|
Témaindító hozzászólás
|
2010.03.11. 23:06 - |
Nem nagy ház, de a benne lakó emberek igen kedvesek és szerényen élnek, főleg Rolcas balesete óta. A ház két részre van osztva, de egy ajtó egybeköti őket. Roll a kisebb felén lakik, ott csak az ő szobája van és egy régi padlás.
|
[449-430] [429-410] [409-390] [389-370] [369-350] [349-330] [329-310] [309-290] [289-270] [269-250] [249-230] [229-210] [209-190] [189-170] [169-150] [149-130] [129-110] [109-90] [89-70] [69-50] [49-30] [29-10] [9-1]
*Rolcas is belepirul a látványba, sohasem vetkőzött még senki sem előtte, de nem igazán nézi meg Okuo testét, igyekszik elfordulni, hogy se a félvérnek, se pedig neki ne legyen kellemetlen ez a helyzet* - Na... most már bemehetsz Fog... gyerünk ne kéresd magad... *egyik kezével igyekszik besegíteni az ifjú kutyalénynek, s valahogy Fang bekerül a vízbe, először csak furcsán méregeti, a farkincája is vizes lesz ami nem tetszik neki, de azért el kezdi pancsolni a fizet, és mosolyogva élvezi ahogy felverődik egészen az arcáig is, viszont valószínűleg ezt már Toku kevésbé élvezi*
 
|
Okuo lassan mozogva kezd vetkőzni. Egy fürdés neki sem ártana. Leveti a pólóját, majd ösztönösen szembe fordul Rolcasszal és szégyenpír ül az arcára, fülei meg lelapulnak. Aztán próbál normálisan viselkedni, csakhogy arról már fogalma sincs, mi normális és mi nem az, úgyhogy kibújik a nadrágjából is, majd újra megakad az egész mozgásban. ~ Ez csak fürdés. Gyerünk, Okuo, ne légy már ilyen lökött! ~ nógatja magát, s sikerül leküzdenie az ellenérzéseit, úgyhogy leveti az alsónadrágját is, aztán sietősen beül a kádba. ~ Hu! Huhh! Huuuuh! ~ sóhajtozik magában. Kezd a gyomorgörcs kicsit oldódni a hasában.
|
- Talán meg... ha te is mész talán nem félne... *Fog a szisszenésre elengedi a macskát, s lelapítja a füleit* - R... rendben... *motyogja Rolcas, aztán a türülközőt leteszi, s ha kell segít Tokunak a vetkőzésben* - Na Fog... most már nem kell félned, Toku is bemegy veled a vízbe... ugye milyen jó? *simogatja meg a kutyalény fejét, aki kikerekedett szemekkel néz rá, majd a kádhoz megy és ismét pancsolni kezd benne a kezeivel* - nem értem miért nem mersz bele menni, ha olyan jól elpancsolsz benne... *lógatja bele a fiú is a kezét*
|
Hosszan felszisszen, amikor Fog belekapaszkodik, majd elfojtott nyüszítés formálódik meg a torkában. - Fog, ez fáj ám. - mondja a fiúcskának, majd meglepetten Rolcasra néz. Szemei kikerekednek és vér vörös lesz, majd nagyot nyel. - Szerinted... az megnyugtatná? - kérdezi félénken. Eldöntötte, hogy a fiú nem láthatja őt, de ha kimegy, valószínűleg nem fogja tudni visszahívni, meg biztos szüksége lesz segítségre, s egyébként is meg akar nyílni előtte. A rendelő és a műkar levétele közti idő elég hosszú volt ahhoz, hogy a szilárd elhatározása térdre boruljon. Aprót sóhajt. - Nem kell kimenned. - mondja. - Ha vizes lesz a hátam, én nem tudom megtörölni túl jól, viszont... viszont nem lesz szép látvány... - lapítja le a füleit.
