|
Témaindító hozzászólás
|
2011.10.31. 00:00 - |
Wiringo térségben dolgoznak azok a macskalények, akik halászattal foglalkoznak, nekik igazából semmi más dolguk nincs, mint halat fogni a Belquatot és Senant elválasztó Tirius folyóból. |
[115-96] [95-76] [75-56] [55-36] [35-16] [15-1]
*Meglepetten fordult a kandúrral szembe és kicsit elvörösödött.*-A szokás...*Mosolygott zavartan hisz gazdájánál mindig ez volt az első.Majd felpattannak fülei.*-Kiváncsi vagyok hogy milyen lesz.*Vigyorodott el izgatottan.Télleg várja hogy milyen lesz,milyenné alakíthatja,miket tehet bele és mi várja majd ott rá.És persze hogy milyen messze fog lakni Matsuotól hisz jelenleg a kandúr az egyetlen ismerőse itt.*
 |
*A kandúr is csak estefelé ért haza* - Nem kellene ennyit serénykedned, egy kicsit lustálkodni is szabad ám *simogatta meg a lány fejét* - Megkérdeztem az egyik bölcset, azt mondta holnap reggelre elintéz mindent és beköltözhetsz... jó lesz egy saját lakás igaz? És még barátokat is szerezhetsz, mi mindig szívesen látjuk az új lakosokat... ezen kívül ha bármi probléma lenne, hozzám bármikor fordulhatsz...
 |
*Hanifa békésen aludt,végre nem szorongott,nem gyötörte rémálom és kialudhatta magát.Viszont a pihenés egy szép alvásba húzódott át és a nőstény már csak esteledés felé ébredt fel.Szemét dörzsölgetve ült fel az ágyban,nyusziját letette maga mellé és betakargatta ő maga pedig kikelt az ágyból.Majd elindult a konyhát keresve hátha tud valami vacsorát készíteni a kandúrnak és magának.*
|
- Ne aggódj van még időd kitalálni... az emberek elnyomnak minket odaát, pedig harmóniában is élhetnénk... furcsa dolog ez... de ők nem akarnak ezen változtatni, az ottani macskalények pedig eldurvultak, teljesen kifordultak önmagukból... *avval elköszönt és hagyta a lányt pihenni, ő maga körülnézett a városban, hogy minden rendben van e*
|
*Hallgatja a férfit.*-Nagyon szépen köszönöm.*Mosolygott hálásan.Aztán elgondolkodott.*-Sosem tudtam nagyon felfedezni hogy mit szeretek,hisz kiskorom óta nála éltem...*Célzott gazdájára akitől sikeresen megszöktek.Matsuora tekintett és bólintott.A kandúr után ballagva hálásan tekintett rá,és az ágyra.*-Köszönöm,kiváncsi vagyok milyen ez a hely.*Mondta izgatottan,és lehuppant az ágyra majd elfeküdt rajta és lehunyta szemeit,nyusziját magához ölelte,betakarózott és lassacskán elaludt.*
|
- Holnap keresünk neked is egy házat, és ha rendben leszel akkor valami munkát is... mit szeretsz csinálni? Itt mindenki azt űzi amit szeret, és mindent megosztunk egymással... egy doogra viszont megkérlek, ne menj túl sose a folyón, ne lépd át a határainkat... *mutatott Senan felé* - Ott emberek élnek, ők a mi alárendeltjeink... de nem szolgák, mint mi az ő földjükön... viszont ne menj oda mert sohasem lehet tudni mit rejteget egy ember magában... de gondolom te ezt már tudod... *avval bevezette a házba* - Alhatsz a vendégszobában... *kerített ágyneműt* - Pihenj... ha jobban leszel, majd megmutatom a városainkat...
