|
Témaindító hozzászólás
|
2010.07.05. 01:23 - |
Kicsi háznak tűnik, de belül nagyon tágas, 4 szoba van benne, ebből kettőt használnak, a család maga 3 tagból áll, Noelből és szüleiből.
|
[237-218] [217-198] [197-178] [177-158] [157-138] [137-118] [117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
*A rendőr felnevetett majd a másiknak szólt* - Fogd a dögöt, kérjük le az adait... *a másik rendőr lefogta és megbilincselte, de talpra is állította még akkor is ha ez nem volt éppen kellemes a kandúr számára* - A neve Leaks... a gazdája Firestar Noel... úgy tűnik nem sikerült messze szöknie... vigyük vissza a tulajnak... *begyömöszkölték ha tudták a rendőrautóba és elvitték a házhoz*
|
A fene.*motyogja maga elé,majd mikor egy fegyver csövével néz farkasszemet felemeli a kezeit.Némán figyeli a természet nyújtotta lehetőségeket,majd akcióba lendült.Átbúj két rendőr között,majd felugrott a kocsi tetejére és menekülésnek adta a fejét.Hallotta,ahogy a golyók elsuhannak és célba találnak.Igyekezett nem megsérülni,de ez nem jött össze neki.Az egyik golyó gellert kapott és a lábában kötött ki.A hírtelen fájdalomtól,hasra esett.*
|
*Leaks balszerencséjére pont elhajtott előtte egy rendőrautó és a benne ülő rendőröknek gyanússá vált a macska viselkedése ezért az autó fékezett ők pedig kiszáltak, és az egyik már pisztolyt is emelt maga elé, hogy ha kell avval állítsa meg a kandúrt* - Megállj... *dörrent rá és ha Leaks engedelmeskedett akkor csak közel ment hozzá, ha nem akkor célzott és lőtt, remélhetőleg eltalálva a lábát, hogy engedelmességre kéztesse*
|
*Beveti magát a susnyásba és ott menekül tovább.Mikor elég távol ér a háztól,elősurran.Nem tudja merre megy vagy merre akar menni csak megy a saját feje után.Fülei a magasba merednek,hosszú fonott haját kétszer átdobta a vállán,hogy ne legyenek útban,bár már hozzászokott ehhez a viselethez.Ahogy közeledett a házakhoz kikukkantott két ház közül,s mivel nem látott semmi gyanúsat kilépett onnan.*
|
*Noel bólintott neki, majd lemegy a konyhába, eszik majd vissza jön, de addigra nem találja ott akandúrt, felsóhajt* - Gondolhattam volna... *behanyatlik az ágyba és elalszik... egy óra múlva ébred fel, a gyertya lángja kialudt... Noel fájdalmasan kel fel és veszi el a mécsest... újabbat készít oda másnapra*
|
Már ettem.*löki oda a választ*Miből gondolod?Mennyi helyen jártál,hogy ilyen biztosan jelented ezt ki?Negatív.Nincs meg a megfelelő prioritásod,hogy az orrodra kössem a dolgaimat.Sose foglak gazdámnak tekinteni,te pedig mindig előző macskádhoz fogsz ragaszkodni.Most,hogy ezt így megbeszéltük hagylak elmenni.*majd ledobja magát a paplanokra,s figyeli a fiút,aki a konyhába veszi az irányt.Amint eltűnt szeme elől,halkan felkelt,majd megtámaszkodva a párkányon kiugrott az ablakon.Halkan,gugolva ért földet,majd lassan útnak indult,vigyázva nehogy zajt csapjon*
|
- na éppen ezaz... *mondja aztán egyik fülén be, a másikon kiengedi a kandúr szavait* - Amúgy azt kérdeztem hogy nem-e vagy éhes... *morogja* - Másrészt nem hiszem hogy jobb helyen lennél máshol...meg miért is akarnál máshova menni? Van valami célod egyáltalán? *shajt* - Na jó én lemeyek és eszek valamit ha akarsz jössz, ha nem akkor meg nem kényszer... *megindul a konyha felé*
|
