|
Témaindító hozzászólás
|
2010.02.26. 22:54 - |
Andy él itt a szüleivel és persze legkedvesebb barátjával Teisannal... a család elég nyitott, mindig pezseg náluk az élet.
|
[264-245] [244-225] [224-205] [204-185] [184-165] [164-145] [144-125] [124-105] [104-85] [84-65] [64-45] [44-25] [24-5] [4-1]
*Persze azért ennyire könnyen nem tudta lerázni a fiút... az sokáig nézte és szemmel tartotta őt, nem akart neki rosszat, de tudta hogy nagyon lerohanta a macskát... mégis lassan megközelítette* - Ha mások megtalálnak... a fekete piacon is végezheted... *leült a macska mellé ha az nem pattant fel azonnal* - Kidobott a gazdád?
|
-Kösz.. de nincs rá szükségem *mormogta kedvtelenül* -szép estét.. *haladt tovább, vissza sem nézve..egy kerítés tövében megállt, gondolkozott mitévő legyen, de az árvaház lehetőségét abszolút kizárta.. gondolkozott, vajon mi járhat ezekben a pillanatokban Andy fejében.. és vajon hogy fog mindezek után a szemébe nézni.. lassan lerogyott, zárkozóttan bámult maga elé*
|
- Sajnálom... de.. figyi.. *a macska kezébe nyomott egy cetlit* - Itt mindig menedéket találsz... ez egy névjegykártya de ha megfordítod akkor térkép... *mutogatta* - Nem messze van innen... most itt állunk... *mutatott egy kisebb utcára ahol éppen álltak... * - Nos akkor... miszter... neve sincs uraság... további szép estét! *mondta és hagyta menni Tesisant de még sokéig figyelt utána a sötétben*
|
-Nincsenek illúzióim az utcán kódorgó, macskalényekkel jótékonykodó jófiukról *csak a szeme sarkából nézett a srác felé, laposan, ferdén.* -ez már, na látod, egy jó megállapítás *vitte feljebb a hangsúlyt a fiú utolsó mondatára* -nem mondtam meg, és ez így is marad * közölte, s helyben is hagyta a fiút. Lépteit sietősebbre vette, még mindig nem tudta, hová igyekszik, de legalább így már előbb ott lesz..*
|
- Bujdosol? *kérdezte* - Ha igen... ha gondolod... nálam meghúzhatod magad... egy árvaházban dolgozom! *mondta lelkesen* - Ott nőttem fel és most az a munkahelyem is... jó igaz? Nem hinne ilyesmit az ember de én tényleg szeretek ott lenni.. hmm... de mindegy is.... szóval... van kedved jönni? *kicsit letörött az eddigi lelkesedése de Tei szavait fel sem vette* - Még mindig nem mondtad meg a neved...
|
*A macska döbbenten állt meg a megszólításra, haragosan pillantott a fiúra* -ooh, micsoda szarkazmus *vetette oda* -én dolgom *rántott vállat, ezután tekintete konokul csak az útra szegeződött..erős kísértést érzett, hogy valami nagyon nem szépet tegyen a sráccal, hogyha a továbbiakban is a dolgaiba dugdossa az orrát.. egyáltalán.. mit hallgatódzik utána?! leskelődik, aztán gúnyolódik?! élje a saját kis világát, hagyja Teisant békén...bár talán nem vette volna ilyen érzékenyen a kandúr, hogyha a fiú nem hallja őt kornyikálni.. emiatt igazán haragudott rá.. és persze.. volt benne valami, ami Andyre emlékeztette.. noha minden fűszál őt juttatta eszébe..*
|
*Andy lassan feltápászkodott, majd hazafele indult... annyi keserűséggel a szívében mint még soha... a szíve fájt, a lelke reszketett.... felkiálltott mint egy megsebzett vad aki kész arra hogy kilehellje a lelkét... Andy kiálltását messzire vitte a szél... de nem olyna eszsire hogy Teisan is meghhalja.. a saját nevét... lassan haza indult.... otthon pedig tudta hogy mi lesz az első dolga.. ELVESZETT feliratokat nyomtatni és megtüzdelni Teisan képével, valami magas jutalmat ígérve...*
- Ohh micsoda jókedv... *jelent meg egy fiatal fiú Teisannal szemben...eddig is ott volt csak valószínüleg a macska nem vette észre* - Egy kicsit búskomornak látszol... elvesztél? *kérdezte az egyre közeledő hang* - Hogy hívnak? *érdeklődött* - Az én nevem Wish Woodrow...
|
*Teisan nem gondolkodott túl soká azon, hány felé fog törni Andy szíve.. "a sebek begyógyulnak, a személyek felejthetők" .. bár bántotta a gondolat, nem zúgott lelkiismeretében, hogy a fiú két percnél tovább fogja hiányolni.. ez volt a berögződött eszméje..