|
-Igen,jól vagyok.*Válaszolta gyorsan.De utána már nem próbált meg megint a fiú hátán pihenni és nézte a környéket.Mikor megálltak a házta nézett,tetszett neki hogy átlagos,nem külömbözik a többitől és egyszerű.Erre vágyik,csöndre,nyugalomra és békére ilyen kedves macskalények közt.Ahogy mancsai földet értek Matsuora tekintett.*-Segítek.*Ajánlotta fel a kis nyulat magához ölelve.*
|
*Matsuonak furcsa volt a lány viselkedése* - Jól vagy? *érdeklődött, közben pedig megérkeztek egy városba, egy kis házhoz érkeztek, nem különbözött a többitől, nem volt se kisebb sem pedig nagyobb* - Megjöttünk, itt élek... *leszállt a lóról és leemelte a lányt is* - Előkészítek neked egy ágyat, biztosan álmos vagy már...
|
*A nőstény felszállt és csöndesen ült,és átölelte a fiút kapaszkodásképp.Még sosem ült lovon így nem tudja hogy milyen lehet hogyha elindul.Szemeivel feltekintett Matsuora,kicsit meglepte hogy a fiú a vezér.Így úgy érzi,nagyobb tisztelettel kell vele beszélni és viselkedni.De mégis,azt várja a legjobban hogy lefekhessen és pihenjen.Matsuo hátára hajtotta a fejét és lecsukta szemeit.Nyuszija kettőjük közt "üldögélt".*
|
*Matsuo felsegítette a lányt* - Kapaszkodj...
- Matsuo, óvatosabbnak kellene lenned nem gondolod? Te vagy a vezetőnk, ha baj ér odakint, ki ki fogja...
- De nem lesz bajom... megtaláltam Daichit....
- Hol van most?
- Nem is tudom, elég furcsa elmagyarázni... de életben van... és ez a lényeg...
- Valóban, de attól még vigyázz magadra.
- Nem kell aggódnotok... *avval elvágtatott a lóval és persze a lánnyal*
|
*Hanifa csöndesen hallgatja a beszélgetéseket,tetszik neki a kiskölyök.Kicsit magára emlékezteti,ő is ilyen volt míg nővére vele volt.A lóra tekintett amit megkaptak a hazaútra,mindig is imádta az állatokat.Odasétált a ló fejéhez és megsimogatta majd Matsuora nézett.*-Megköszönném.*Mosolyodott halványan.*
|
- Igen, kintről jött... de szeretném, ha mindannyian ugyanúgy tekintenétek rá, mint mindenki másra itt....
- Majd én megmutatom neki a területet! *ajánlkozott a kis kölyök*
- Arra semmi szükség, majd én körbe vezetem... miután egy kicsit lepihentünk, nehéz napunk volt...
- Matsuo kölcsön adom a lovam, haza visz titeket *szólt egy idősebb férfi* - Utána csak küldd haza... tudja az utat.
- Rendben, köszönjük... *Matsuo oda ment a lóhoz* - Gyere segítek felülni rá, nem kell félned nem bánt, nagyon szelíd... *mosolygott*
|
*Hanifának viszont annál inkább furcsább volt,de nem tett semmiféle kijelentést vagy zajt,hiszen Matsuo sem rugkapált így a nőstény sem pánikolt.Aztán csak nézelődött,a levegő is sokkal jobb volt.Aztán a rikkantó fiatalra tekintett,meglepődött.Ahogy kikötöttek pedig kiszállt a csónakból és megállt a fiú mellett.A szép megjegyzésbe kicsit belepirult,nyusziját kicsit magához ölelte.*
|
*Ahogy a kis csónak messzire ért, egy furcsa ködben találták magukat a amcskalények, s valami szivárványszerű fény lepte be őket, Matsuonak persze ez már ismerős volt így nem lepődött meg, a parton több macskalény is horgászott*
- Visszatért Matsuo! *rikkantotta egy fiatal macskalény, a többiek is oda sereglettek*
- mInden rendben volt Matsuo? *segítettek kikötni a csónakot* - Ki ez a szép lány veled?
- Ő kintről jött, az emberek világából? *érdeklődött egy kiskandúr*
|
Wiringo térségben dolgoznak azok a macskalények, akik halászattal foglalkoznak, nekik igazából semmi más dolguk nincs, mint halat fogni a Belquatot és Senant elválasztó Tirius folyóból. |
[115-96] [95-76] [75-56] [55-36] [35-16] [15-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
