Témaindító hozzászólás
|
2010.08.26. 01:56 - |

Miután elköltözött Oroszországból az ottani otthonát felépíttette itt is.A házban rengeteg trófea és kitömött állat is fellelhető.
|
[666-647] [646-627] [626-607] [606-587] [586-567] [566-547] [546-527] [526-507] [506-487] [486-467] [466-447] [446-427] [426-407] [406-387] [386-367] [366-347] [346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
Tudod,hogy nem rajongok ezekért a nyálas dolgokért,úgyhogy csak semmi meghatottság.*elfintorodott a gondolattól* Muszáj volt. Mr. Salazar komoly reladatot bízott rám. Határidőhöz volt kötve. Nem engedhettem meg magamnak semmi lazítást.*zárta rövidre a dolgot.* Ne aggódj cicus,míg engem látsz. Csak gyere velem.*mikor kipakoltak a kocsiból,Robek bezárta és leriasztotta,annak ellenére,hogy biztos helyen őrizték. Megindult a hajó felé,majd az ellenőrző ponton megállt. Felmutatta a papírjait* Mr. Salazar által vagyunk itt.*az őr végignézett a két teremtményen,biccentett,majd útjára engedte a párost.* Márcsak el kell foglalni a szobánkat.*mosolygott a kutyalény*
/Folytatás II. Esély/ |
-Emlékeztél rá? Ohh... ez igazán megható, tudod. - nevette. - Igen, mostanában bele temetkeztél a munkába igaz? Nem mintha nem tűnt volna fel, elég magányos voltam nélküled ám. - bionygatta, majd miután meglltak kiszállt és végig mérte a ahjót. - Te jó ég... még sose láttam iylet... Biztos, hgy felengednek engem is? - beelgondolt, hogy ő csak egy amcskalény, míg robek egy kutya, akinek sokkal több dolog megengedett. - Ömm... igazából még én se voltam sose randin,.. de akkor úgy tekintek erre az eézre, ahoyg kérted, - vette ki a csomagjait, igazán boldognak tűnt.
 |
*Valóban nem törte meg a csendet. Nyugodt volt, s bár fáradt is az elmúlt időszak rányomta bélyegét. Szemei karikásak voltak,ennek ellenére ez mitsem rontott sármján.A kérdés halatán azonban nem reagált rögtön,mintha nem hallotta volna a kérdést,azonban csak a megfelelő szavakat kereste.* Ha jól emlékszem, egyszer azt kérted,hogy vigyelek el egy randira. Jómagam nem vagyok jártas ezekben a nyálas dolgokban,de tekints erre az egészre,mintha randi lenne. Az utóbbi időben úgyis elhanyagoltalak...*ismerte be,majd hamarosan megállt a kikötő parkolójában.* Megérkeztünk. Ideje felszállni a hajóra.*azzal kiszállt és a csomagtartóhoz ment* |
- Minden megvan, többször is ellenőriztem! - mondta, avval tényleg betette a csomagjait, kinyitotta aza jtót és helyet foglalt a kocsiban, bekapcsolta a biztonsági övét, igazán kiváltságosnak érezte magát, de mégse mert a kuytára nézni túlságosan boldog volt hozzá, nem akarta, hogy a hím evvel piszkálgassa na meg ezernyi gondolat futott át az agyában a múltkori együttlétük óta. Robek azóta nem ekreste, nem is beszéltek, így hirtelen érte ez a gyors váltás, a szíve zakatolt. Nagyot nyelve mégis megprónált felkukkantani a kutyára, hátha modnnai akarna neki valamit, de az sem lepte volna meg ha egész idő alatt csedben maradnak. - Miért pont... engem vizsel? -bukott ki belőle végül a kérdés.
 |
*Amint a szobájába ért csomagolni kezdett. Csak a legfontosabb holmikat pakolta össze. Nem szeretett fölöslegesen cipekedni és egy hajóútra mennek csupán pár napra.Ő is vett egy kiadós zuhanyt,majd felöltözött. Testét átjárta a frissesség és a tusfürdő kellemes illata. Elindult a kocsihoz ahol Naga várakozott.* Ezt már szeretem. Remélem mindent összepakoltál,mert ha elindultunk késő bánat lesz.*magyarázza,míg csomagját berakja a csomagtartóba.* Dobd be a pakkod és szállj be.*adta ki az utasítást,míg beszállt és bekapcsolta az övét. Gyújtást adott,majd miután a kandúr is beszállt elindultak.* |
Naga szinte alig hitt a fülének. Egyből felélénkült, s boldogan kezdett csomagolni, hogy minél előbb kész legyen, alig tudta feldolgozni, hogy erre az útra ő mehet el Robekkel. Gyorsan lezuhanyzott még az út előtt, hogy frisebbnek tűnjön és felélénküljön, de aztán a megadott időpontra ott volt már a kocsinál, s várta Robeket. Végig gondolkodott magában, hogy vajon miért is érdemelte ki, hogy vele mehet, de tényleg szerencsésnek érezte magát.
 |
Mr. Salazar telefonált. Azt mondta tartsak egy kis pihenőt, utazzak el a hétvégére. Megfogadom atanácsát. Elutazom és magammal viszlek egy rövid hajóútra. Távol minden munkától. Szöval pakolj fürdőgatyát és valami elegáncsos hacukát. El kell vegyülni a burzsujokkal.*mesélte,majd kilépett az ajtón.* Egy óra múlva a kocsinál találkozunk.*kiáltotta s hím a folyosóról.* |
Naga nemrég ért még csa haza egy elég kemény éjszaka után, hiába, mára már eléggé felkapott kandúrrá vált, sokan hívták, keresték. Mikor Robek benyitott és keltette, hirtelen felpattant, azt hitte újabb munka. - Mi? Hogy? Miért...? Hova megyünk? -kérdezte kissé kómásan, de kievickélt az ágyból. Nem nagyon értett semmit, de neki állt csomagolni, még mielőtt a hím magyarázatot adott vola neki, persze emellett remélte, hogy a válaszokat is megkapja idővel.