*Még mindig a mancsát figyeli,majd gyengéden végighúzza a fán karmait,s mint aki jól végezte dolgát ellöki magát onnan.*Mit értesz az alatt,hogy még?Nem áll szándékomban kitárulkozni.Légy boldog azzal,hogy a nevemet tudod...*jelentette ki nyomatékosan,majd felháborodva folytatta.*Akkor miért nem raksz ki és nézegeted Higau fényképeit?Ha örömmel tölt el én sem akarok itt lenni.*fújtat felé*
|
- Mert erre nincs lehetőség tudod? És ha arra célzol, miért nem akarnálak... hát azért mert még nem ismerlek eléggé ahhoz hogy bízzak benned... ~ és valószínüleg nem is fogok soha... Higau volt az egyetlen... *hátra dől az ágyon és fekszik* - amúgy miért vagy ennyire rideg? *sóhajt* - Higau teljesen más volt mint te... *összehúzza magát* - Igaz senki sem lehet olyan mint ő.... és senki sem pótolhatja... én nem is akartam új macskalényt... azt hiszem kénytelenek leszünk megtűrni egymást...
|
*A felszabadítani kérdésre csak bólint egyet,majd unott fejjel hallgatja a monológot.*Ha akarnád sem...*ízlelgeti halkan ezt a szókapcsolatot,majd csöndben várakozik,míg a paplanok a sarokba nem kerülnek.*Ha akarnád sem...*motyogja maga elé ismét.*És miért nem,ha szabad kérdeznem?*érdeklődik tovább,nekidőlve az ajtófélfának,karmait nézegetve,mint egy oroszlán,aki lecsapni készül az egérre.*
|
*Sóhajt* - Felszabadítani? Mégis hogy gondoltad, ilyet ha akarnék sem tudnék tenni... mert ha lehetett volna... mindegy... a lényeg hogy csak a félvéreket lehet felszabadítani érted? és akkor is csak az teheti meg akinek joga van hozzá... *kerít pár paplant és leteríti a sarokba* - Holnap majd veszünk valamit, addig remélem megfelel ez... ümm... nem vagy éhes? Nem vagyok valami jó szakács de egy kkét dolgot meg tudok csinálni... *leül az ágyára*
|
*Figyeli ahogy odalépdel Higau dolgaihoz,s egy kicsit felhúzza a szemöldökét.Nem vágyik egy szentély helyén aludni,így reméli,hogy a férfi hamar letesz a dologról.*Hm.*tekint az említett sarok felé*Nincs és nem áll szándékomban megbolygatni semmit.Bár,ha kívánságnál tartunk akkor szabadíts fel és nem lesz rám gondod.*hangja rideg volt,szemei megcsillantak az ötleten.*
|
- Hát... *elgondolkodik* - ez az amit még nem tudok pontosan... *motyog és oda megy Higau asztalához, legugol a matrachoz, aztán megrázza a fejét* - Kerítünk neked valamit... ~ Nem tudom oda adni neki Higau dolgait... nem megy.... *felkel* - Van még eg szabad sarok azt be tudjuk rendezni neked... van valami kívánságod? Könyvek vagy ilyesmi? Nekem csak egy kritériumom van... nem nyúlhatsz Higau dolgaihoz... *és a sarokra mutat*
|
*Némán áll az ajtóban,rideg tekintettel mered a fiúra,aki szemlátomást a múlton mereng.Tekintetét körbefuttatja a szobán,a fényképeken sem időz sokat,csak letudja annyival,hogy vannak és kész.Számára nincsenek,de új gazdájának mégis fontosak.*Értem és nincs*válaszol szűkszavúan.*Hol a helyem?*tér a lényegre,hogy aztán nyugodtan és csöndben eltölthesse hátralévő életét.*
|
*Noel egyből a szobájába ment, egy kis sarokban még mindig ott pihentek Higau dolgai, a matrac, a ruhák, egy két fénykép ami a mozis délutánból készült, amin Higau, ő és a barátai is rajta vannak, egy pedig ami kettejükről... elkomorodik ahogy végig néz rajta... a kis polcon csak egy gyertya ég amit minden nap meggyújt a kandúrka emlékére* - Ez a szobám... *jelenti be* - Hírtelen kértek meg hogy fogadjalak be.... ezért nem készültem semmivel, van valami cuccod?
