s lassan elkezdi lefejteni a fiúcskáról a pólót... sok verés nyoma tarkítja a fiatal kandúr testét de evvel nem törődik, sőt inkább izgatja ez a látvány, kezével végig simít a fiú mellbimbóján, nézi a reakcióját, türelmesen vár... s keze mozgását lassan nyelve veszi át, kezével pedig megindul a srác érzékeny pontja felé, de még csak a szöveten keresztül érinti*
|
*Higau szíve továbbra is kevesen ver. Testét előző gazdája sokszor érintette, így félt. Félt minden ilyesfajta érintéstől, mert az mind fájdalommal járt.* - Ne.... Kér....lek.... *suttogta rettegve, bár a simítások nyugtatólag hatottak rá. A fiú hanglejtése és érintései, mind túl lágyak voltak ahhoz, hogy Higau félelme fent maradjon. Lassan felhagyott az ellenkezéssel és csak reszketve pillantott el.* - Nem... *suttogta, majd a reménnyel telt pillantásai Noelre szegeződtek.*
|
- Nincs semmi baj... *megérinti a srác arcát, végig simít rajta, hogy lenyugtassa* - Nem tette ezt még sohasem senki veled? Azért félsz? Vagy azért mert már valaki feltárta a tested érzékeny pontjait? *kérdezi őszitén, s csak simogatja a srácot, nem akar semmilyen hírtelen dolgot, bár magában már szinte széttépte ezt a kandúrt* - Nem jó ahol megérintelek? *beszélni akar hozzá, akkor is ha a macska nem válaszol, de persze várja, hátha mégis kap valamit cserébe a szavaiért* - Nem fogsz kapálózni? ELengedhetem a kezeidet? *kérdezi, mivel egyik kezével közben összefogta a vékony karokat, míg a másikkal "dolgozott"*
|
*A macska rémülettel telve pillant fel gazdájára. Úgy érzi véget ért az álom, amit csak most kezdett el. Egész testében remegni kezdett, válaszolni nem mert. Feszülten figyelte Noelt. Szíve hevesen dobogott a rémülettől s mintha egyszer ki is hagyott volna egy ütemet.* - FF...ff..fé.... *csúszott ki száján csak ennyi halkan, szinte hallhatatlanul.*
|
*Noel kicsit eltávolodik Higautól, végig néz a macskafiún* - Félsz Higau? *kérdezi, s közben lassan végig nyal a srác nyakán, nem igazán tud magának megálljt parancsolni, de igazából már nem is akar... * - Nem akarom hogy félj... ígérem, hogy te is élvezni fogod... *lehelli a szavakat a macska fülébe, de türelmetlenül várja közben a választ, s egyre gyorsabban dobog a szíve*
|
*A csók, amit Noel kezdeményezett, azonnal felpattintották a macska szemét. Ledöbbentette a fiú cselekedete és apró leblokkolás után szabadulni próbált a fiú alól, de mint már kiderült a múltban, Noel erősebb nála. Ezúttal is alul maradt, de továbbra is igyekezett szabadulni.*
|
- Ne haragudj... *kérte, s lassan száját a fiúéra tapasztotta, elmerült benne, s nem hagyta ellenkezni, ha a fiú mégis megtette volna, lefogta a kezét, elborult az agya, egyszerűen képtelen volt tovább szelíd angyalként viselkedni, mikor vad vágyak tomboltak benne... már nem gondolta, hogy ez rossz.... s bár vad volt, azért szenvedélyes*
|
[237-218] [217-198] [197-178] [177-158] [157-138] [137-118] [117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