 |
*Lassan két hónap telt el azóta, hogy Nagával marathoni éjszakát tartottak. Azóta a munkába temette magát. Szinte egy perc szabadideje sem volt. A ház lakóit is elhanyagolta,de mindennel elkészült,amit gazdája rábízott. Épp belépett a dolgozó szobájába mikor megszólalt a telefonja. Amint lerendezte a dolgot felkelt, az ablakhoz lépett és nyújtózott egy nagyot.* Hosszú hétvége,eh? Lassan már a hétvége fogalmát sem tudom. *Mondta maga elé,majd elpakolt és bezárta maga mögött az ajtót. Naga szobája felé indult, s mikor odaért nem vacilált benyitott.* Ébredj Csipkerózsika. Pakolj össze, egy óra múlva indulunk. *azzal odalépett a függönyhöz és elhúzta* |
Végül Naga kívánsága beteljesült, s reggeligh meg sem álltak. Akkorra viszont a cicus annyira elfáradt, hogy mély álomba merült. Mégis kellemes érzések járták át, tudta hogy Robek valószínűleg sose viszonozza az ő érzéseit, mégis jó volt kicsit ebbe az álomb ringatnia magát, még csak egy kis ideig is.
 |
*Lassan mozogni kezdett a kandúrban. Minden mozzanata kimért és mélyre hatoló volt. Egyenlőre nem akart vadulni. Megpróbált finom lenni, és igyekezett tűrtőztetni magát, hogy elhúzza ezt az együttlétet, nehogy túl hamar elmenjen. Kezét Naga kandúrságára csúsztatta és olyan ütemben kényeztette, ahogy ő mozgott benne.* |
- Ugyan, sohasem fogom megbánni, még ha holnapól képtelen is leszek a fenekemre ülni. - hagyta magát átfordítani, tetszett neki, hogy Robek azért valamilyen szinten megdícsérte. Ez az éjszaka pedig most csak az övé volt, csak az övé és Robeké, sose kívánt volna többet...talán.
 |
*Robek elnyúlva az ágyon pihegett. Csendben fülelt. Hagyta Nagát gondolkodni. Nem kap túl gyakran ilyen lehetőséget. Mikor kijelentette kívánságát, gonosz mosolyra húzta száját.* Ám legyen. Csak meg ne bándd ifjú barátom.* Hazudnék,ha azt mondanám nem élvezem a dolgot. Az évek alatt a saját szájízemre formáltalak.*elmélkedik hangosan,majd változtat a pozíción és Naga kerül alulra.*Akkor ne vesztegessük az időt. Oly sok élvezet van még és oly kevés az idő.*azzal behatol a kandúrba.*
 |
- Rendben, akkor azt kívánom, hogy add nekem életem leghoszabb, legvadabb és legfeledhetetlenebb éjszakáját. Napfelkeltéig egy kis pihenést sem engedélyezek. - nyalta meg a szája szélét. - Valóban, rajongok érted, de úgy látom... neked is tetszik. Valld csak be..
 |
Inkább így,mint a végelgyengülés.*rántott vállat.* Igen, perverz vagyok, amiért Te magad is rajongsz. Vannak korlátok. Lehetetlent ne kérj, a többivel nincs probléma.
 |
- Dicsőség mi? Perverz vágyak egy perverz kutyától. - ízlelte a szavakat és megnyalintotta szája szélét. - Kívánhatok? Bármit? Nem mondhatsz nemet?
 |
*Egyik kezével férfiasságát tisztogatta,míg másik kezét Naga tarkójára tette,mikor fölé magasodott és magához húzta,hogy vad csókot lophasson tőle.*Ne félts engem kölyök. Mindig abban reménykedtem,hogy álló fasszal,kúrás közben halok meg. Az legalább dicsőség.*jelenti ki vigyorogva.* Legyen neked gyereknap. Kívánhatsz egyet amit én teljesítek.
 |
Naga mar egy kicsit konyebben kapott levegot, szetnyitva labait, kifolyt belole Robek elvezete. - Meg szep, hogy elek. - mondta, mikozben kandursaga ismet megkemenyedett, a teste megremegett. - Felek, hogy a vegen, meg te nem fogod birni a tempot. - vigyorgott Robekre mikozben fole magasodott. - Mi legyen a kovetkezo? Nem nagyon birok magammal - dorgolozott hozza.
 |
Élsz még kölyök?*lihegte oda Nagának fél szemmel rápillantva.*Lehet,hogy legközelebb egy fél is elég lesz.*célzott a tablettára,majd vett egy pár nagyobb levegőt.*Mennyit bírsz még?*érdeklődött,közben kezével elkezdte leszedni férfiasságáról a maradék élvezetet.*
 |
Naga szinte nem volt maganal, talan a tabletta, de meg inkabb az extazis hatasa miatt. Magaval ragadta, darabokra torte es szetszakitotta belul, s kivul egyarant, meg sosem erzett hasonlot, Robek utolso lokese ot magat is eltelitette, majd forrosaga kitort, beteritve a paplant, feje valoban a parnan landolt, ahogy szusszhoz jutott o maga is lihegett es levegoert kapkodott.
 |
[666-647] [646-627] [626-607] [606-587] [586-567] [566-547] [546-527] [526-507] [506-487] [486-467] [466-447] [446-427] [426-407] [406-387] [386-367] [366-347] [346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
|