|
*Füle botját se mozdította,mikor gazdája kiszállt az autóból és Noelhez sietett.Nem érdekelte,hogy mi hangzik el róla,ha egyáltalán szót váltanak személyéről.Csak akkor mozdult meg,mikor kitessékelték a járműből.Mikor nyikorgó kerekekkel elviharzott volt gazdája,csak azután pillantott a fiúra.Mivel jobbnak vélte bent lenni a lakásban,mint kint ácsorogni,így követte Noelt,de nem akarta megtörni a csendet.*
|
*Noel végig mérte az autót, de amikor barátja kiszállt, még akkor is csak egy kényszeredett mosoly csúszott az arcára, kezet fogtak, és bár Noelen látszott, hogy nem igazán mozgatja ez az üzlet, a másik mégis hálásan rázott vele kezet, örült hogy megszabadult a macskától, s még csak pénzt sem kért el a kandúrért, talán még ő maga fizetett volna, ha a fiú kéri, aztán kitessékelte a kandúrt az autóból és egy köszönéssel magukra hagyta őket, Noel még intett egyet az autó után, aztán csak nézte a kandúrt, aki sokkal magasabb volt és erősebbnek is tűnt nála, végül megszólította* - Gyere... *aztán megindult befelé, az már kevésbé érdekelte, hogy a kandúr követi-e.*
|
*Karba tett kézzel és rezzenéstelen arccal figyelte a tájat.Szokásához híven egy mukkot sem szólt gazdájához.Mikor megálltak a ház előtt szeme sarkából látta a fiút,ki rájuk várt.Látásból ismerte már,de számára hidegen hagyta minden információ felőle.Úgy volt vele,egyik ember pont olyan,mint a másik.Semmivel se jobbak,mint a többi.Nem is érti,hogy mégis miért ők uralkodnak felettük.Mikor gazdája kiszállt,ő mozdulatlanul maradt,mintha egy szobor lenne.*
|
*Már fél év telt el lassan, hogy Higau itt hagyta ezt a világot, s Noelnek azóta is bűntudata volt az eset miatt, úgy vélte a fiúcska azért halt meg mert ő majdnem megerőszakolta... azóta teljesen magába fordult eltávolodott abarátaitól, széthullni látszott az élete de akkor kapott egy telefonhívást... egyik haverja akarta rá tukmálni a macskalényét, először Noel nem akarta elfogadni, de aztán mégis belement... Lekas megérkezése napján kint várt a ház előtt amíg az autó be nem kanyarodott*
|
18+
*Noel viszont ismét kihúzta az ujjait, majd feltolta magát Higauhoz, hogy megcsókolhassa* - Nem akarom, hogy félj tőlem... azt akarom, hogy önként add nekem a tested... és lökj el ha még mindig utálod ezt... Higau ez nem kényszer... nem akarom hogy egész idő alatt rettegj... érted? *belecsókolt a fiú nyakába* - Nagyon sajnálom, hogy nem tudtam megfékezni magam... nem akarom most sme abbahagyni, de a gondolat, hogy félni fogsz tőlem, azt hiszem túlságosan rémisztő... *lemászott a fiúról* - Elmegyek a mosdóba.... *közölte, s ha nem volt ellenvetés, elintézte magának odakint*
18-
|
[237-218] [217-198] [197-178] [177-158] [157-138] [137-118] [117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
