Témaindító hozzászólás
|
2010.07.05. 21:51 - |

Dey Akira és kandúrja, Keithan lakik itt. A hátsó kertben csirkéknek van kialakítva egy udvar. Nem egy átlagos otthon, Dey sokat gondolkodott, hogy ezt vegye-e meg, de mivel árban ez felelt meg leginkább a pénztárcájának, ezért az évek során kényelmessé tette. Gyakran furcsa arcok fordulnak meg nála, ezért a hálószobáját kulcsra zárja. |
[130-111] [110-91] [90-71] [70-51] [50-31] [30-11] [10-1]
Mikor a kandúr visszaér a köntössel, félbehagyja a kajálást, hogy felvehesse. Derekáról leveszi a törölközőt és odaadja a srácnak, hogy terítse ki majd. Ezután összeköti a zsinórját és visszaül enni. - Jól van. - dicséri kurtán. - Milyen napod volt? - érdeklődik. Közben folytatja a vacsorát, a telefont pedig az asztalon nyugtatja. Majd ha már jól lakott, felhívja Michaelt, mit akar tőle, tényleg jön-e, vagy ne várja. Nem szívesen fogadná, de tudja, hogy a férfi hajthatatlan, ha dicsekedni akar. Márpedig azt fog majd akarni, mint mindig. S Dey még most sem érti, miért őt szemelte ki magának. Hiszen csak egyszer megmutatta neki, merre találja az étterem alá vezető lépcsőt. Még sosem járt odalent, nem is tudja, mi van odalent. Megborzong. - Kérek egy száraz törölközőt. - mondja Kontonak, mikor felismeri, hogy a hajából csöpögő víztől is fázik.

|
- Máris hozom.*mondja csöndesen és már ott sincs. Mikor visszatér kezében ott a telefon és a köntös. Oda érve át is nyújtja gazdájának.* - Becsuktam őket rendesen. Ha van róka, oda nem megy be. *válaszol továbbra is halkan.*

|
Az első falatot mohón veszi magához, de aztán kicsit vár, míg a másodikat is lenyelné, hosszasan rágja, így készíti fel régóta éhező gyomrát arra, hogy most megtömi egy kis kajával. Biccent a kandúrnak a papucs miatt. - Köszönöm. - mondja ki, amikor megkapja a teáját. - Keresd meg a telefonomat, a nadrágom zsebében van, s hozd ide. Meg kellene a köntösöm is, így szét fogok fagyni. - teszi hozzá. - Konto. A csirkéket becsuktad, ugye? Állítólag rókák kószálnak, nem kéne megtalálniuk őket, különben megütjük a bokánk a finom húsleves és tojás ügyében. - magyarázza.

|
*Bólint, mikor megtudja, hogy mit igényel az úr. Mire leérkezik már kész is van a szendvics. A tea még várat magára, de már az is nemsokára kész.* - Nem volt ma itt senki. *válaszol a tőle megszokott halksággal, majd egy pillanatra elsiet, hogy gazdájának ide hozza a papucsát, hogy ne mezítláb mászkáljon.* - Hozhatok még valamit? *kérdezi utána meg. Mikor a tea is elkészült, kiöntött egy bögrébe és oda vitte Deynek.*

|
Legyint a fiúnak, jelezve, most farkas éhes, felőle lehet vaj, sajt, valami felvágott, meg paradicsom az egész szendvics maga, azzal bőven beérné most, aztán gyorsan lefürdik. Törölközővel a derekán kerül elő, hajából csöpög a víz, mezitláb járkál, de muszáj most már ennie, mert messziről hallani, ahogy korog a gyomra. Leül az asztalhoz, majd felpillant Kontora, ha még ott van. - Járt ma itt valaki? - kérdezi, azzal ha elkészült a szendvics, már ragadja is magához. - Hívott ma Michael, szerintem képes ilyenkor áthozni Kinot és eldicsekedni a kölyök sikereivel. - morogja az orra alatt.

|
*Elveszi a ruhákat, majd továbbra is figyelmesen, fülét hegyezve hallgat.* - Mit tegyek a szendvicsbe? *kérdez vissza engedelmesen, hogy még véletlenül se készítsen olyat, ami gazdája ellenére van, majd mikor megkapta a választ a ruhákat gyorsan letudva sietett a konyhába, hogy minden elkészüljön az ház ura akaratának megfelelően.*

|
Az összes ruháját Konto kezébe nyomja, csak az alsónadrágja marad rajta. - Vigyázz, még talán fog. A pirospaprika nem jön ki a ruhából. Nem is tudom, hogy lesz kiszedve a munkaruhámból. - teszi hozzá sopánkodva. Ezután nagy léptekkel elindul a fürdőbe. - Lezuhanyzom. Addig készíts nekem lécives egy szendvicset, meg egy gyümölcsteát. - kéri a fiút, s eltűnik a fürdőben, ha nincs mondanivalója Kontonak.

|
*Ahogy a gazdája hangját hallja oda is vezeti sietve az útja.* - Jó estét... *köszön kicsit halkan, majd füleit hegyezve hallgat.* - I... igen is... *bólintja*

|
A férfi fáradtan esik haza a munkahelyéről. Haja már félig kibomlott a hajgumiból, csokornyakkendőjét már korábban a zsebéb gyűrte. Ruhája maszatos, az egyik vendég a nagy sietségben fellökte, így egy nagy adag forró gulyás leves borult rá. Most vörös foltos ingét próbálja takargatni, bár az este szerencsére nem fedi fel túlzottan. MIkor beér a házba, fáradtan felsóhajt. Leveti cipőjét, még nedves ruháit a földre kezdi dobálni. - Megjöttem! - köszön a kandúrnak. - Remélem, van tiszta munkaruhám, mert ebből semmit nem tudok holnap használni. Ha nincs, reggelre gondoskodj róla. - mondja a macskának.

|

Dey Akira és kandúrja, Keithan lakik itt. A hátsó kertben csirkéknek van kialakítva egy udvar. Nem egy átlagos otthon, Dey sokat gondolkodott, hogy ezt vegye-e meg, de mivel árban ez felelt meg leginkább a pénztárcájának, ezért az évek során kényelmessé tette. Gyakran furcsa arcok fordulnak meg nála, ezért a hálószobáját kulcsra zárja. |
[130-111] [110-91] [90-71] [70-51] [50-31] [30-11] [10-1]
|