|
*Okuo persze nem tudhatja, hogy a laborban Fangnak milyen élete volt, ha vizsgálgatni kellett, általában megszabídították őt a ruháitól, s volt hogy jó darabig nem is vehette fel újra őket... a fiúcska így nem érezte azt, hogy szégyenlősnek kellene lennie, neki ez természetes volt... bár volt benne valami félsz is, hogy megint bántani fogják, mégias hagyta a macskának, hogy megszabadítsa őt a ruháitól...mégis a vízbe nem akar bemenni, pancsol benne kezeivel, de ahogy Toku be akarja segíteni egyből megint a félvérbe csimpaszkodik, nem akaródzik bemenni, Rolcas közelebb megy Tokuhoz és int, hogy nézze őt, mit mond*- Nem akarsz bemenni vele? Talán egyszerűbb lenne... én addig várhatok kint... és te majd jelzel, ha bejöhetek... talán egyszerűbb lenne... *mondja könnyedén, kipirult arcal*
|
Nem igazán jön zavarba a kölyökkutya miatt. Gondosan nézi őt, nem kíváncsian, de tekintete melegen végignéz a foltokon. Úgy érzi, Rolcas sokkal jobban bízik benne, hiszen megmutatta neki a kezének a csonkját, s még Fog is képes levetkőzni előttük, holott sokkal rövidebb ideje van velük és a bizalom is nehezebben épül, s ez ösztönzőleg hat Okuora. Folytatja a kölyök lemeztelenítését és ha végzett, megpróbálja bekérni őt a vízbe. Még segíti is, hogy a kádba kerüljön a gyerek, de nem biztos benne, hogy Fognak elég ennyi kedvcsináló.
|
*Fang mosolyog tovább, majd a saját szájába teszi ugyanazt az ujját és mozgatni kezdi a nyelvét... tátog egy kicsit de még mindig semmiféle hang nem jön ki a száján, ez egy kicsit szomorúvá teszi, aztán hírtelen le akarják venni róla a ruhát, csak pislog Tokura nem érti mit akar, de hagyja, hogy levegye róla a pólót, Rolcasnak csak most tűnik fel, hogy a fiú bőre szinte mindenhol lilás, zöldes, mintha megverték volna, de nem tűnik verésnyomnak... az új sebek is látszanak, de azt tudja mitől van... gondokodóba esik, hogy vajon miért lehet sebes Fog bőre* - Sajnos nem tudom mit szeretne... *feleli a macskának amikor felé néz*
|
Okuo csak megmerevedik és figyeli, ahogy Fang egyre közelebb tolja hozzá a kezét. Nem húzódik el és nem vág olyan képet, ami arra utalna, hogy fél. Még mindig nem maximálisan bízik a kölyökben, de már elég jól. Meglepődik, amikor a kicsi kéz a szájában köt ki, s rövid időn belül ki is veszi onnan. Csodálkozva nyaldos a szájában párat, a fürdő vize nem túl finom, de nem mond emiatt semmit. Kérdőn Rolcasra néz, hátha ő jobban érti, miért csinálja ezt Fog. - Na? Tetszik, mi? Vegyünk le mindent és csobbanj egyet. - javasolja némi játékossággal a kutyalénynek és bátorkodik megkísérelni levetkőztetni.
|
*Fang figyelmesen nézi a félvért, felkelti érdeklődését a vízben való pancsolás, közelebb megy és szaglássza a víztükröt, kellemesnek érzi a habfürdőtől, ő is beleteszi az egyik kezét és pancsol vele, közben pedig mosolyogni kezd, már a másik kezét is belemélyeszti és örömtelin játszik benne, de amikor Toku beszél hozzá figyelmesen néz rá, pislog rá, majd egyik ujjával belenyúl a félvér szájába, persze ha toku nem ugrik el előle, a fiú kíváncsi lesz a nyelv működésére, stáját próbálja mozgatni, de nem szűrődik ki belőle hang*
|
Nem hallja Rolcast, s a háta is kezd igazán fájni, így megpróbálja letenni Fangot. - Nézd. - megy oda a kádhoz, ha sikerült letennie a kölyköt, s figyelve őt belepancsol a kezével a vízbe. - Finom meleg. Nincs is jobb, mint belemerülni ilyen jó meleg vízbe. Utána megtörlünk és megfésüljük a hajadat is. Gyere, ne félj, nem bánt senki és semmi. Velünk biztonságban vagy. - magyaráz barátságos, bíztató hangon a gyereknek. Ha nem tudta letenni, akkor is ugyanezeket mondja, csak nem pancsol a kád vízben az egyik kezével.