Úgy lépkedett az úton, mintha keresne, vagy várna tőle valamit.. hogy egyszeriben megnyílik, s elébe tárul a Kánaán.. ez persze nem vált valóra, csak néhány lepukkadt weekendházat csodálhatott meg, amiket már az összedőlés réme fenyegetett. Tei nem is gondolta, hogy a városnak ilyen része is van.. azt meg végképp, hogy ilyenekben bárki is képes lakni..
-Minden álmod valóra válhat.. csak nyújtd érte kezed.. az égig elrepülhetsz.. hát bontsd már ki szárnyad..*itt megállt, bámulta az égboltot, elmorzsolt egy-két könnycseppet szeme sarkában, majd képzelt újúlt erővel indult tovább a semmi felé..*
|
*Andy viszont nem jött rá a teljes igazságra... azt hitte hogy Teisannal valami baj történt, valaki megtámadta út közben, vagy megölték... s eféle gyengéd dolgok... amíg ezen görcsölt az idő csa telt és lassan szülei is hazaértek... egyből anyja után kapott és sírva mondta el hogy mi történt* - Ne aggódj... biztos nincs semmi baja... meg figjuk taláéni rendben? Ne sírj no... Andy... kérlek
- Nem bírom tovább! Meg kell találnom őt! Már réges régen utána kellett volna mennem! *avvval kiszakadt anyja karjaiból és futni kezdett... csak futni arra amerre az orra mutatta... de Teisan sehol sem volt, és senki sem látta... összerogyott és bámult maga elé* - Teisan gyere vissza hozzám... olyan szörnyű vagy... mi történt veled? *ahogy így a földet bámulta nem jutott más az eszébe csak Tei... arcát kezeibe temette*
|
*Az állomás a városon szinte kívül eső kis lyukon foglalt helyet, csenevész, éhező fák nyújtóztak szerteszét, köztük szürkén beszökött a nap. Lepusztult vidéknek tetszett, az egyetlen tekintetcsalogató látvány egy üzletecske volt, az sem rítt ki a táj összhatásából, szegényes és aprócska épületből állott.*-végülis..kaptam ezer forintot.. azzal aztán kihúzom halálomig.. *mormogta a macska, szinte várakozón dőlt a porlepte falnak. Magában számlálta a perceket.. Andy már gyaníthajta hogy valami nincs rendjén..talán.. már utána indult.. vagy bezárkozótt a szobába, s a pokolba kívánja az áruló kandúrt.. esetleg aggódik érte, s már a rendőrséghez rohant.. vagy sírva fakadt, s egyre csak bámul utána ki az ablakon, mintha attól egyszeriben megjelenne..* - de az is lehet, hogy megkönnyebbült, hogy végre leszakadt róla a nemkívánatos hályog.. *morogta, s azzal útnak is indult. Nem volt túl sok választása, ameddig a szem el lát, sár és pocsolya,csupán azt az egy aszfaltot képezték ki* -mézédes álom.. csak fel ne ébressz, édes.. rég visszavágyom.. tudom, úgy sem hiszed..*Andy sohasem hallhatta a macskát énekelni, ahhoz túl pocséknak tartotta a hangját, most viszont senki nem fülelt, kinek bíráló szava számított volna neki, s míg lépkedett az eső áztatta aszfalton, engedett szíve túlcsordultságának..* -azt kívánom, lásd.. gyere velem, legyünk együtt a tűz és jég.. menjünk együtt, hol vár a fény.. meddig váratsz még..? én már indulnék..miért nem jössz velem, mondd, miért..? *mire befejezte, hangja már kellően rekedt és tompa volt, amilyen a visszafojtott könnyeknél szokott..*
|
*Andy pedig elkészíti a reggelit... de hiába várja vissza a macskát az nem jön, csak várja mint egy kiskutya a gazdáját... figyeli az ablakból és nem tudja mitévő legyen... a reggeli már rég kihült de Andy még mindig az ablaknál figyelt... ahogy Teisan egyre többet késett.... úgy fordult Andy teljesen abba a sötétségbe amit eddig nem érzett még igazán.... mintha csak megszakadt volna a szíve, de nem... egyszerűen csak magányos volt, ezt még sohasem érezte... és most tudta csak igazán, hogy milyen sokat jelent számára a fehér macska... * - Hol késel már ennyit? Mi tart ilyen sokáig? Miért.... miért nem mentem veled? *korholja magát és szidja Teisaint is.... ahogy egyre telnek a percek, a fiú számára lassan minden világossá válik* - Itt hagytál engem... elszöktél.... kérlek.... gyere vissza...! *suttogja maga elé*