|
*Fang még mindig kapaszkodik, de a hírtelen jött dorombolásra felkapja a fejét és fülelni kezd, kíváncsian fürkészi, hogy honnan jön a hang, s szimatolni kezdi Tokut, már szelídebben kapaszkodik, kíváncsian figyel, Rolcas elneveti magát* - Milyen aranyos! *mosolyogja*
|
Okuo szívja a fogát, ahogy Fang kapaszkodik belé. - Nyugodj meg, Fog. - kéri szépen. - Semmi baj. - teszi hozzá. - Nem fog fájni. Csak tiszta leszel. - mondja neki nyugtatóan. Nem is próbálja közelebb vinni a kádhoz, így is fájdalmat okoz neki a srác. Helyette lesomja füleit. - Grrrrr... Grrrrr... - próbál dorombolni, hogy megnyugtassa. - Minden rendben van, Fog. - bíztatja. Az is eszébe jut, hogy fürödhetnének együtt, de ez sem a betegsége, sem a szégyenlőssége, sem pedig a sebei miatt nem lehetséges.
|
- Rendben... *mondja örömtelin a fiú és a vállára teszi a türülközőt, nagyon nem várja, hogy Fog ráébredjen, mit akarnak csinálni vele, hiszen nem ismeri a reakcióit... Fang fülel ahogy meghallja gazdája hangját, nem tudja mit szeretnének tőle, de követi Tokut, viszont ahogy beérnek a fürdőbe, ahogy megérzi az illatos víz szagát pánikolva rohanna ki... deRolcas gyorsan becsukja az ajtót.... ha Toku felveszi őt akkor rémülten kapaszkodik belé és szorosan ez lehet, hogy fájdalmat okoz a félvérnek*
|
Míg Rolcas a dolgokat keresi, addig a félvér vizet enged a kádba. Kellemes meleget csinál, s nézi a csobogás helyét. Még emlékszik a hangjára. De már haloványan. Ez elszomorítja. Ám nem hagyja sokáig így magát, megkeveri a vizet, aztán elzárja a csapot és visszamegy a szobába. - A macskák a vizet se szeretik. - osztja meg tudását Rolcasszal. - Szerintem maradjon nálad a törölköző, én viszem Fogat. - javasolja. Ezután odamegy a kölyökhöz. - Gyere, fürdünk egyet. Jót fog tenni. - hívja, s ha másképp nem megy, felemeli a gyerkőcöt.
|
- Örülök! *mondja a fiú majd meg is indul megkeresni a dolgokat amiket Toku kér, a ruhaválasztásnál sokat időzik de végül öccse ruhatárából hoz Fognak, mivel olyan kicsi még* - Minden megvan... amúgy nem a macskák nem szeretnek? A kutyák van amelyik szeret van amelyik nem... vagy nem? *kérdezgeti és átnyújtja a türülközőt Tokunak* - A sampon bent van... és a fésü is*
|
Okuo nem esik kétségbe. - Csak nem gondoltad, hogy ez probléma? - kérdezi tőle kedvesen. - Persze, hogy menni fog. Kereshetnél új ruhát, fésűt, törölközőt, sampont. Ezeket én amúgy sem tudom, hol találom. - teszi hozzá. - Én meg majd megküzdök vele a fürdésért. A kutyák nem szeretnek fürdeni, ha jól tudom. - magyarázza.
|
- Rendben! Termesszünk minden jót! *mosolyogja* - Én is nagyon kíváncsi vagyok... *megy lelkesen de a szobában megtorpan és a félvér felé fordul*- Egy kézzel... mégis hogy segítsek neked Toku? *kicsit elszégyenli magát* - Menni fog szerinted így is? *néz rá reményedő tekintettel, Fang közben ismét lehppan, hogy aludhasson, nem tudja még hogy mit akarnak csinálni vele és talán addig jó*
|
- Egyedül ne is. - mondja mindjárt Rolcasnak. - Termesztünk paradicsomot és bazsalikomot, meg mentát. Azokat szeretem. - tervezi lelkesen, holott messze még az az idő, amikor neki tudnak majd állni ennek. Mindaddig ő is felhőtlen boldog, amíg a kezét meg nem fogják. Akkor félénken hátrafordítja a füleit és egy pillantást vet Rolcas anyukájára, de már megy is barátjával. - Egyetértek. A sérülése nem lesz probléma? - kérdezi. - Kíváncsi leszek, mennyire hagyja magát. - teszi hozzá.
|
- Örülök, hogy ízlett *mosolygott vissza a nő és ahogy végeztek össze szedte a tányérokat, majd mosogatni kezdett*
- Én is gondolkodtam ilyenen... de egyedül nem mertem belekezdeni... *vallja be* - Nagyon szeretném ha együtt...mi ketten felépítenénk azt az üvegházat... *mosolyog* - Én kicsi korom óta nagyon szerettem a kertemet... a mamám szerettette meg velem, neki egy hatalmas kertje volt... ezér én is csináltam ey kisebbet... jó lenne megint... úgy mint régen... dolgozgatni... és senki sem bámulna meg... köszönöm Toku... *a fiú kicsattan a boldogságtól, majd megfogja a félvér kezét* - Menjünk vissza a szobámba... Fog gyere te is rendben...? *kérdezi a kutyalényt aki ásítva követi őket, ha Toku is megindul* - Nagyon szépen köszönjük a vacsorát! *mondja még anyjának és eltűnik a szobában* - Szerintem egy fürdetés sem ártana fognak... és új ruhák... a haját szerintem le is lehetne vágni...
|
Figyelmesen nézi Rolcast, míg gondolkodik. Úgy pakolja a szájába az utolsó falatokat, hogy közben le sem veszi a tekintetét a fiúról. - Kert? De jó. - lelkesül fel egy kicsit. Nem is tudja, hogy az anyukája felsóhajt, hiszen nem hallja, ő meg még mindig Rolcasra figyel. - Mondjuk most jön a tél, de én szívesen segítek majd tavasszal kertezni. - ajánlja őszintén és odaadóan. - Majd firkálok pár gúnytáblát, hogy azt nézzék. - jelenik meg játékos mosoly az arcán és kacsint egyet. - Vagy építhetek üvegházat. Nem olyan nagyon bonyolultat, de egy alapszintűt tudok. Abban jól teremnek a zöldségek és a fűszernövények is. - mondja áradóan. - Fiatalabb koromban volt, csak azért tudom. Amíg nem kezdtem komolyan foglalkozni a művészetekkel, mert még jól hallottam, addig kellett kijárnom segíteni művelni odabent a növényeket. Nem könnyű munka, de ha szereted a kertet, egy kicsi sátrat szívesen fabrikálok neked, ahova nem lát be senki és foglalkozhatsz a kiskerteddel. - ajánlja fel tiszta szívből. Őszintén és nyíltan mosolyog rá a srácra. Így nagyon rég nem mosolygott, legalábbis úgy hathat. Hiszen mielőtt Shen bántotta volna, tudott így mosolyogni. Most újra tanul kinyílni. Ahogy Rolcas az anyjára pillant, Okuo odafordul felé, s elcsípi az első mondat végét. Kicsit szégyellős fejet vág és hátralapítja a füleit, de örömmel mosolyog vissza az asszonyra. - Nagyon finom volt a tészta. Én is szeretem. - jelenti be, majd Fangra néz. - Fincsi volt, ugye? Látom, azért még nehéz neked a villa. Nem baj, ügyes voltál, Fog. - dicséri vidáman és megsimogatja a kölyök fejét, kicsit összetúrja a haját. - Meg kéne fésülni Fogat, nem? - kérdezi Rolcast. - Kócos egy kicsit.
|
[449-430] [429-410] [409-390] [389-370] [369-350] [349-330] [329-310] [309-290] [289-270] [269-250] [249-230] [229-210] [209-190] [189-170] [169-150] [149-130] [129-110] [109-90] [89-70] [69-50] [49-30] [29-10] [9-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