|
-Rendben *átveszi a pénzt, s a papírt, s tovább nézi Andyt, mintha várna még valamire. Mikor felocsudik, halványan elmosolyodik, zsebre dugja a kezében lévőket, elindul az ajtó felé, a küszöbről még visszapillant*-szeretlek.. *leheli, de csak a szája mozog, hang nem jön ki torkán. Azután sietve távozik, felpattan a legelső buszra, meg se nézi, miféle az, s hová megy. Üresen bámul ki az ablakon, néha idegesen csap egyet farkával, csak akkor hagy alább feszültsége, mikor már jó tízperc után, kanyargós utakon a jármű elért a végállomásig. A macska nem tudta hol van, csak azt az egyet, hogy minél messzébb onnét. Valamiért menekülnie kellett, gyerekesnek érezte magát, mintha egy kisfiú volna, ki valamilyen pillanatnyi dacból világgá megy. *
|
- Hmmm? *néz furcsán a macskára* - Mit szeretnél venni? *kérdezi de keres egy papírt amivel igazolja Teinek, hogy vásárolhat bltban, hogy el lett engedve... mivel Teissannak nem volt mégdögcédulája, mert mindenhova együtt mentek... vagy épp nem volt ilyesmire szükség* - Tessék adok pénzt is... nem tudom mennyi kell remélem egy ezres elég.... *nyujtja felé a papírt és apénzt is* - Siess haza oké?
|
*Amint Andy távozott, ő is felöltözik, majd míg vár a srácra, az ablak elé áll, hallgatja a kint suttogó tavaszt. Mikor Andy míg mindig nem ért vissza, maga is elindult, közben sok mindent vég gondolt magában...*-Egyébként, kéne vennem valamit, adsz egy olyan dögcédula félét, hogy elugorhassak a boltba, amíg itt szorgoskodsz? *kérdi mikor megállt előtte*
|
- Hát... ízlések és pofonok... amúgy meg... most tényleg reggelizni fogunk... egy egész napot szépen együtt töltünk... és... aztán... akár... meg is ehetjük egymást... *mosolyog Teisanra, majd megindul ha nem tartják vissza... most úgy érzi bármire képes lenne, szinte angyalszárnyakon repked... de az biztos hogy rózsaszínben látja a világot*
|
-Nem vagyok lusta, egész fáradságos meló lehet téged megenni.*feleli, magára húzza a srácot, de nem hagyja sokáig fetisizáltatni magát* -igen, komolyan.. mert te egy tonhalas szendvicsnek jobban örülnél, gondolom.. *mormogja, nem kezd neki Andy "felfalásának", ki akarja provokálni, hogy ő maga legyen a vad.. cserkéssze csak be Andy őt..*
|
- Engem akarsz felfalni te lusta macska? *vigyorgott és az ágyba huppant, felé magasodott és csak nézte őt... nézte mintha elfelejtette volna az arcát és most minden vonását újra és újra meg akarna jegyezni* - De most komolyan...
|
-Persze, jó magyarázat sose rossz *ásítja, kómásan felül az ágyban, sűrűn pislogva követi szemével Andy lépteit, a mozgását, a ruházatát, hogy milyen friss már kora délelőtt...* -téged *feleli egyszerűen, s azzal a lendülettel vissza is dől a párnák közé*
|
- A fenéket nem... már lassan tizet üt az óra.. nem akartam hogy átaludjuk a napot, ezért húztam fel... *kel ki az ágyból miután puszit nyom a macska arcára... végül a szekrényéhez megy és átöltözik... farmert húz és egy kényelmes, lenge pólót, megigazgatja haját, és már készen is van* - Ma én csinálok reggelit, mit szeretnél enni? *kérdi szinte dorombolva*
|
-Látom..*mormogja a macska amint felberi az óra hangoskodása* -annyira nem tett mély benyomást benned, hogy itthon maradsz, velem, hogy mégcsak a vekkert se kapcsoltad ki *nyitja fel álomittasan egyik szemét, s gyanakodva figyeli a fiú mozdulatait, de ahogy Andy hozzá bújik, valamelyeset megnyugszik.*
|
[264-245] [244-225] [224-205] [204-185] [184-165] [164-145] [144-125] [124-105] [104-85] [84-65] [64-45] [44-25] [24-5] [4-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
